A vas egy nélkülözhetetlen ásványi anyag, mely kulcsszerepet játszik számos élettani folyamatban, de leginkább a vérképzésben ismert. A vas elengedhetetlen a hemoglobin, a vörösvértestek oxigénszállító fehérjéjének szintéziséhez. Hemoglobin hiányában a vörösvértestek nem képesek megfelelően ellátni feladatukat, azaz az oxigén eljuttatását a tüdőből a szervekhez és szövetekhez.
De a vas szerepe nem merül ki csupán a hemoglobinban. Fontos alkotóeleme a mioglobinnak is, ami az izmokban tárolja az oxigént, lehetővé téve az izmok hatékony működését. Ezen felül, számos enzim működéséhez is szükséges, melyek részt vesznek az energiatermelésben és a DNS szintézisében.
A vas nélkülözhetetlen a vörösvértestek megfelelő működéséhez, ezáltal az oxigénszállításhoz és a szervezet energiaszintjének fenntartásához.
Vas hiányában a szervezet nem képes elegendő hemoglobint előállítani, ami vashiányos vérszegénységhez vezet. Ez fáradtsággal, gyengeséggel, sápadtsággal és légszomjjal járhat. A vashiány különösen veszélyes a gyermekekre és a terhes nőkre, mivel befolyásolhatja a növekedést és a fejlődést.
A vas bevitele táplálkozással történik. A vas két formában található meg az élelmiszerekben: hem vasban (állati eredetű élelmiszerekben) és nem-hem vasban (növényi eredetű élelmiszerekben). A hem vas jobban hasznosul a szervezetben, mint a nem-hem vas. A vas felszívódását számos tényező befolyásolja, például a C-vitamin segíti, míg a kalcium és a tanninok gátolhatják.
A vas kémiai tulajdonságai és biológiai funkciói
A vas, mint nyomelem, központi szerepet játszik a vérképzésben, köszönhetően egyedülálló kémiai tulajdonságainak és biológiai funkcióinak. Két fő oxidációs állapotban létezik: Fe2+ (ferro) és Fe3+ (ferri). Ez a képesség, hogy elektronokat ad le és vesz fel, teszi lehetővé számára, hogy részt vegyen a redoxireakciókban, amelyek elengedhetetlenek a hemoglobin működéséhez.
A hemoglobin, a vörösvértestekben található vastartalmú fehérje, felelős az oxigén szállításáért a tüdőből a test szöveteibe. A hemoglobin molekulában minden vasatomhoz egy oxigénmolekula kapcsolódik. A vas Fe2+ formában kötődik az oxigénhez; ez a kötődés reverzibilis, lehetővé téve az oxigén leadását a szövetekben. Ha a vas oxidálódik Fe3+ formába (methemoglobin), elveszíti oxigénkötő képességét, ami súlyos egészségügyi problémákat okozhat.
A vas nem csak a hemoglobinban található meg, hanem a mioglobinban is, amely az izmok oxigénraktára. Ezenkívül számos enzim működéséhez is elengedhetetlen, amelyek részt vesznek az energiatermelésben és a DNS szintézisében. Például a citokrómok, amelyek a mitokondriumban találhatók, vasat tartalmaznak és kulcsszerepet játszanak a sejt légzésében.
A vas tehát nem csupán építőelem, hanem katalizátor is a szervezetben zajló létfontosságú biokémiai folyamatokhoz.
A vas felszívódása a táplálékból komplex folyamat. A táplálékban található vas lehet hem vas (állati eredetű) és nem-hem vas (növényi eredetű). A hem vas felszívódása hatékonyabb, mint a nem-hem vasé. A C-vitamin segíti a nem-hem vas felszívódását azáltal, hogy redukálja a Fe3+ formát Fe2+ formává, ami könnyebben felszívódik a bélrendszerben.
Továbbiak a témában
A vas hiánya vérszegénységhez vezethet, ami fáradtságot, gyengeséget és légszomjat okoz. A vas pótlása elengedhetetlen a vérképzés helyreállításához és a hiánybetegségek megelőzéséhez.
