A kálium (K) az egyik legfontosabb makroelem a növények számára, elengedhetetlen a megfelelő növekedéshez és a bőséges terméshez. Bár a talajban gyakran nagy mennyiségben van jelen, a növények számára felvehető formája korlátozott lehet, ezért a kálium műtrágyák alkalmazása kulcsfontosságú a modern mezőgazdaságban. A kálium nem épül be szerves molekulákba, hanem ionos formában vesz részt számos élettani folyamatban.
A kálium szerepe sokrétű: befolyásolja a vízgazdálkodást, a fotoszintézist, a cukrok szállítását és a fehérjeszintézist. Hiánya gyengíti a növények sejtjeit, csökkenti a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket, és rontja a termés minőségét. A megfelelő káliumellátás növeli a növények szárazságtűrését, ami különösen fontos a változó klímában.
A kálium műtrágyák alkalmazása elengedhetetlen a növények optimális fejlődéséhez és a magas terméshozam eléréséhez, különösen ott, ahol a talaj természetes káliumtartalma nem elegendő, vagy a növények nagy mennyiségben vonják ki azt a talajból.
A kálium műtrágyák különböző formákban érhetők el, például kálium-klorid (KCl), kálium-szulfát (K2SO4) és kálium-nitrát (KNO3). A megfelelő műtrágya kiválasztása a talaj típusától, a növény igényeitől és a termesztési módszertől függ. A túlzott kálium műtrágyázás is káros lehet, ezért fontos a talajvizsgálatokra alapozott, szakszerű adagolás.
A kálium alapvető szerepe a növények életfunkcióiban
A kálium (K) elengedhetetlen tápelem a növények számára, kulcsszerepet játszik számos életfontosságú folyamatban. Hiánya súlyos következményekkel járhat a növények fejlődésére és a termés mennyiségére nézve. A kálium nem épül be szerves molekulákba, hanem ionos formában vesz részt a növényi működésben.
A kálium egyik legfontosabb feladata a vízháztartás szabályozása. A növényekben a sztómák (gázcserenyílások) nyitását és zárását befolyásolja, ami közvetlenül hat a transzspirációra (párologtatásra). Megfelelő káliumszint esetén a növények jobban tűrik a szárazságot, mivel hatékonyabban tudják szabályozni a vízveszteséget. Káliumhiány esetén a sztómák működése zavart szenved, ami fokozott vízveszteséghez és hervadáshoz vezethet.
A kálium emellett szabályozza az enzimek működését. Számos enzim aktivátora, amelyek részt vesznek a szénhidrátok, fehérjék és zsírok szintézisében. A megfelelő enzimaktivitás elengedhetetlen a növények anyagcsere-folyamataihoz, a növekedéshez és a termésképzéshez.
A kálium a szállítószövetek működését is befolyásolja. Részt vesz a tápanyagok szállításában a gyökerektől a levelekig, illetve a levelekből a termésekbe. Ez biztosítja, hogy a növény minden része megkapja a szükséges tápanyagokat a megfelelő fejlődéshez és a termésképzéshez.
A káliumhiány leggyakrabban a növények alsó levelein jelentkezik először, sárgulás, majd barnulás formájában. Ennek oka, hogy a növény a káliumot a fiatalabb, fejlődő részek felé transzlokálja a hiány kompenzálása érdekében.
A kálium fokozza a növények ellenálló képességét a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. Erősíti a sejtfalakat, ami megnehezíti a kórokozók bejutását a növénybe. Emellett a káliumhiányos növények érzékenyebbek a fagyra is.
Továbbiak a témában
Összefoglalva, a kálium nélkülözhetetlen a növények egészséges fejlődéséhez, a vízháztartás szabályozásához, az enzimek működéséhez, a tápanyagok szállításához és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség növeléséhez. A megfelelő káliumellátás biztosítása kulcsfontosságú a magas terméshozam eléréséhez.
A kálium hatása a növények vízháztartására és aszálytűrésére
A kálium kiemelkedő szerepet játszik a növények vízháztartásának szabályozásában, ami közvetlenül befolyásolja az aszálytűrésüket. Segíti a növényeket a vízfelvételben a talajból, és csökkenti a párologtatást a leveleken keresztül. Ez a kettős hatás különösen fontos a száraz, aszályos időszakokban, amikor a növényeknek meg kell őrizniük a vizet a túléléshez és a terméshozam biztosításához.
