A halolaj, különösen a tengeri halakból származó, kiemelkedő forrása az omega-3 zsírsavaknak, elsősorban az eikozapentaénsavnak (EPA) és a dokozahexaénsavnak (DHA). Ezek a zsírsavak esszenciálisak, ami azt jelenti, hogy a szervezetünk nem képes önállóan előállítani őket, ezért táplálkozással kell bevinnünk.
Számos tanulmány igazolja az omega-3 zsírsavak szív-érrendszeri egészségre gyakorolt jótékony hatásait. Ezek a hatások komplexek, és többféle mechanizmuson keresztül érvényesülnek. Az omega-3 zsírsavak hozzájárulhatnak a trigliceridszint csökkentéséhez, ami a vérzsírok egyik formája és magas szintje növelheti a szívbetegségek kockázatát.
Ezen felül, az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. A krónikus gyulladás fontos szerepet játszik az érelmeszesedés (atherosclerosis) kialakulásában és súlyosbodásában. Az omega-3 zsírsavak csökkentik a gyulladásos markerek szintjét a szervezetben, ezáltal védelmet nyújtva a szív- és érrendszer számára.
Az omega-3 zsírsavak kulcsfontosságú szerepet játszanak a szívritmus szabályozásában, csökkentve a szívritmuszavarok kockázatát, amelyek akár hirtelen szívhalálhoz is vezethetnek.
Fontos megjegyezni, hogy a halolaj omega-3 zsírsavtartalma változó lehet, függően a hal fajtájától, élőhelyétől és táplálkozásától. Ezért a megfelelő dózis meghatározása egyéni szükségletektől függ, és érdemes szakember véleményét kikérni.
Az omega-3 zsírsavak típusai: ALA, EPA és DHA
A halolajban található omega-3 zsírsavak három fő típusa az ALA (alfa-linolénsav), az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav). Bár mindhárom omega-3 zsírsav, biológiai hatásuk eltérő.
Az ALA esszenciális zsírsav, ami azt jelenti, hogy szervezetünk nem képes előállítani, ezért táplálékkal kell bevinnünk. Főként növényi forrásokban található meg, például lenmagban, dióban és repceolajban. A szervezet képes az ALA-t EPA-vá és DHA-vá alakítani, de ez a konverzió nem túl hatékony, ezért fontos a halolajból származó EPA és DHA közvetlen bevitele.
Az EPA és DHA elsősorban tengeri eredetű élelmiszerekben, különösen zsíros halakban (pl. lazac, makréla, hering) található meg. Az EPA elsősorban a gyulladáscsökkentő hatásairól ismert, mivel a szervezet prosztaglandinokat és leukotriéneket állít elő belőle, melyek fontos szerepet játszanak a gyulladásos válasz szabályozásában. A DHA pedig kiemelten fontos az agy és a szem egészségének megőrzésében. Az agy zsírsavtartalmának jelentős részét a DHA teszi ki, és elengedhetetlen a kognitív funkciók, a memória és a látás megfelelő működéséhez.
A szív-érrendszeri egészség szempontjából az EPA és DHA közvetlen bevitele a halolajból előnyösebb lehet, mint az ALA bevitele, mivel a szervezet korlátozottan képes az ALA-t EPA-vá és DHA-vá alakítani.
A halolaj omega-3 zsírsavtartalmának köszönhetően hozzájárulhat a vér trigliceridszintjének csökkentéséhez, a vérnyomás szabályozásához, a vérrögképződés megelőzéséhez és a gyulladásos folyamatok csökkentéséhez a szervezetben. Mindezek a hatások együttesen védelmet nyújtanak a szív-érrendszeri betegségekkel szemben.
Továbbiak a témában
A halolaj mint az EPA és DHA legfontosabb forrása
A halolaj kiemelkedő fontosságú az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) bevitel szempontjából. Ezek az omega-3 zsírsavak kritikus szerepet játszanak a szív-érrendszer egészségének megőrzésében. Bár az omega-3 zsírsavak más forrásokból is beszerezhetők (például lenmagolajból, diófélékből), a halolajban található EPA és DHA közvetlenül felhasználható formában van jelen, míg a növényi forrásokból származó alfa-linolénsav (ALA) átalakítása EPA-vá és DHA-vá a szervezetben korlátozott hatékonyságú.