A vas felszívódása, szállítása és tárolása a szervezetben
A vas felszívódása a szervezetben egy komplex folyamat, melyet számos tényező befolyásol. A táplálékkal bevitt vas két formában fordul elő: hem-vas (állati eredetű) és nem-hem vas (növényi eredetű). A hem-vas felszívódása hatékonyabb, mivel közvetlenül a bélsejtekbe jut, míg a nem-hem vasnak először redukálódnia kell a gyomorban a gyomorsav hatására Fe3+-ból Fe2+-ba a citokróm b duodenális enzim (Dcytb) segítségével. Ez a Fe2+ forma képes a bélsejtekbe kerülni a divalent metal transporter 1 (DMT1) nevű transzporteren keresztül. A C-vitamin segíti a nem-hem vas redukcióját és ezáltal a felszívódását.
A bélsejtekben a vas sorsa kétféle lehet: vagy azonnal felhasználódik, vagy ferritinhez kötődik és tárolódik. A ferritin egy fehérjekomplex, ami a vasat egy nem toxikus formában tárolja. Amikor a szervezetnek vasra van szüksége, a ferritinből felszabadul a vas.
A vas szállítása a vérben a transzferrin nevű fehérje segítségével történik. A transzferrin nagy affinitással köti meg a vasat, és elszállítja a csontvelőbe (a vörösvértestek képzéséhez), a májba (tárolásra), valamint más szövetekbe, ahol vasra van szükség. A transzferrin telítettsége (a transzferrinhez kötött vas mennyisége) fontos indikátor a vasraktárak állapotának felmérésére.
A vasraktárak, elsősorban a májban, a lépben és a csontvelőben találhatók, és a ferritin és hemosziderin formájában tárolják a vasat. A hemosziderin egy kevésbé oldékony, komplexebb forma, ami hosszabb távú tárolásra szolgál.
A vasfelszívódást számos tényező befolyásolhatja. A felszívódást gátló tényezők közé tartoznak a fitátok (hüvelyesekben, gabonafélékben), a tanninok (tea, kávé), a kalcium (nagy mennyiségben) és bizonyos gyógyszerek. Ezzel szemben a felszívódást segítő tényezők közé tartozik a C-vitamin és a húsfogyasztás (a hem-vas tartalma miatt). A gyomor savtermelése is kritikus fontosságú a vasfelszívódás szempontjából, mivel a gyomorsav segíti a vas oldatba vitelét.
A vas homeosztázisát a szervezet szigorúan szabályozza. A hepcidin nevű hormon kulcsszerepet játszik a vas felszívódásának és a vasraktárakból történő felszabadulásának szabályozásában. A hepcidin termelődését a vasraktárak telítettsége, a gyulladás és a vörösvértestek képzésének sebessége befolyásolja. A hepcidin gátolja a ferroportin nevű fehérjét, ami a vasat a bélsejtekből és a makrofágokból a véráramba juttatja.
A vasraktárak kiürülése vashiányhoz vezethet, ami először a vérképben mutatkozhat meg (csökkent ferritin szint), majd később vashiányos vérszegénység alakulhat ki. Ezért fontos a kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás és a rendszeres vasraktár ellenőrzés, különösen a veszélyeztetett csoportok (terhes nők, gyermekek, serdülők) esetében.
A hemoglobinszintézis folyamata és a vas nélkülözhetetlensége
A hemoglobin, a vörösvértestekben található vastartalmú fehérje, kulcsszerepet játszik az oxigén szállításában a tüdőből a test szöveteibe. A hemoglobinszintézis egy komplex biokémiai folyamat, melynek központi eleme a vas.
A hemoglobin molekula négy alegységből áll, melyek mindegyike egy hem csoportot tartalmaz. A hem csoport egy porfirin gyűrűből és a közepén elhelyezkedő vas ionból (Fe2+) épül fel. Ez a vas ion az, amely közvetlenül megköti az oxigént. Tehát vas nélkül a hem csoport nem tud megfelelően működni, és így a hemoglobin sem képes oxigént szállítani.
A hemoglobinszintézis a csontvelőben zajlik, a vörösvértestek előalakjaiban. A vasat a táplálékból nyerjük, majd a bélrendszerből felszívódva a véráramba kerül. A transzferrin nevű fehérje szállítja a vasat a csontvelőbe, ahol beépül a hem csoportba.
A vas nélkülözhetetlen a hemoglobinszintézishez. Vas hiányában a szervezet nem tud elegendő hemoglobint termelni, ami vashiányos vérszegénységhez vezet.
A vashiányos vérszegénység tünetei közé tartozik a fáradtság, gyengeség, sápadtság, légszomj és szédülés. A megelőzés érdekében fontos a vasban gazdag táplálkozás, mely tartalmazzon húst, májat, hüvelyeseket, zöld leveles zöldségeket és dúsított gabonákat. A C-vitamin segíti a vas felszívódását, ezért érdemes C-vitaminban gazdag élelmiszereket is fogyasztani a vasban gazdag ételek mellé.
