A hidroszervokormány forradalmasította a gépjárművek irányítását, lehetővé téve a könnyed és precíz kormányzást még nehéz körülmények között is. A régebbi járművekben, ahol a kormányzás tisztán mechanikus volt, a vezetőnek jelentős erőt kellett kifejtenie a kormánykerék forgatásához, különösen alacsony sebességnél vagy parkoláskor. Ezzel szemben a hidroszervokormány hidraulikus erőt használ a vezető által kifejtett erő növelésére, így a kormányzás sokkal könnyebbé és kevésbé fárasztóvá válik.
A hidroszervokormány nem csupán kényelmi funkció. Növeli a biztonságot is. A könnyebb kormányzás lehetővé teszi a vezető számára, hogy gyorsabban és pontosabban reagáljon a váratlan helyzetekre, például egy hirtelen akadály elkerülésére. Emellett, a hidroszervokormány segít a jármű egyenesben tartásában oldalszél esetén, vagy ha az egyik gumiabroncs defektet kap.
A modern gépjárművekben a hidroszervokormány szinte elengedhetetlen tartozék, mivel lehetővé teszi a nagyobb, nehezebb járművek könnyű és biztonságos irányítását.
Bár a technológia folyamatosan fejlődik, és az elektromos szervokormányok (EPS) egyre elterjedtebbek, a hidroszervokormány még mindig széles körben alkalmazott megoldás a személygépkocsikban és haszonjárművekben egyaránt. Az egyszerűbb felépítése és a megbízhatósága miatt sokan még mindig ezt a rendszert preferálják. A hidroszervokormány elengedhetetlen része a modern járművek kormányzásának, hozzájárulva a vezetés élményéhez és a közúti biztonsághoz.
A hidroszervokormány történeti áttekintése és fejlődése
A hidroszervokormány megjelenése forradalmasította a gépjárművek irányítását. A korai járművek kormányzása, különösen a nehéz teherautóké és buszoké, rendkívül nehézkes és fárasztó volt. A mechanikus kormányrendszerek nagy erőt igényeltek a kormánykerék forgatásához, ami balesetveszélyes helyzeteket is teremthetett.
Az első hidroszervokormányok az 1920-as években jelentek meg, de szélesebb körben csak a második világháború után kezdtek elterjedni. Ezek a korai rendszerek még meglehetősen bonyolultak és megbízhatatlanok voltak, de a potenciált már megmutatták. A fejlesztések során a cél a rendszer egyszerűsítése, megbízhatóságának növelése és a hatékonyság javítása volt.
A hidroszervokormány fejlődése szorosan összefüggött a hidraulika technológia fejlődésével. A pontosabb és megbízhatóbb hidraulikus szivattyúk, szelepek és munkahengerek lehetővé tették a hatékonyabb és finomabb kormányzást. A ’60-as és ’70-es években a hidroszervokormány már szinte alapfelszereltségnek számított a nagyobb személygépkocsikban és teherautókban.
A hidroszervokormány bevezetése jelentősen csökkentette a kormányzáshoz szükséges erőt, növelte a vezetési komfortot és a biztonságot, különösen alacsony sebességnél és parkoláskor.
A legújabb fejlesztések a sebességfüggő hidroszervokormányok, amelyek a jármű sebességétől függően változtatják a rásegítés mértékét. Nagy sebességnél csökkentik a rásegítést a pontosabb irányíthatóság érdekében, míg alacsony sebességnél maximalizálják a könnyű manőverezés érdekében. Ezen kívül megjelentek az elektrohidraulikus szervokormányok (EHPS), amelyekben az elektromos szivattyú a motor fordulatszámától függetlenül képes biztosítani a szükséges hidraulikus nyomást, ami üzemanyag-takarékosabb megoldást jelent.
Napjainkban a hidroszervokormány technológiája folyamatosan fejlődik, integrálódva az elektronikus stabilitás-szabályozó (ESP) és más fejlett vezetőtámogató rendszerekkel, tovább növelve a gépjárművek biztonságát és vezetési élményét.