A kálium ugyanis szabályozza a sztómák, azaz a levélfelületen található apró nyílások működését. A sztómák felelősek a gázcseréért (szén-dioxid felvétele és oxigén leadása), valamint a párologtatásért. Megfelelő káliumellátottság esetén a növények hatékonyabban tudják szabályozni a sztómák nyitását és zárását, minimalizálva a vízveszteséget a forró, száraz órákban, és optimalizálva a fotoszintézist a kedvezőbb időszakokban.
A káliumhiányos növények nehezebben tudják kontrollálni a sztómáik működését, ami túlzott vízveszteséghez vezethet. Ennek következtében a növények hamarabb elhervadnak, a fotoszintézis lelassul, és a termés mennyisége és minősége is jelentősen csökken. Az aszálytűrés szempontjából tehát a kálium pótlása elengedhetetlen.
A megfelelő káliumellátottság nem csak a növények túlélését biztosítja aszályos időszakban, hanem lehetővé teszi a folyamatos növekedést és a jó minőségű termés kialakulását is.
Ezen túlmenően, a kálium hozzájárul a növények ozmotikus potenciáljának fenntartásához. Ez azt jelenti, hogy a növényi sejtekben lévő víz koncentrációja megfelelő marad, ami segíti a vízfelvételt a száraz talajból is. A káliumhiányos növények sejtekében az ozmotikus potenciál alacsonyabb, ezért nehezebben tudnak vizet felvenni, és érzékenyebbé válnak az aszályra.
Összefoglalva, a kálium műtrágya használata elengedhetetlen a növények aszálytűrésének javításához. A kálium segíti a vízfelvételt, csökkenti a párologtatást, és fenntartja a sejtek ozmotikus egyensúlyát, így a növények jobban képesek ellenállni a szárazságnak és biztosítani a megfelelő terméshozamot.
A kálium szerepe a növények szénhidrát-anyagcseréjében és cukorképzésében
A kálium (K) kulcsszerepet játszik a növények szénhidrát-anyagcseréjében és a cukorképzésben, ami közvetlenül befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. A kálium elősegíti a fotoszintézis során keletkező szénhidrátok, elsősorban a cukrok szállítását a levelekből a raktározó szervekbe, mint például a gyökerekbe, gumókba, vagy a termésekbe. Ennek hiányában a szénhidrátok a levelekben halmozódnak fel, ami gátolja a fotoszintézis hatékonyságát és a növény fejlődését.
A kálium részt vesz számos enzim aktiválásában, amelyek a szénhidrát-anyagcsere különböző lépéseiben működnek. Ezek az enzimek elengedhetetlenek a glükóz és más cukrok szintéziséhez és átalakításához. A megfelelő káliumellátottság biztosítja, hogy ezek az enzimek optimálisan működjenek, ami növeli a cukorképzés hatékonyságát.
A kálium emellett befolyásolja a sztómák működését, amelyek a levelek felületén található apró nyílások, és szabályozzák a gázcserét, beleértve a szén-dioxid felvételét, ami a fotoszintézis alapvető eleme. A megfelelő káliumszint segíti a sztómák szabályozott nyitását és zárását, optimalizálva a szén-dioxid felvételét és a vízvesztést.
A kálium elengedhetetlen a cukrok transzlokációjához, azaz a levelekből a tárolószervekbe való szállításához. Ennek hiányában a termés cukortartalma és a termésmennyiség jelentősen csökkenhet.
A kálium műtrágyák használata biztosítja a növények számára a megfelelő káliumellátottságot, ami elengedhetetlen a hatékony szénhidrát-anyagcseréhez és a magas cukortartalmú, bőséges termés eléréséhez. A káliumhiány tünetei, mint például a levelek sárgulása és a növekedés lelassulása, gyakran a szénhidrát-anyagcsere zavaraira vezethetők vissza.
Például, a burgonya esetében a kálium különösen fontos a keményítő szintéziséhez és a gumókba való szállításához. A gyümölcsfáknál a kálium befolyásolja a gyümölcsök cukortartalmát és ízét. Ezért a megfelelő káliumtrágyázás elengedhetetlen a minőségi és bőséges termés eléréséhez.