Bizonyos esetekben, például terhesség, szoptatás vagy fokozott vérvesztés esetén, a vasigény megnőhet, ezért szükség lehet vas pótlására. Fontos azonban, hogy a vas-kiegészítőket csak orvosi javaslatra szedjük, mivel a túlzott vasbevitel is káros lehet.
A vashiány okai: elégtelen bevitel, felszívódási zavarok, vérvesztés
A vashiány kialakulásának hátterében számos ok állhat, melyek közül a leggyakoribbak az elégtelen vasbevitel, a felszívódási zavarok és a vérvesztés. Mindhárom tényező önmagában, vagy akár kombinációban is képes a szervezet vasraktárainak kiürüléséhez és végül vashiányos vérszegénységhez vezetni.
Elégtelen vasbevitel: Sokan nem fogyasztanak elegendő vasat a táplálékkal. Ez különösen igaz lehet a vegetáriánusokra és vegánokra, akiknek fokozottan figyelniük kell a megfelelő növényi vasforrások (pl. hüvelyesek, zöld leveles zöldségek, dúsított gabonák) bevitelére, valamint a vas felszívódását segítő C-vitamin fogyasztására. A csecsemők és kisgyermekek is veszélyeztetettek, ha nem kapnak elegendő vasat az anyatejből vagy a tápszerből, illetve a későbbi étrendjükből. A terhesség alatt megnövekedett vasigény miatt a várandós nőknek is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a megfelelő vasbevitelre.
Felszívódási zavarok: A vas felszívódása a vékonybélben történik. Bizonyos betegségek, mint például a cöliákia (gluténérzékenység), a Crohn-betegség vagy a gyomor-bélrendszeri műtétek, károsíthatják a bélfalat, ami rontja a vas felszívódását. Bizonyos gyógyszerek, például a savlekötők is befolyásolhatják a vas felszívódását, mivel csökkentik a gyomorsavat, ami szükséges a vas oldható formába alakításához.
A vashiány kialakulásának legfőbb oka, hogy a szervezet vasvesztesége meghaladja a vasbevitelt és a felszívódást.
Vérvesztés: A krónikus vérvesztés a vashiány leggyakoribb oka felnőtteknél. A nők esetében a bőséges menstruáció jelentős vasvesztést okozhat. A gyomor-bélrendszeri vérzés, melyet okozhatnak gyomorfekélyek, polipok, daganatok vagy bizonyos gyógyszerek (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők), szintén vashiányhoz vezethet. Ritkább esetekben a vérvesztés oka lehet a gyakori véradás vagy a súlyos sérülések.
Fontos megjegyezni, hogy a vashiány okának pontos feltárása orvosi vizsgálatot igényel. A diagnózis felállítása után a kezelés a vashiány okának megszüntetésére, valamint a vasraktárak feltöltésére irányul.
A vashiányos vérszegénység tünetei és diagnosztizálása
A vashiányos vérszegénység tünetei sokfélék lehetnek, és gyakran lassan, fokozatosan alakulnak ki. Ezért előfordulhat, hogy kezdetben észre sem vesszük őket. A leggyakoribb tünet a fáradtság, ami annak köszönhető, hogy a szervezet nem jut elegendő oxigénhez. Gyakran tapasztalható gyengeség, szédülés és fejfájás is.
További tünetek közé tartozhat a légszomj (különösen terheléskor), a sápadtság (elsősorban a bőrön, a szemhéjak belső felületén és a körmökön észlelhető), a koncentrációs zavarok és a ingerlékenység. Néha megjelenhetnek szokatlan vágyak is, például a jég, a föld vagy a keményítő fogyasztása (ezt pica-nak nevezik).
Súlyosabb esetekben a vashiányos vérszegénység szívritmuszavarokhoz, mellkasi fájdalomhoz és törékeny körmökhöz vezethet. A gyermekeknél a vashiány befolyásolhatja a növekedést és a fejlődést.
A vashiányos vérszegénység diagnosztizálása vérvizsgálattal történik. A legfontosabb paraméterek a következők:
- Hemoglobin (Hb) szint: Ez a vörösvértestekben található oxigént szállító fehérje mennyiségét mutatja.
- Hematokrit (Hct) érték: A vérben lévő vörösvértestek arányát jelzi.