Továbbiak a témában
A hidroszervokormány alapvető felépítése és alkatrészei
A hidroszervokormány (szervokormány) alapvető célja, hogy csökkentse a kormányzáshoz szükséges erőt, ezzel könnyebbé és kényelmesebbé téve a vezetést. Működésének alapja a hidraulikus rendszer, melynek kulcsfontosságú alkatrészei a következők:
- Szivattyú: A szervokormány szívének tekinthető. Általában a motor ékszíjáról hajtják meg, és feladata a szervokormány olaj tartályból történő felszívása és a rendszerben történő keringtetése, megfelelő nyomást biztosítva.
- Olajtartály: Ez a tároló tartalmazza a hidraulika olajat, ami a rendszer közegét képezi. Fontos, hogy a tartályban mindig megfelelő mennyiségű olaj legyen a szivattyú megfelelő működéséhez.
- Kormányoszlop és a torziós rúd: A kormányoszlop köti össze a kormánykereket a szervoszeleppel. A torziós rúd a kormányoszlopban található, és a kormánykerék elfordításakor enyhén elcsavarodik. Ez az elcsavarodás érzékeli a kormányzási igényt és aktiválja a szervoszelepet.
- Szervoszelep (irányító szelep): A szervoszelep a legfontosabb szabályozó elem. A kormánykerék elfordításakor a torziós rúd által generált elmozdulás alapján szabályozza a hidraulika olaj áramlását a szervocilinderbe.
- Szervocilinder (munkahenger): A szervocilinder egy dugattyúval ellátott henger, amely a hidraulika olaj nyomását mechanikai erővé alakítja át. Ez az erő segíti a kerekek elfordítását. A szervocilinder lehet a kormánygépen belül elhelyezve (integrált rendszer), vagy különálló egységként (külső rendszer).
- Nyomócsövek és visszatérő csövek: Ezek a csövek kötik össze a rendszer különböző elemeit (szivattyú, szervoszelep, szervocilinder, olajtartály), és biztosítják az olaj megfelelő áramlását.
A rendszerben található nyomásszabályozó szelep gondoskodik arról, hogy a nyomás ne lépje túl a megengedett értéket, ezzel védve a rendszert a károsodástól.
A hidroszervokormány működésének alapja, hogy a kormánykerék elfordításakor a szervoszelep a hidraulika olajat a szervocilinder megfelelő oldalára irányítja, ezzel segítve a kerekek elfordítását a kívánt irányba.
Fontos megjegyezni, hogy a hidroszervokormány nem teljesen veszi át a kormányzást, hanem csak segíti azt. A vezető továbbra is érzékeli az útviszonyokat és a kerekek visszajelzéseit, bár kevésbé erőteljesen.
A hidraulikus szivattyú típusai és működési elvei a hidroszervokormány rendszerekben
A hidroszervokormány rendszerek hatékony működésének kulcsa a hidraulikus szivattyú, mely felelős a megfelelő nyomású hidraulikaolaj előállításáért és keringetéséért. Ez az olajnyomás biztosítja a kormányzás rásegítését, csökkentve a vezető által kifejtendő erőt.
Számos szivattyútípus létezik, melyeket hidroszervokormány rendszerekben alkalmaznak, de a legelterjedtebbek a következők:
- Lapátos szivattyúk (Vane pumps): Ezek a szivattyúk egy forgórészből (rotor) állnak, melybe lapátok vannak beillesztve. A forgórész excentrikusan helyezkedik el a szivattyúházban. A forgás során a lapátok a centrifugális erő hatására kifelé mozdulnak, és a szivattyúház falához szorulnak, létrehozva így változó térfogatú kamrákat. Ezek a kamrák szívják be és nyomják ki az olajat. Előnyük a viszonylag csendes működés és a jó hatásfok, de érzékenyebbek a szennyeződésekre.