A kálium befolyása a növények fehérjeszintézisére és enzimaktivitására
A kálium elengedhetetlen a növények fehérjeszintéziséhez és az enzimek aktiválásához. Hiánya közvetlenül befolyásolja a növények növekedését és a termés mennyiségét. A kálium részt vesz a riboszómák szerkezetének fenntartásában, amelyek a fehérjék előállításának helyszínei a sejtekben. Káliumhiány esetén a riboszómák működése lelassul vagy teljesen leáll, ami a fehérjeszintézis jelentős csökkenéséhez vezet.
Számos enzim működéséhez is elengedhetetlen a kálium. Ezek az enzimek kulcsszerepet játszanak a növények anyagcsere-folyamataiban, beleértve a fotoszintézist, a szénhidrátok szállítását és a nitrogén felhasználását. A kálium aktiválja ezeket az enzimeket, biztosítva a hatékony működésüket.
A káliummal megfelelően ellátott növényekben a fehérjeszintézis hatékonyabban zajlik, és az enzimek optimálisan működnek, ami erőteljesebb növekedéshez, jobb termésminőséghez és nagyobb terméshozamhoz vezet.
Káliumhiány esetén az enzimaktivitás csökken, ami anyagcsere-zavarokhoz vezet. Ez befolyásolja a növények energiaháztartását, a tápanyagok felvételét és szállítását, valamint a stressztűrő képességét. Mindezek együttesen a növények gyengüléséhez és a termésmennyiség csökkenéséhez vezetnek.
A kálium műtrágyák használatával biztosítható a növények számára a megfelelő káliumellátás, ami elengedhetetlen a fehérjeszintézis és az enzimaktivitás optimális szinten tartásához, végső soron pedig a bőséges és jó minőségű termés eléréséhez.
A kálium szerepe a növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képességében
A kálium nem csupán a növekedésben és a termés mennyiségében játszik kulcsszerepet, hanem jelentős hatással van a növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló képességére is. A megfelelően táplált növények sokkal jobban képesek védekezni a különböző kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
A kálium erősíti a növények sejtfalait, ami fizikai akadályt képez a gombák, baktériumok és vírusok számára. Ezáltal a kórokozók nehezebben jutnak be a növény szöveteibe, és kevésbé tudnak elszaporodni.
A kálium emellett befolyásolja a növényekben termelődő védelmi vegyületek mennyiségét és hatékonyságát. Ezek a vegyületek lehetnek például fitotoxinok, amelyek gátolják a kórokozók növekedését, vagy riasztó hatású anyagok, amelyek elriasztják a kártevőket.
A megfelelő káliumszint hozzájárul a növények vízgazdálkodásának optimalizálásához is. A kálium segít a sztómák szabályozásában, ami befolyásolja a párologtatást. A jól hidratált növények ellenállóbbak a stresszhatásokkal szemben, beleértve a betegségeket és a kártevők okozta károkat is.
A kálium tehát esszenciális a növények immunitásának erősítéséhez, a betegségek és kártevők elleni védekezéshez, és közvetve a magasabb, jobb minőségű termés eléréséhez.
A káliumhiányos növények sokkal fogékonyabbak a betegségekre és a kártevők támadásaira. Gyakran tapasztalható, hogy a káliumhiány súlyosbítja a gombás megbetegedéseket, például a lisztharmatot és a rozsdabetegségeket. A kártevők, mint például a levéltetvek, is szívesebben telepednek meg a káliumhiányos növényeken, mivel azok gyengébbek és könnyebben hozzáférhetőek a számukra.
Fontos megjegyezni, hogy a kálium műtrágyázás nem helyettesíti a növényvédelmet, de jelentősen csökkenti a növényvédő szerek használatának szükségességét, mivel erősíti a növények természetes védekező mechanizmusait.
A kálium hiányának tünetei a különböző növényfajokon
A kálium hiányának tünetei növényfajonként eltérőek lehetnek, de vannak általános jelek, amelyekre érdemes figyelni. A leggyakoribb tünet a levelek szélén és csúcsán megjelenő sárgulás (klorózis), majd ezt követő barnulás és elhalás (nekrózis). Ez a jelenség legelőször az idősebb leveleken jelentkezik, mivel a kálium egy mobilis elem, így a növény átcsoportosítja a fiatalabb, fejlődő részekbe.