A zsíros halak, mint a lazac, a makréla, a hering és a szardínia, különösen gazdagok EPA-ban és DHA-ban. A halolaj-kiegészítők e halakból nyerik az omega-3 zsírsavakat, koncentrált formában biztosítva a szükséges mennyiséget azok számára, akik nem fogyasztanak elegendő halat.
A halolaj tehát a legmegbízhatóbb és legkoncentráltabb forrása a szervezet számára közvetlenül hasznosítható EPA-nak és DHA-nak, ezáltal hatékonyan támogathatja a szív-érrendszeri egészséget.
Fontos megjegyezni, hogy a halolaj minősége nagyban függ a forrástól és a feldolgozási eljárástól. Érdemes olyan termékeket választani, amelyek tisztítottak és ellenőrzöttek a szennyeződések (például nehézfémek) tekintetében. A megfelelő minőség biztosítása érdekében érdemes tájékozódni a gyártóról és a termék tanúsítványairól.
Az omega-3 zsírsavak biokémiai hatásai a szervezetben
A halolajban található omega-3 zsírsavak, elsősorban az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav), számos biokémiai útvonalon keresztül fejtik ki szív-érrendszeri védőhatásukat. Ezek a zsírsavak beépülnek a sejtmembránokba, befolyásolva azok fluiditását és a receptorok működését. A sejtmembránokba épülve módosítják a gyulladásos válaszokat, csökkentve a gyulladásos citokinek termelését.
Az omega-3 zsírsavak hatással vannak az eikozanoidok szintézisére is. Az arachidonsavból (AA) képződő gyulladást serkentő eikozanoidokkal szemben, az EPA-ból képződő eikozanoidok kevésbé gyulladáskeltőek, sőt, akár gyulladáscsökkentő hatásúak is lehetnek. Ez a mechanizmus kulcsfontosságú az atherosclerosis (érelmeszesedés) progressziójának lassításában.
A vérlemezkék aggregációját (összecsapódását) is befolyásolják. Az omega-3 zsírsavak csökkentik a trombocita-aktivációt és az aggregációt, ezáltal mérséklik a vérrögök kialakulásának kockázatát, ami a szívinfarktus és a stroke megelőzésében játszik szerepet. Emellett, az omega-3 zsírsavak javítják az endothel funkciót, ami az erek belső falát borító sejtréteg megfelelő működését jelenti. A jó endothel funkció elengedhetetlen az egészséges véráramláshoz és a vérnyomás szabályozásához.
Az omega-3 zsírsavak legfontosabb biokémiai hatása a szív-érrendszerre az, hogy csökkentik a trigliceridszintet a vérben.
A trigliceridek magas szintje ugyanis növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Az omega-3 zsírsavak serkentik a lipoprotein-lipáz (LPL) enzim aktivitását, amely lebontja a triglicerideket a vérben. Ezenkívül, az omega-3 zsírsavak befolyásolják a génexpressziót is, szabályozva a zsírsavak oxidációjában és a lipogenezisben (zsírsav-szintézisben) részt vevő gének működését.
Fontos megjegyezni, hogy az omega-3 zsírsavak hatásai komplexek és egyénenként eltérőek lehetnek. Az étrend, az életmód és a genetikai tényezők mind befolyásolják az omega-3 zsírsavak szervezetben kifejtett hatását.
Az omega-3 zsírsavak hatása a vérrögképződésre és a trombózis megelőzésére
A halolajban található omega-3 zsírsavak, különösen az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav), jelentős szerepet játszanak a vérrögképződés szabályozásában és a trombózis megelőzésében. Ezek a zsírsavak befolyásolják a vérlemezkék működését, amelyek kulcsszerepet töltenek be a véralvadásban.
A vérlemezkék aggregációja (összecsapódása) az első lépés a vérrögképződésben. Az omega-3 zsírsavak csökkentik a vérlemezkék aggregációs hajlamát, ezáltal mérséklik a nem kívánt vérrögök kialakulásának kockázatát. Ezt a hatást részben a tromboxán A2 termelésének gátlásával érik el. A tromboxán A2 egy olyan anyag, amely serkenti a vérlemezkék aggregációját és a vazokonstrikciót (érszűkületet).