- Fogaskerék szivattyúk (Gear pumps): Két fogaskerék forog egymásba a szivattyúházban. Az olaj a fogaskerekek fogai közötti térben kerül átszállításra. Ezek a szivattyúk robusztusak és megbízhatóak, de zajosabbak és kevésbé hatékonyak a lapátos szivattyúknál. Léteznek külső és belső fogazású változatok.
- Dugattyús szivattyúk (Piston pumps): Dugattyúk mozgása által hozzák létre a nyomást. Léteznek axiális és radiális dugattyús szivattyúk. Bár komplexebb felépítésűek és drágábbak, a legmagasabb nyomást és a legjobb hatásfokot biztosítják. Ritkábban használják személygépkocsikban, inkább teherautókban és speciális járművekben találkozhatók.
A szivattyú működési elve alapvetően azonos mindegyik típusnál: a motor által meghajtott szivattyú szívóoldalán alacsony nyomás jön létre, melynek következtében a tartályból olaj áramlik a szivattyúba. A szivattyú a forgó alkatrészek (lapátok, fogaskerekek, dugattyúk) segítségével a térfogatot csökkenti, ezáltal növeli az olaj nyomását. A magas nyomású olaj ezután a kormánygépbe kerül, ahol a kormánykerék elfordításakor a megfelelő irányba tereli az olajat, segítve a kerekek elfordítását.
A hidraulikus szivattyú a hidroszervokormány rendszer szíve, mivel az általa létrehozott olajnyomás teszi lehetővé a kormányzás rásegítését, ezáltal jelentősen csökkentve a vezető által kifejtendő erőt és növelve a vezetési komfortot.
A szivattyú teljesítménye, azaz a szállított olaj mennyisége és a létrehozott nyomás, kritikus fontosságú a hidroszervokormány rendszer megfelelő működéséhez. A szivattyú méretezése a jármű típusától és a kormányrendszer követelményeitől függ. Fontos a rendszeres karbantartás és az olajszint ellenőrzése a szivattyú élettartamának meghosszabbítása érdekében.
A modern rendszerekben gyakran alkalmaznak változó térfogatú szivattyúkat, melyek a kormányzási igényekhez igazítják a szállított olaj mennyiségét. Ezáltal csökkenthető az energiafogyasztás és a zajszint.
A kormánymű szerepe és a hidroszervokormányhoz illeszkedő típusok
A kormánymű a gépjármű kormányzásának központi eleme. Feladata, hogy a kormánykerék által kifejtett forgó mozgást átalakítsa a kerekeket elfordító lineáris mozgássá. Ez az átalakítás történhet mechanikusan, de a modern gépjárművekben gyakran hidraulikus rásegítéssel, a hidroszervokormány segítségével történik.
A hidroszervokormány elterjedése előtt a kormányművek főként mechanikus elven működtek. Ilyenek például a csigás, a golyósoros és a fogasléces kormányművek. Ezek a rendszerek egyszerűek és megbízhatóak voltak, de nagyobb erőt igényeltek a kormányzáshoz, különösen nagyobb járművek esetében. A hidroszervokormány megjelenésével ez a probléma megoldódott, mivel a hidraulikus rásegítés jelentősen csökkenti a kormánykeréken kifejtendő erőt.
A hidroszervokormányhoz illeszkedő kormányművek között is megtalálható a fogasléces és a golyósoros típus. A fogasléces kormánymű a legelterjedtebb megoldás a személygépkocsikban. Direkt kapcsolatot biztosít a kormányrúd és a kerekek között, így pontosabb kormányzást tesz lehetővé. A hidroszervokormány a fogasléc mellett elhelyezett hidraulikus munkahengerrel segíti a kormányzást.
A golyósoros kormánymű inkább nagyobb tehergépjárművekben és terepjárókban használatos. Ez a típus robusztusabb felépítésű, és nagyobb terhelést bír el. A hidroszervokormány ebben az esetben is a kormányműbe épített hidraulikus munkahengerrel fejti ki a rásegítő erőt.