A kukoricán a káliumhiány jellegzetes tünete az alsó levelek szélén megjelenő „égetett” hatás. A levélerek zöldek maradnak, míg a levélszél sárgul és elhal. A növény szára gyengébb, hajlamosabb a megdőlésre, és a csövek kisebbek, kevésbé fejlettek lehetnek.
Burgonyában a káliumhiány a levelek bronzos elszíneződésében, valamint a levélerek közötti szövet elhalásában mutatkozik meg. A gumók kisebbek, keményebbek, és a tárolhatóságuk is romlik. A gumókban megjelenhetnek belső elszíneződések, foltok is.
Gyümölcsfáknál, például almánál, a káliumhiány a levelek szélén és csúcsán jelentkező klorózisban és nekrózisban, valamint a gyümölcsök kisebb méretében, rosszabb színeződésében és ízében nyilvánul meg. A fák hajtásnövekedése is gyengébb lehet.
Szőlőben a káliumhiány a levelek szélén és a levélerek között megjelenő sárgulásban és elhalásban mutatkozik meg, különösen a szüret közeledtével. A bogyók kisebbek, kevésbé édesek, és a fürtök lazábbak lehetnek.
Fontos megjegyezni, hogy a káliumhiány tünetei összetéveszthetők más tápanyaghiányok (például magnézium vagy nitrogén) tüneteivel, ezért a pontos diagnózishoz talajvizsgálat és levélanalízis javasolt.
A zöldségfélék közül például a paradicsom is érzékeny a káliumhiányra. A tünetek a levelek szélén megjelenő sárgulásban és elhalásban, valamint a gyümölcsök egyenetlen érésében és foltosodásában mutatkoznak meg. A gyümölcsök íze savanyúbb lehet.
A káliumhiány nem csak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is jelentősen befolyásolja. A megfelelő káliumellátás elengedhetetlen a növények egészséges fejlődéséhez és a jó minőségű, bőséges termés eléréséhez.
A kálium műtrágyák típusai és jellemzőik
A kálium műtrágyák különböző formákban érhetők el, mindegyikük más-más tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek befolyásolják a felhasználhatóságukat és a növények általi felvételüket. A leggyakoribb típusok közé tartozik a kálium-klorid (KCl), a kálium-szulfát (K2SO4), és a kálium-nitrát (KNO3).
A kálium-klorid a legelterjedtebb és általában a legolcsóbb kálium műtrágya. Magas káliumtartalommal rendelkezik (körülbelül 60% K2O), de magas klorid tartalma miatt bizonyos növényeknél, például a dohány, a szőlő és egyes gyümölcsfák esetében problémát okozhat. A klorid érzékeny növényeknél a termés minőségét ronthatja.
A kálium-szulfát egy kevésbé koncentrált káliumforrás (körülbelül 50% K2O), de tartalmaz ként is, ami egy másik fontos tápanyag a növények számára. Ideális választás azoknál a növényeknél, amelyek érzékenyek a kloridra, vagy amelyeknek kénre is szükségük van, például a keresztesvirágúak (káposztafélék).
A kálium-nitrát egy kettős tápanyagforrás, amely káliumot (körülbelül 44% K2O) és nitrogént is tartalmaz. Könnyen oldódik és gyorsan felvehető a növények által, ezért különösen alkalmas a vegetációs időszakban történő fejtrágyázásra. Azonban magasabb ára miatt kevésbé használják általános káliumforrásként.
A kálium műtrágya kiválasztásakor figyelembe kell venni a talaj típusát, a termesztett növény igényeit és a műtrágya árát is.
Fontos megemlíteni a kálium-magnézium-szulfátot (K2Mg2(SO4)3) is, ami kálium, magnézium és kén forrás egyszerre. Ez a műtrágya különösen hasznos azokban a talajokban, amelyekben magnéziumhiány is fennáll.