Ezenkívül az omega-3 zsírsavak befolyásolják a fibrinogén szintjét is. A fibrinogén egy fehérje, amely a véralvadási kaszkád fontos része, és a vérrögök kialakulásához elengedhetetlen. Az omega-3 zsírsavak csökkenthetik a fibrinogén koncentrációját a vérben, ami tovább mérsékli a trombózis kockázatát.
Az omega-3 zsírsavak tehát komplex módon, a vérlemezkék működésének és a véralvadási faktorok szintjének befolyásolásával járulnak hozzá a vérrögképződés megelőzéséhez és a trombózis kockázatának csökkentéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy az omega-3 zsírsavak hatása a véralvadásra nem olyan erős, mint a véralvadásgátló gyógyszereké, ezért nem helyettesítik az orvosi kezelést. Azonban a halolaj rendszeres fogyasztása, vagy omega-3 zsírsavakat tartalmazó étrend-kiegészítők szedése hasznos kiegészítője lehet a szív-érrendszeri betegségek megelőzésének, különösen azok számára, akiknél fokozott a trombózis kockázata. Mindig konzultáljunk orvosunkkal a megfelelő adagolásról és az esetleges kölcsönhatásokról más gyógyszerekkel.
A halolaj és az érelmeszesedés (atherosclerosis) progressziójának lassítása
A halolajban található omega-3 zsírsavak (EPA és DHA) kulcsszerepet játszhatnak az érelmeszesedés (atherosclerosis) progressziójának lassításában. Az érelmeszesedés egy krónikus gyulladásos folyamat, melynek során zsíros lerakódások (plakkok) képződnek az artériák falán, szűkítve az erek átmérőjét és növelve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Az omega-3 zsírsavak többféle mechanizmus révén fejtik ki védő hatásukat. Először is, csökkentik a trigliceridszintet a vérben. A magas trigliceridszint összefüggésben áll az érelmeszesedés fokozott kockázatával. Másodszor, az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek. Az érelmeszesedés kialakulásában és progressziójában a gyulladás fontos szerepet játszik, így az omega-3 zsírsavak a gyulladásos folyamatok mérséklésével lassíthatják a betegség előrehaladását.
További előnyös hatásuk, hogy javíthatják az érfalak endothel funkcióját. Az endothel az erek belső falát borító sejtréteg, melynek megfelelő működése elengedhetetlen az erek rugalmasságának és az egészséges véráramlásnak a fenntartásához. Az omega-3 zsírsavak fokozhatják a nitrogén-monoxid (NO) termelését, mely egy értágító hatású molekula, ezáltal javítva az endothel funkciót.
A legfontosabb hatás az érelmeszesedés progressziójának szempontjából, hogy az omega-3 zsírsavak stabilizálhatják a már meglévő plakkokat, csökkentve a plakkrepedés és a trombózis kockázatát.
Bár a kutatások eredményei nem mindig egyértelműek, a legtöbb vizsgálat arra utal, hogy a rendszeres halolaj-fogyasztás, vagy az omega-3 zsírsavak megfelelő bevitele hozzájárulhat az érelmeszesedés progressziójának lassításához, és ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez. Fontos megjegyezni, hogy a halolaj-kiegészítés nem helyettesíti az egészséges életmódot, a kiegyensúlyozott étrendet és a rendszeres testmozgást.
Az omega-3 zsírsavak szerepe a szívritmuszavarok (arritmiák) megelőzésében
A halolajban található omega-3 zsírsavak, különösen az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav), jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavarok, vagyis arritmiák megelőzésében. Ezek a zsírsavak befolyásolják a szívizomsejtek elektromos tulajdonságait, ezáltal stabilizálják a szívritmust.