A hidroszervokormány nem helyettesíti a kormányművet, hanem kiegészíti azt. A kormánymű továbbra is felelős a kormányzási mozgás átalakításáért, a hidroszervokormány pedig a szükséges erő csökkentéséért.
Fontos megjegyezni, hogy a hidroszervokormány működéséhez szükséges a hidraulikus rendszer, amely szivattyúból, tartályból, csövekből és szelepekből áll. A szivattyú a motor által hajtva állandó hidraulikus nyomást biztosít, amelyet a szelepek irányítanak a megfelelő pillanatban a kormányműbe épített munkahengerhez, ezzel segítve a kormányzást.
A hidraulikaolaj kiválasztásának és karbantartásának fontossága
A hidroszervokormány (szervokormány) hatékony működésének alapja a megfelelő hidraulikaolaj. Nem mindegy, milyen olajat használunk, hiszen ez az anyag látja el a nyomásközvetítés, a kenés és a hűtés feladatát a rendszerben. A nem megfelelő olaj használata korai kopáshoz, a szivattyú meghibásodásához, sőt, a teljes szervokormány-rendszer tönkremeneteléhez vezethet.
A hidraulikaolaj kiválasztásakor figyelembe kell venni a gyártó által előírt specifikációkat. Ezek az előírások a viszkozitásra, a hőmérséklet-tűrésre és az adalékanyagokra vonatkoznak. A megfelelő viszkozitás biztosítja, hogy az olaj a megfelelő nyomást tudja közvetíteni a rendszerben, hideg időben is könnyen áramoljon, és melegben se veszítse el kenési képességét. Az adalékanyagok pedig a korrózió elleni védelemben és a habzás megelőzésében játszanak fontos szerepet.
A hidraulikaolaj karbantartása legalább olyan fontos, mint a megfelelő olaj kiválasztása. Rendszeresen ellenőrizni kell az olajszintet, és szükség esetén utántölteni. Az olajszint csökkenése szivárgásra utalhat, amelyet azonnal orvosolni kell.
Az olaj állapotát is rendszeresen ellenőrizni kell. A sötét, zavaros olaj szennyeződést vagy elöregedést jelez, ami a szervokormány alkatrészeinek kopásához vezethet.
A hidraulikaolaj cseréje a gyártó által előírt időközönként elengedhetetlen. A csere során a teljes rendszert át kell öblíteni, hogy eltávolítsuk a lerakódásokat és a szennyeződéseket.
A hidraulikaolaj cseréjét bízzuk szakemberre, aki rendelkezik a megfelelő szerszámokkal és tapasztalattal.
A hidroszervokormány működési elve részletesen
A hidroszervokormány lényege, hogy a vezető által kifejtett erőt egy hidraulikus rendszerrel felerősíti, így jelentősen csökkentve a kormányzáshoz szükséges fizikai erőt. Működése alapvetően egy szivattyú (általában a motor által hajtott), egy vezérműtömb (kormánygép) és egy munkahenger hármasán alapszik.
A szivattyú a hidraulikaolajat a tartályból szívja fel és nyomás alatt a vezérműtömbbe (kormánygépbe) juttatja. Ez a szivattyú folyamatosan dolgozik, amíg a motor jár, így mindig rendelkezésre áll a szükséges hidraulikus nyomás.
A vezérműtömb (kormánygép) egy speciális szelep, amely a kormánykerék elmozdulásának megfelelően szabályozza az olaj áramlását a munkahengerbe. Amikor a vezető elfordítja a kormányt, a vezérműtömb érzékeli ezt a mozgást és a megfelelő irányba nyitja meg az olaj útját.
A munkahenger egy dugattyúból és egy hengerből áll. A vezérműtömb által irányított olaj a henger egyik vagy másik oldalára áramlik, attól függően, hogy a vezető merre fordítja a kormányt. Az olajnyomás által mozgatott dugattyú erőt fejt ki, amely segít a kerekek elfordításában.