- Vörösvértest (RBC) szám: A vörösvértestek számát mutatja.
- Szérum vas szint: A vérben található vas mennyiségét méri.
- Ferritin szint: Ez a szervezet vastartalékait tükrözi. A alacsony ferritin szint szinte mindig vashiányra utal.
- Transzferrin szaturáció: A transzferrin (a vasat szállító fehérje) telítettségét mutatja.
A diagnózis felállításához elengedhetetlen a teljes vérkép vizsgálata, különös tekintettel a ferritin szintre, mivel ez a legérzékenyebb mutató a vashiány kimutatására.
A vérvizsgálat eredményei alapján az orvos megállapíthatja a vashiány mértékét és okát, és a megfelelő kezelést javasolhatja.
A vashiányos vérszegénység hatásai a különböző életszakaszokban (gyermekkor, terhesség, időskor)
A vashiányos vérszegénység különböző életszakaszokban eltérő módon jelentkezik, és más-más következményekkel jár. A vas elengedhetetlen a hemoglobin termeléséhez, ami az oxigén szállításáért felelős a vérben. Hiánya különösen kritikus a gyors növekedési és fejlődési szakaszokban.
Gyermekkorban a vashiányos vérszegénység negatívan befolyásolja a kognitív fejlődést. A figyelemzavar, a tanulási nehézségek és a viselkedési problémák gyakrabban fordulnak elő vashiányos gyermekeknél. Emellett az immunrendszer gyengülése miatt fogékonyabbak a fertőzésekre. A megfelelő vasbevitel biztosítása elengedhetetlen a gyermekek egészséges fejlődéséhez.
Terhesség alatt a vasigény jelentősen megnő, mivel a vas nemcsak az anyai szervezetre, hanem a fejlődő magzatra is szükséges. A vashiányos vérszegénység növeli a koraszülés, az alacsony születési súly és az anyai halálozás kockázatát. A terhes nőknek különösen fontos a megfelelő vasbevitelre figyelniük, akár étrend-kiegészítők formájában is, orvosi felügyelet mellett.
A vashiányos vérszegénység terhesség alatti súlyos formái a magzat oxigénellátásának romlásához vezethetnek, ami hosszú távú fejlődési problémákat okozhat.
Időskorban a vashiányos vérszegénység gyakran összetettebb problémákra vezethető vissza, mint például a felszívódási zavarok, a krónikus betegségek vagy a gyógyszerek mellékhatásai. A vashiány gyengeséget, fáradtságot, szédülést és légszomjat okozhat, ami jelentősen rontja az életminőséget. Az idős embereknek rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükségük a vashiány korai felismerése és kezelése érdekében.
Fontos megjegyezni, hogy a vashiányos vérszegénység megelőzése minden életszakaszban kiemelten fontos. Az egészséges, változatos étrend, a vasban gazdag élelmiszerek (pl. vörös hús, máj, hüvelyesek, zöld leveles zöldségek) fogyasztása, valamint a C-vitaminnal történő vasfelszívódás elősegítése mind hozzájárulnak a megfelelő vasszint fenntartásához.
Vasban gazdag élelmiszerek és a vas felszívódását elősegítő tényezők
A megfelelő vasbevitel biztosítása kulcsfontosságú a vérképzéshez és a vashiányos állapotok megelőzéséhez. Szerencsére számos élelmiszer gazdag ebben a fontos ásványi anyagban. Két fő vas típus létezik: a hem vas, amely az állati eredetű élelmiszerekben található meg, és a nem-hem vas, amely a növényi eredetű élelmiszerekben és a dúsított élelmiszerekben található meg.
A hem vas sokkal könnyebben felszívódik a szervezetben, mint a nem-hem vas. Kiváló hem vas források a következők:
- Vörös húsok (pl. marha, sertés, bárány)
- Szárnyasok (pl. csirke, pulyka)
- Halak és tenger gyümölcsei (pl. tonhal, lazac, kagyló)
- Belsőségek (pl. máj)
A nem-hem vas felszívódása kevésbé hatékony, de megfelelő táplálkozással és az azt elősegítő tényezőkkel javítható. Jó nem-hem vas források:
- Zöld leveles zöldségek (pl. spenót, kelkáposzta)
- Hüvelyesek (pl. bab, lencse, csicseriborsó)
- Dúsított gabonafélék és kenyér
- Aszalt gyümölcsök (pl. sárgabarack, szilva, mazsola)
- Tofu
A vas felszívódását jelentősen befolyásolják bizonyos táplálkozási tényezők. A C-vitamin (aszkorbinsav) nagymértékben javítja a nem-hem vas felszívódását. Ezért ajánlott vasban gazdag növényi élelmiszereket C-vitaminban gazdag élelmiszerekkel együtt fogyasztani. Például egy spenótos saláta citromos öntettel, vagy egy lencsefőzelék paprika kíséretében.