Az omega-3 zsírsavak hatásmechanizmusa összetett. Egyrészt, csökkentik a szívizomsejtek ingerlékenységét, ami azt jelenti, hogy kevésbé valószínű, hogy spontán módon, vagy külső hatásra rendellenes ritmusba kerülnek. Másrészt, befolyásolják az ioncsatornák működését a sejtmembránban, ami kulcsfontosságú a szív elektromos aktivitásának szabályozásában.
Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a magasabb omega-3 zsírsavbevitel csökkentheti a pitvarfibrilláció (egy gyakori szívritmuszavar) kockázatát, különösen azoknál, akik valamilyen szívbetegségben szenvednek. Azonban fontos megjegyezni, hogy nem minden tanulmány támasztja alá egyértelműen ezt a hatást, és további kutatások szükségesek a pontos dózis és a leginkább érintett populációk meghatározásához.
Az omega-3 zsírsavak a szívizomsejtek membránjába épülve módosítják azok elektromos tulajdonságait, ezáltal csökkentve az arritmiák kialakulásának valószínűségét.
Fontos kiemelni, hogy a halolaj fogyasztása nem helyettesíti a hagyományos orvosi kezelést, hanem kiegészítő terápiaként alkalmazható a szív-érrendszeri egészség megőrzése érdekében. Mindig konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen étrend-kiegészítőt, így halolajat is elkezdene szedni, különösen, ha szívbetegségben szenved, vagy vérhígítót szed.
Klinikai vizsgálatok a halolaj és a szív-érrendszeri betegségek kapcsolatáról
Számos klinikai vizsgálat fókuszált a halolaj, pontosabban az omega-3 zsírsavak (elsősorban EPA és DHA) és a szív-érrendszeri betegségek közötti kapcsolatra. Ezek a vizsgálatok különböző betegségcsoportokat vizsgáltak, beleértve a szívinfarktuson átesett betegeket, a magas vérnyomással küzdőket, a magas trigliceridszinttel rendelkezőket és az általános szív-érrendszeri kockázattal bíró egyéneket.
Az egyik legfontosabb terület a szekunder prevenció, azaz a már bekövetkezett szív-érrendszeri események (pl. szívinfarktus, stroke) utáni újabb események megelőzése. Egyes vizsgálatok kimutatták, hogy a halolaj-kiegészítés csökkentheti a szívinfarktus utáni halálozás kockázatát, különösen azoknál, akiknél magas a trigliceridszint.
A primer prevenció, azaz a betegség kialakulásának megelőzése terén az eredmények vegyesebbek. Bár néhány nagyméretű vizsgálat nem mutatott szignifikáns előnyt az omega-3 zsírsavak szedésével kapcsolatban az általános szív-érrendszeri események megelőzésében, más vizsgálatok, különösen azok, amelyekben nagy dózisú EPA-t alkalmaztak, ígéretes eredményeket hoztak a koszorúér-betegség kockázatának csökkentésében.
A trigliceridszint csökkentése az omega-3 zsírsavak egyik jól dokumentált hatása. Számos vizsgálat igazolta, hogy a halolaj hatékonyan csökkenti a trigliceridszintet, ami fontos szív-érrendszeri kockázati tényező. A dózis-hatás összefüggés is kimutatható, vagyis minél nagyobb dózisban alkalmazzák az omega-3 zsírsavakat, annál nagyobb mértékű trigliceridszint-csökkenés érhető el.
A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a halolaj, különösen nagy dózisú EPA formájában, potenciálisan védő hatással lehet a szív-érrendszerre, különösen a magas trigliceridszinttel rendelkező vagy szív-érrendszeri betegségben szenvedő betegeknél.
Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálatok eredményei eltérőek lehetnek a vizsgált populációk, a dózisok és az omega-3 zsírsavak típusai (EPA/DHA arány) függvényében. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy pontosabban meghatározzuk, kik profitálhatnak a leginkább a halolaj-kiegészítésből, és melyek a legoptimálisabb dózisok és formák.
A halolaj adagolása és a szív-érrendszeri előnyök
A halolaj szív-érrendszeri előnyei szorosan összefüggnek az adagolással. Általánosságban elmondható, hogy napi 1-4 gramm omega-3 zsírsav (EPA és DHA) bevitel javasolt a szív egészségének támogatásához. Fontos azonban, hogy az optimális dózis egyénenként eltérő lehet, függően az étrendtől, az egészségi állapottól és a szív-érrendszeri kockázati tényezőktől.