A kormánykerékkel összekötött tengelyen található egy torziós rúd. Amikor a vezető kormányoz, ez a rúd elcsavarodik. Az elcsavarodás mértéke arányos a vezető által kifejtett erővel. Ez az elcsavarodás nyitja vagy zárja a vezérműtömb szelepeit, szabályozva a hidraulikaolaj áramlását a munkahengerbe.
A legfontosabb, hogy a hidroszervokormány nem helyettesíti a vezető által kifejtett erőt, hanem kiegészíti azt. A rendszer érzékeli a vezető szándékát (a kormánykerék elfordítását) és a hidraulikus rendszerrel felerősíti a mozgást, így a kormányzás könnyebbé és kevésbé fárasztóvá válik.
Ha a hidraulikus rendszer valamilyen okból meghibásodik (például a szivattyú leáll, vagy a hidraulikaolaj elszivárog), a kormányzás nehezebbé válik, de továbbra is lehetséges. Ilyenkor a vezetőnek lényegesen nagyobb erőt kell kifejtenie a kormányzáshoz.
A hidroszervokormány tehát egy komplex rendszer, amely a hidraulika elvén alapulva teszi kényelmesebbé és biztonságosabbá a gépjárművek kormányzását.
A hidroszervokormány előnyei és hátrányai a hagyományos kormányzáshoz képest
A hidroszervokormány jelentős előrelépést jelentett a hagyományos kormányzáshoz képest, elsősorban a kormányzáshoz szükséges erő csökkentésében. Ez különösen alacsony sebességnél, parkoláskor vagy nehéz járművek esetében érezhető, ahol a hagyományos kormányzás komoly fizikai megterhelést jelenthetett a vezető számára. A hidraulikus rásegítés révén a vezető könnyedén irányíthatja a járművet, ami növeli a vezetési komfortot és csökkenti a fáradtságot.
Ugyanakkor a hidroszervokormány nem tökéletes. Egyik hátránya, hogy bonyolultabb rendszerről van szó, ami több alkatrészt tartalmaz (szivattyú, csövek, szelepek), így nagyobb a meghibásodás esélye. A javításuk is költségesebb lehet, mint egy egyszerűbb, mechanikus kormányzásé.
A kormányzási érzet is más. A hagyományos kormányzásnál közvetlenebb kapcsolat van a kerék és a kormány között, ami pontosabb visszajelzést ad az útról. A hidroszervokormány ezt a visszajelzést némileg tompítja, ami egyes vezetők számára kevésbé lehet ideális, különösen sportos vezetési stílus esetén. Bár a modern rendszerek igyekeznek ezt kiküszöbölni, a különbség továbbra is érezhető.
A hidroszervokormány egyik legfontosabb hátránya, hogy a motor teljesítményének egy részét elvonja a hidraulika szivattyú működtetéséhez, ami enyhe üzemanyag-fogyasztás növekedést eredményezhet a hagyományos kormányzáshoz képest.
Végül, a hidroszervokormány rendszerek rendszeres karbantartást igényelnek, például a hidraulikaolaj cseréjét, ami további költségeket jelenthet. A hagyományos kormányzás ezzel szemben lényegesen kevesebb karbantartást igényel.
A hidroszervokormány hibaelhárítása: gyakori problémák és megoldások
A hidroszervokormány meghibásodása számos kellemetlenséget okozhat, a nehézkes kormányzástól kezdve a zajos működésen át egészen a teljes kormányozhatatlanságig. Fontos, hogy a hibákra időben fény derüljön, megelőzve a komolyabb problémákat és a balesetveszélyt.
Gyakori problémák:
- Nehéz kormányzás: Ez lehet alacsony szervokormányolaj-szint, hibás szivattyú, eldugult szűrő, vagy sérült kormányösszekötő miatt.