A vas felszívódásának maximalizálása érdekében érdemes a vasban gazdag ételeket C-vitaminban gazdag élelmiszerekkel kombinálni, elkerülve a vas felszívódását gátló anyagok egyidejű fogyasztását.
Vannak azonban olyan anyagok, amelyek gátolják a vas felszívódását. Ezek közé tartoznak:
- Fitátok: megtalálhatóak a gabonafélékben, hüvelyesekben és olajos magvakban.
- Polifenolok: megtalálhatóak a teában, kávéban és vörösborban.
- Kalcium: nagy mennyiségben befolyásolhatja a vas felszívódását.
Érdemes ezeket az anyagokat a vasban gazdag ételek fogyasztása után legalább egy-két órával fogyasztani. Például, ne igyunk kávét közvetlenül a vasban gazdag ebéd után.
A vas felszívódását javíthatja a húskonzumáció is. A húsok fogyasztása, még kis mennyiségben is, fokozza a nem-hem vas felszívódását a többi ételből.
Amennyiben valaki vashiányos, vagy annak kockázata fennáll, orvosi konzultáció javasolt a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében. Az orvos javasolhat vaspótló készítményeket is, a megfelelő adagolás és a mellékhatások minimalizálása érdekében.
A vasbevitel optimalizálása: táplálkozási tanácsok és étrend-kiegészítők
A megfelelő vasbevitel elengedhetetlen a vérképzéshez, és a vashiányos állapotok megelőzéséhez. A vasbevitel optimalizálása a táplálkozáson keresztül történhet elsősorban, de bizonyos esetekben étrend-kiegészítők is szükségesek lehetnek.
A vasban gazdag élelmiszerek közé tartozik a vörös hús (különösen a marhahús), a baromfi, a hal, a tojás, a hüvelyesek (pl. lencse, bab), a sötétzöld leveles zöldségek (pl. spenót), és a dúsított gabonafélék. Fontos tudni, hogy a vas két formában van jelen az élelmiszerekben: hem-vas (állati eredetű) és nem-hem vas (növényi eredetű). A hem-vas sokkal jobban hasznosul a szervezetben.
A vas felszívódását elősegíthetjük C-vitaminban gazdag élelmiszerek (pl. citrusfélék, paprika, brokkoli) fogyasztásával a vasban gazdag ételekkel egyidőben. Ezzel szemben egyes anyagok gátolhatják a vas felszívódását, például a kalcium, a tannin (tea, kávé), és a fitátok (gabonafélékben, hüvelyesekben). Javasolt ezeket a vasban gazdag ételekkel egyidőben kerülni.
Bizonyos csoportoknak, mint például a várandós nőknek, a szoptatós anyáknak, a menstruáló nőknek, a gyermekeknek és a serdülőknek, magasabb a vasigényük. Számukra különösen fontos a megfelelő vasbevitel biztosítása, akár étrend-kiegészítők formájában is.
A vas-kiegészítők szedése előtt mindenképpen konzultáljon orvosával vagy dietetikusával, aki felmérheti a vasraktárak állapotát és személyre szabott ajánlást adhat a megfelelő dózisra és a szedés módjára vonatkozóan.
Az étrend-kiegészítők különböző formában elérhetők (pl. tabletta, kapszula, folyadék). Fontos a megfelelő készítmény kiválasztása, figyelembe véve a felszívódást és az esetleges mellékhatásokat (pl. gyomorpanaszok, székrekedés). A vas-szulfát a leggyakoribb, de léteznek jobban tolerálható formák is, például a vas-glükonát vagy a vas-biszglicinát.
A vasbevitel optimalizálása tehát komplex folyamat, mely a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozást, a vas felszívódását segítő és gátló tényezők figyelembevételét, valamint szükség esetén az orvosi konzultációt követő étrend-kiegészítést foglalja magában.