A halolaj adagolásakor figyelembe kell venni a termék omega-3 tartalmát. A halolaj kapszulák vagy folyadékok eltérő koncentrációban tartalmazhatják az EPA-t és a DHA-t, ezért mindig ellenőrizze a címkét, hogy megbizonyosodjon a megfelelő mennyiség beviteléről. Konzultáljon orvosával vagy dietetikusával a személyre szabott adagolás meghatározásához, különösen, ha vérhígítót szed, vagy valamilyen egészségügyi problémája van.
A halolaj rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a trigliceridszint csökkentéséhez, a vérnyomás mérsékléséhez, a plakk-képződés lassításához az artériákban, és csökkentheti a szívritmuszavarok kockázatát. Az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatása szintén jótékony hatással van a szív-érrendszerre.
A megfelelő halolaj adagolás segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, illetve lassíthatja azok progresszióját.
Fontos megjegyezni, hogy a halolaj nem helyettesíti az egészséges életmódot, beleértve a kiegyensúlyozott étrendet, a rendszeres testmozgást és a dohányzás mellőzését. A halolaj kiegészítőként szolgál, amely támogathatja a szív-érrendszeri egészséget, amennyiben az életmódbeli változtatásokkal együtt alkalmazzák.
A halolaj lehetséges mellékhatásai és interakciói gyógyszerekkel
Bár a halolaj általában biztonságosnak tekinthető, fontos tisztában lenni a lehetséges mellékhatásaival és a gyógyszerekkel való kölcsönhatásaival. A leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a gyomorpanasz, puffadás, hasmenés és a halas utóíz. Ezek a tünetek általában enyhék és átmenetiek.
A halolaj vérhígító hatással rendelkezik, ezért fokozott óvatosság javasolt vérhígító gyógyszereket (pl. warfarin, heparin, clopidogrel) szedőknek. A halolaj és ezeknek a gyógyszereknek az együttes alkalmazása növelheti a vérzés kockázatát.
Ezen kívül, a halolaj befolyásolhatja a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását is, potenciálisan felerősítve azok hatását. Ezért vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése esetén ajánlott orvossal konzultálni a halolaj szedésének megkezdése előtt.
A halolaj szedése előtt feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát az összes szedett gyógyszeréről, beleértve a vény nélkül kapható készítményeket és táplálékkiegészítőket is.
Nagy dózisú halolaj szedése esetén ritkán előfordulhat A- és D-vitamin túladagolás, különösen, ha más vitamin-kiegészítőket is szed valaki. Ezért fontos a javasolt adagolás betartása.
Végül, a halolaj befolyásolhatja a cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek hatását is. Bár a kutatások nem egyértelműek, a vércukorszint szorosabb ellenőrzése javasolt halolaj szedése mellett.
Omega-3 zsírsavak más forrásai (növényi olajok, diófélék) és azok hatékonysága
Bár a halolaj kiváló omega-3 forrás, léteznek növényi alternatívák is. Ilyenek például a lenmagolaj, a repceolaj, a dió, a chia mag és a kendermag. Ezek az élelmiszerek alfa-linolénsavat (ALA) tartalmaznak, ami egy növényi eredetű omega-3 zsírsav.
A probléma az, hogy az ALA-nak át kell alakulnia EPA-vá és DHA-vá a szervezetben, hogy a szív-érrendszeri előnyöket kifejthesse. Ez az átalakulási folyamat azonban nem túl hatékony, a konverziós ráta alacsony, általában 10% alatt marad, sőt, férfiaknál még ennél is kevesebb lehet.
Ez azt jelenti, hogy bár a növényi omega-3 források is hasznosak lehetnek, a halolajban található EPA és DHA közvetlenül a szervezetbe kerül, így hatékonyabban tudja kifejteni a védő hatását. Azoknak, akik vegetáriánusok vagy vegánok, érdemes megfontolniuk algaolaj szedését, ami közvetlenül tartalmaz EPA-t és DHA-t.