A kálium műtrágyák oldhatósága is fontos szempont. A könnyen oldódó műtrágyák, mint a kálium-nitrát és a kálium-klorid, gyorsabban felvehetők a növények által, míg a kevésbé oldódó formák, mint egyes kálium-szulfát készítmények, hosszabb távon biztosítják a káliumot. A műtrágyák szemcsemérete is befolyásolja az oldódást és a kijuttatást.
A kálium műtrágyák kijuttatásának módjai és időzítése
A kálium műtrágyák kijuttatásának módja és időzítése kulcsfontosságú a növények optimális káliumellátásának biztosításához. A helytelen alkalmazás hatékonyságcsökkenéshez, sőt, a növények számára káros is lehet.
Számos módszer létezik a kálium műtrágyák kijuttatására. A leggyakoribbak:
- Szórással: A műtrágyát a talaj felszínére szórják, majd bedolgozzák. Ez a módszer alkalmas alaptrágyázásra, a vetés vagy ültetés előtt.
- Sorközműtrágyázás: A műtrágyát a növényi sorok közé juttatják, lehetővé téve a gyökerek közvetlen felvételét.
- Fejtrágyázás: A tenyészidőszak során, a növények igényeihez igazodva juttatják ki a műtrágyát. Ez a módszer különösen fontos a gyorsan fejlődő növényeknél.
- Levéltrágyázás: A műtrágyát a növények leveleire permetezik. Ez a módszer gyors, de csak kiegészítő jellegű káliumellátásra alkalmas.
Az időzítés szempontjából figyelembe kell venni a növény fenofázisát és a talaj káliumtartalmát. A káliumigény a virágzás és a terméskötés időszakában a legmagasabb.
A legjobb eredmény elérése érdekében a kálium műtrágyát a vetés/ültetés előtt, alaptrágyaként, majd a tenyészidőszak során, fejtrágyaként, több részletben érdemes kijuttatni.
A talajvizsgálat elengedhetetlen a megfelelő dózis meghatározásához. A túl sok kálium gátolhatja más tápanyagok felvételét, míg a túl kevés kálium hiánytüneteket okozhat.
Fontos, hogy a műtrágyát egyenletesen juttassuk ki, elkerülve a koncentrált területeket, amelyek károsíthatják a növények gyökereit.
A kálium műtrágyázás hatása a termés minőségére
A kálium műtrágyázás nem csupán a termés mennyiségét befolyásolja, hanem annak minőségét is jelentősen javítja. A megfelelő káliumellátottság elengedhetetlen a növények szénhidrát-anyagcseréjéhez, ami közvetlenül hat a termés ízére, színére és tárolhatóságára.
Például a gyümölcsök esetében a kálium növeli a cukortartalmat, ezáltal édesebbé és ízletesebbé téve azokat. Zöldségeknél a szilárdságot és a textúrát javítja, csökkentve a sérülékenységet a szállítás és tárolás során. A kálium segíti a keményítő szintézisét is, ami különösen fontos a burgonya és más keményítőtartalmú növények esetében.
A megfelelő káliumszint a növényekben fokozza a vízmegtartó képességet, ami a szárazságtűrés szempontjából kulcsfontosságú. Ez a hatás közvetve a termés minőségét is befolyásolja, mivel a vízhiány okozta stressz negatívan hathat a termés méretére, alakjára és tápanyagtartalmára.
A kálium kulcsszerepet játszik a növényekben zajló enzimatikus folyamatokban, amelyek a termés minőségét meghatározzák. A megfelelő káliumellátottság biztosítja, hogy ezek a folyamatok optimálisan működjenek, ami jobb ízű, táplálóbb és tárolhatóbb termést eredményez.
A kálium emellett növeli a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben. Az egészségesebb növények pedig kevésbé valószínű, hogy betegségek miatt romlik a termés minősége.
Hiány esetén a termés gyakran kisebb, kevésbé színes, íztelenebb és hamarabb megromlik. Ezért a kálium műtrágyázás elengedhetetlen a kiváló minőségű termés eléréséhez.
A kálium műtrágyázás hatása a termés mennyiségére
A kálium (K) műtrágyázás közvetlen és jelentős hatással van a termés mennyiségére. A megfelelő káliumellátottság nélkülözhetetlen a növények számára ahhoz, hogy maximális terméspotenciáljukat ki tudják aknázni. A kálium ugyanis számos, a terméshozam szempontjából kritikus fontosságú fiziológiai folyamatban vesz részt.