- Zajos működés: A búgó, nyöszörgő hang általában a szivattyú hibájára utal, de lehet a szervokormányolaj alacsony szintjének a jele is. A levegő a rendszerben szintén okozhat zajt.
- Szervokormányolaj szivárgás: A szivárgás a csövek, tömítések, vagy a szivattyú sérülése miatt következhet be. A szivárgás helyének felderítése kulcsfontosságú a javításhoz.
- Rángatózó kormányzás: Ezt a problémát okozhatja a kopott szivattyú, a levegő a rendszerben, vagy a kormányösszekötők lazasága.
- Kormány holtjátéka: A túlzott holtjáték a kormányzás pontosságát rontja, és a kormányösszekötők kopására utalhat.
Lehetséges megoldások:
- Szervokormányolaj szintjének ellenőrzése és feltöltése: Ez az első és leggyakoribb lépés a problémák elhárításában. A megfelelő olajtípus használata elengedhetetlen.
- Szervokormányolaj szivárgásának megszüntetése: A sérült csövek, tömítések cseréje, vagy a szivattyú javítása/cseréje szükséges lehet.
- Szervokormány szivattyú javítása vagy cseréje: Ha a szivattyú zajos, nem termel elég nyomást, vagy szivárog, akkor javítása vagy cseréje indokolt lehet.
- Kormányösszekötők ellenőrzése és cseréje: A laza, kopott, vagy sérült kormányösszekötők cseréje javíthatja a kormányzás pontosságát.
- A rendszer légtelenítése: A levegő a rendszerben zavaró zajokat és rángatózó kormányzást okozhat. A légtelenítési eljárás a gépjármű típusától függ.
A hidroszervokormány hibaelhárításakor mindig a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldásokkal kezdjük, és csak akkor lépjünk tovább a bonyolultabb javítások felé, ha az előzőek nem hoztak eredményt. Fontos a rendszeres karbantartás és a problémák korai felismerése.
Fontos megjegyezni: Ha a fenti lépések nem vezetnek eredményre, vagy bizonytalan a hiba okában, forduljon szakemberhez!
A hidroszervokormány rendszeres ellenőrzése és karbantartása jelentősen meghosszabbíthatja az élettartamát, és biztosíthatja a gépjármű biztonságos működését.
A hidroszervokormány karbantartása és szervizelése
A hidroszervokormány karbantartása elengedhetetlen a rendszer hosszú élettartamának és megbízható működésének biztosításához. A leggyakoribb probléma a szervokormány folyadék szivárgása, amit rendszeresen ellenőrizni kell. A folyadékszintet a tartályon található jelölések szerint kell tartani. Ha a folyadékszint gyakran csökken, az szivárgásra utalhat, amit minél előbb meg kell találni és orvosolni.
A szervokormány folyadékot időnként cserélni kell. A csereperiódus a gépjármű gyártójának előírásaitól függ, de általában 2-3 évente javasolt. A régi, szennyezett folyadék károsíthatja a szivattyút és a tömítéseket.
A szervokormány szivattyú a rendszer szíve, ezért a szivattyú állapotát is figyelni kell. A zajos működés, a nehézkes kormányzás, vagy a kormányrásegítés hiánya a szivattyú hibájára utalhat. A szivattyú cseréje általában szakszervizben javasolt, mivel speciális szerszámokra és szakértelemre van szükség.
A kormányösszekötők és gömbcsuklók állapotát is rendszeresen ellenőrizni kell. A kopott vagy sérült alkatrészek befolyásolhatják a kormányzás pontosságát és biztonságát. A lógó, kopogó alkatrészeket azonnal cserélni kell.
A hidroszervokormány rendszeres karbantartása nem csak a kényelmesebb kormányzást biztosítja, hanem a gépjármű biztonságos üzemeltetésének is alapvető feltétele.
Hibaelhárítás során a következő lépéseket érdemes követni:
- Először ellenőrizze a szervokormány folyadékszintjét.