A vas túladagolás veszélyei és a hemokromatózis
Bár a vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a túlzott bevitel komoly veszélyeket rejthet. A szervezetünknek nincs hatékony mechanizmusa a felesleges vas eltávolítására, ezért a felesleg felhalmozódhat a szervekben, károsítva azokat. Ez a jelenség különösen a hemokromatózis, más néven vastúlterheléses betegség esetén jelent problémát.
A hemokromatózis genetikai eredetű, ami azt jelenti, hogy a betegségre való hajlam öröklődik. A hemokromatózisban szenvedők szervezete a kelleténél sokkal több vasat szív fel a táplálékból. Kezeletlenül hagyva a vas lerakódhat a májban, a szívben, a hasnyálmirigyben és más szervekben, ami súlyos szervi károsodáshoz, például májcirrózishoz, szívbetegséghez, cukorbetegséghez és ízületi gyulladáshoz vezethet.
A hemokromatózis korai felismerése kulcsfontosságú. A tünetek eleinte enyhék lehetnek, például fáradtság, ízületi fájdalom vagy hasi fájdalom. Fontos a rendszeres orvosi vizsgálat, különösen azok számára, akiknek a családjában előfordult már hemokromatózis.
A vas túladagolásának megelőzése érdekében soha ne szedjünk vas tartalmú készítményeket orvosi javaslat nélkül, és legyünk óvatosak a vasban gazdag ételek túlzott fogyasztásával, különösen akkor, ha a családunkban előfordult már hemokromatózis.
A hemokromatózis kezelése rendszeres vérlebocsátással (veneszekció) történik, amelynek célja a szervezet vasszintjének csökkentése. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés lehetővé teszi a betegek számára, hogy normális életet éljenek.
A vas szerepe a sportteljesítményben és a fizikai aktivitásban
A vas kiemelkedően fontos szerepet játszik a sportolók és a fizikailag aktív emberek teljesítményében. Mivel a vas a hemoglobin alkotórésze, amely az oxigént szállítja a tüdőből a test szöveteibe, beleértve az izmokat is, hiánya jelentősen ronthatja a fizikai teljesítőképességet.
A vas hiánya fáradtsághoz, gyengeséghez és csökkent állóképességhez vezethet. A sportolók, különösen a nők és a hosszútávfutók, fokozottan ki vannak téve a vashiány kockázatának, mivel a menstruáció és az izzadás során vasat veszíthetnek.
A megfelelő vasszint biztosítja az izmok megfelelő oxigénellátását, ami elengedhetetlen a maximális teljesítményhez és a gyors regenerációhoz.
A vas pótlása étrenddel vagy szükség esetén étrend-kiegészítőkkel javíthatja a sportolók energiaszintjét, állóképességét és általános teljesítményét. Fontos azonban a vasbevitel optimalizálása, mivel a túlzott vasbevitel is káros lehet. Javasolt szakemberrel konzultálni a megfelelő vasbevitel meghatározásához, különösen, ha valaki rendszeresen sportol.
Ne feledjük, a kiegyensúlyozott táplálkozás, amely vasban gazdag élelmiszereket tartalmaz (például vörös hús, hüvelyesek, spenót), alapvető a megfelelő vasszint fenntartásához és a sportteljesítmény optimalizálásához.
A vas és az immunrendszer kapcsolata
A vas nem csupán a vérképzésben játszik kulcsszerepet, hanem az immunrendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen. A vas részt vesz a fehérvérsejtek, különösen a limfociták termelésében és aktivitásában. Ezek a sejtek kulcsfontosságúak a fertőzések elleni védekezésben.
A vas hiánya gyengítheti az immunrendszert, ami fogékonyabbá teheti az egyént a fertőzésekre. A vas szükséges a citokinek, az immunsejtek közötti kommunikációért felelős molekulák szintéziséhez is. A megfelelő vasellátottság biztosítja a citokinek optimális termelését, ezáltal javítva az immunválaszt.
A vas létfontosságú a neutrofilek, azaz a falósejtek megfelelő működéséhez, amelyek a baktériumok és más kórokozók eltávolításáért felelősek.
A vas hiánya emellett befolyásolhatja a természetes ölősejtek (NK sejtek) aktivitását, amelyek a vírusfertőzött sejtek és a tumorsejtek elpusztításában játszanak szerepet. Fontos tehát a kiegyensúlyozott vasbevitel a fertőzésekkel szembeni hatékony védekezőképesség megőrzése érdekében. A vas túlzott bevitele azonban szintén káros lehet, mert egyes baktériumok számára táptalajt jelenthet.