Például, a kálium nélkülözhetetlen a fotoszintézishez. Befolyásolja a klorofill termelését és a széndioxid asszimilációját, amelyek kulcsfontosságúak a növények számára a cukrok és más szénhidrátok előállításához. Ezek a szénhidrátok szolgálnak energiaforrásként a növekedéshez és a termésképzéshez. A káliumhiány következtében a fotoszintézis hatékonysága csökken, ami alacsonyabb terméshozamokhoz vezet.
Emellett a kálium szabályozza a sztómák működését, ezáltal befolyásolja a vízfelvételt és -leadást. A megfelelő káliumszint biztosítja, hogy a növények hatékonyan tudják hasznosítani a vizet, különösen szárazabb körülmények között. A káliumhiány miatt a növények hajlamosabbak a vízhiányra, ami a termés fejlődésének gátlásához és a termésmennyiség csökkenéséhez vezethet.
A kálium emellett fontos szerepet játszik a tápanyagok szállításában a növényben. Segíti a cukrok és aminosavak eljutását a levelekből a termésekbe, biztosítva ezzel azok megfelelő fejlődését és minőségét. A káliumhiány akadályozza ezt a transzportfolyamatot, ami kisebb és gyengébb minőségű terméseket eredményez.
A megfelelő kálium műtrágyázás tehát elengedhetetlen a magas terméshozam eléréséhez, mivel közvetlenül befolyásolja a fotoszintézis, a vízgazdálkodás és a tápanyagok szállításának hatékonyságát.
Továbbá, a kálium erősíti a növények sejtfalait, ami ellenállóbbá teszi őket a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Az egészségesebb növények pedig nagyobb terméshozamokra képesek. A káliumhiányos növények fogékonyabbak a fertőzésekre, ami további termésveszteséget okozhat.
Összefoglalva, a kálium műtrágyázás a termés mennyiségére gyakorolt hatása összetett és sokrétű. A megfelelő káliumellátottság biztosítja a növények számára a maximális terméspotenciál kiaknázásához szükséges feltételeket.
A kálium műtrágyák hatása a talaj tulajdonságaira
A kálium műtrágyák közvetlenül befolyásolják a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, ami aztán kihat a növények fejlődésére és a termés mennyiségére. A kálium a talajban ionos formában van jelen, és a talajkolloidok felületén adszorbeálódik. Ez az adszorpció befolyásolja a talaj kationcsere-kapacitását (CEC), ami meghatározza, hogy a talaj mennyire képes tápanyagokat megkötni és a növények számára elérhetővé tenni. A magasabb CEC érték általában jobb tápanyagellátást jelent a növények számára.
A kálium hozzáadása javíthatja a talaj szerkezetét is, különösen agyagos talajok esetében. A kálium segíthet a talajrészecskék aggregációjában, ami jobb vízelvezetést és levegőzést eredményez. Ezáltal csökken a talaj tömörödése, ami elősegíti a gyökérfejlődést és a tápanyagok felvételét.
A talaj pH-értékére is hatással lehet a kálium műtrágyázás. Bár a közvetlen hatás általában csekély, a kálium hatékonyabb felvétele a növények által kiegyensúlyozottabb tápanyagellátást eredményez, ami közvetve befolyásolhatja a talaj kémhatását. A túlzott káliumtrágyázás azonban bizonyos esetekben tápanyag antagonizmust okozhat, például a magnézium felvételét gátolhatja.
A kálium műtrágyák alkalmazása javíthatja a talaj vízháztartását és csökkentheti az aszálykárok kockázatát, mivel a megfelelően ellátott növények jobban tudják szabályozni a vízvesztést.
A kálium műtrágyák hatása a talaj mikroorganizmusaira összetett. A kiegyensúlyozott tápanyagellátás, beleértve a káliumot is, elősegítheti a talajélet sokféleségét és aktivitását, ami a szerves anyagok lebontásában és a tápanyagok körforgásában játszik kulcsszerepet. A túlzott műtrágyázás azonban negatívan befolyásolhatja a talajmikrobák egyensúlyát.