- Vizsgálja meg a szivattyút, nincs-e szokatlan zaj.
- Ellenőrizze a tömlőket és csatlakozásokat szivárgás szempontjából.
- Vizsgálja meg a kormányösszekötőket és gömbcsuklókat a lógás és kopás jeleiért.
Ha a probléma továbbra is fennáll, forduljon szakemberhez. A szakszervizben pontos diagnosztikával megállapíthatják a hiba okát és elvégezhetik a szükséges javításokat.
A hidroszervokormány környezetvédelmi szempontjai
A hidroszervokormány környezeti hatásai elsősorban a hidraulikaolaj használatából erednek. A szivárgások, bár minimálisak lehetnek, hosszú távon szennyezhetik a talajt és a vizeket. A nem megfelelően karbantartott rendszerekből származó olajfolyások különösen problémásak lehetnek.
Azonban a hidroszervokormány előnyei is vannak környezetvédelmi szempontból. A könnyebb kormányzás révén a vezető kevésbé terheli az autót, ami potenciálisan csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást, különösen városi forgalomban. Egy fáradt vezető hajlamosabb lehet hirtelen manőverekre, ami növeli a fogyasztást.
A modern hidroszervokormány-rendszerek már változó rásegítéssel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a rásegítés mértéke a sebesség függvényében változik. Nagyobb sebességnél csökken a rásegítés, ami javítja a kormányzási érzetet és potenciálisan tovább csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást.
Fontos szempont a hidraulikaolaj környezetbarát alternatívákkal való helyettesítése. Kutatások folynak a biológiailag lebomló olajok alkalmazására, amelyek kevésbé károsak a környezetre szivárgás esetén. A jövőben a hidroszervokormány rendszerek hatékonyabbá és környezetkímélőbbé tétele kulcsfontosságú lesz.
Az elektromos szervokormány (EPS) és a hidroszervokormány összehasonlítása
A hidroszervokormány (szervokormány) hosszú ideig uralta a gépjárművek kormányzási rendszereit, azonban az elektromos szervokormány (EPS) megjelenésével jelentős változások következtek be. Míg mindkét rendszer célja a kormányzás megkönnyítése, működési elvük és előnyeik, hátrányaik jelentősen eltérnek.
A hidroszervokormány egy szivattyú segítségével hidraulikus nyomást hoz létre, mely a kormányrásegítő munkahengerben fejti ki hatását. Ezt a szivattyút a motor hajtja, ami azt jelenti, hogy a rendszer folyamatosan működik, még akkor is, ha a jármű egyenesen halad és nincs szükség kormányzási rásegítésre. Ez felesleges energiafogyasztáshoz vezet, ami növeli az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.
Az EPS ezzel szemben egy elektromos motor segítségével biztosítja a rásegítést. Ez a motor csak akkor aktiválódik, amikor a kormánykerék elmozdul, így jelentősen csökkenti az energiafogyasztást. Az EPS emellett jobb testreszabhatóságot tesz lehetővé, mivel a rásegítés mértéke a jármű sebességéhez és a vezetési körülményekhez igazítható.
Az EPS egyik legfontosabb előnye a hidroszervokormánnyal szemben, hogy nincs szükség hidraulikus folyadékra, ami csökkenti a karbantartási igényt és kiküszöböli a szivárgás okozta környezeti kockázatot.
A hidroszervokormány előnye lehet a stabilabb, közvetlenebb kormányzási érzet, amit sok sofőr kedvel. Az EPS rendszerek kezdetben kevésbé voltak képesek ezt a közvetlen kapcsolatot szimulálni, de a technológia fejlődésével a modern EPS rendszerek már versenyképesek ezen a téren is.
Összességében, míg a hidroszervokormány egy bevált és megbízható technológia, az EPS energiahatékonysága, testreszabhatósága és környezetvédelmi szempontjai miatt egyre elterjedtebbé válik a modern gépjárművekben.