A növényi omega-3 források ALA-tartalma nem feltétlenül elegendő a szív-érrendszeri egészség optimális támogatásához, mivel az ALA EPA-vá és DHA-vá alakulása a szervezetben korlátozott hatékonyságú.
Fontos megjegyezni, hogy mindenképpen érdemes konzultálni orvossal vagy dietetikussal, hogy a legmegfelelőbb omega-3 forrást és adagolást válasszuk ki az egyéni igényeknek megfelelően.
A halolaj minőségének és tisztaságának fontossága
A halolaj szív-érrendszeri védő hatása nagymértékben függ a termék minőségétől és tisztaságától. Nem minden halolaj egyforma, és a hatóanyag-tartalom mellett a szennyeződések jelenléte is komoly kockázatot jelenthet. A halolajakban gyakran előforduló szennyeződések közé tartoznak a nehézfémek (pl. higany, ólom), dioxinok, PCB-k (poliklórozott bifenilek) és egyéb környezeti toxinok. Ezek a szennyeződések hosszú távon káros hatással lehetnek az egészségre, akár ellensúlyozhatják az omega-3 zsírsavak jótékony hatásait.
Fontos, hogy megbízható forrásból származó, bevizsgált terméket válasszunk. Érdemes olyan gyártót keresni, aki független laboratóriumokban tesztelteti a termékeit, és a vizsgálati eredmények nyilvánosan elérhetőek. Keressük a címkén a tisztasági garanciát, és tájékozódjunk a gyártási folyamatról.
A halolaj minősége nem csak a hatékonyságot befolyásolja, hanem a biztonságosságot is. A szennyezett termékek használata hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.
Az oxidáció is komoly problémát jelenthet a halolajok esetében. A levegővel való érintkezés hatására az omega-3 zsírsavak oxidálódhatnak, ami rontja a termék minőségét és kellemetlen szagot, ízt eredményezhet. Ezért fontos a megfelelő tárolás (hűvös, sötét helyen) és a felbontás utáni gyors felhasználás.
A jó minőségű halolajak előállításához speciális tisztítási technológiákat alkalmaznak, amelyek eltávolítják a káros szennyeződéseket és minimalizálják az oxidáció kockázatát. A molekuláris desztilláció egy gyakran használt eljárás, amely hatékonyan távolítja el a nehézfémeket és a PCB-ket.
Az omega-3/omega-6 zsírsavak aránya és a szív-érrendszeri egészség
A halolajban található omega-3 zsírsavak, különösen az EPA és a DHA, jelentős szerepet játszanak a szív-érrendszeri egészség megőrzésében. Azonban nem csupán az omega-3 bevitel mennyisége számít, hanem annak aránya az omega-6 zsírsavakhoz viszonyítva is. A modern táplálkozásban gyakran az omega-6 zsírsavak dominálnak, ami gyulladásos folyamatokat generálhat a szervezetben.
Az ideális omega-3/omega-6 arány 1:1 és 1:4 között mozog. Azonban a legtöbb ember étrendjében ez az arány jóval magasabb, akár 1:20 vagy még rosszabb is lehet. Ez a felborult egyensúly hozzájárulhat a szív-érrendszeri betegségek, például az érelmeszesedés kialakulásához.
A megfelelő omega-3/omega-6 arány elérése érdekében érdemes növelni az omega-3 zsírsavak bevitelét halolaj kapszulák, zsíros halak (lazac, makréla, hering) fogyasztásával, miközben csökkentjük az omega-6 zsírsavakban gazdag növényi olajok (napraforgóolaj, kukoricacsíra olaj) használatát.
Az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatása ellensúlyozza az omega-6 zsírsavak pro-inflammatorikus hatását, ezáltal csökkentve a szív-érrendszeri kockázatot. A jobb arány segíthet a vérnyomás normalizálásában, a trigliceridszint csökkentésében és a vérrögképződés megelőzésében is.
Az omega-3/omega-6 egyensúly fenntartása tehát kulcsfontosságú a hosszú távú szív-érrendszeri egészség szempontjából. Érdemes odafigyelni az étrendre és szükség esetén halolaj-kiegészítéssel optimalizálni a zsírsavbevitelt.
