A motoros szelepek kulcsszerepet játszanak számos ipari és háztartási alkalmazásban. Lényegében olyan szelepekről van szó, amelyeket elektromos motor működtet, nem pedig manuálisan nyitnak vagy zárnak. Ez az automatizálás jelentős előnyöket kínál, különösen olyan rendszerekben, ahol a távoli vezérlés vagy a precíz szabályozás elengedhetetlen.
Működési elvük viszonylag egyszerű. Az elektromos motor egy hajtóművet forgat, amely a szelep záróelemét (pl. golyót, pillangót, tolózárat) mozgatja. A motor áramellátását egy vezérlőegység szabályozza, amely érzékelők (pl. hőmérséklet, nyomás) jelei alapján dönt a szelep nyitásának vagy zárásának szükségességéről. Ezáltal a rendszer képes automatikusan reagálni a változó körülményekre.
A motoros szelepek alapvető működési elve, hogy az elektromos energiát mechanikai mozgássá alakítják, amely a szelep záróelemét pozícionálja a kívánt áramlási sebesség eléréséhez.
Számos különböző típusú motoros szelep létezik, amelyek különböző alkalmazásokhoz lettek tervezve. Például a golyóscsapokat gyakran használják a teljesen nyitott vagy teljesen zárt állapot elérésére, míg a pillangószelepek jobb szabályozást tesznek lehetővé. A választás a konkrét alkalmazás követelményeitől függ. A pontos vezérlés és az automatizált működés a motoros szelepeket nélkülözhetetlenné teszi sok területen.
A motoros szelep definíciója és alapvető felépítése
A motoros szelep egy olyan automatizált vezérlőelem, amely elektromos motor segítségével szabályozza a folyadékok, gázok vagy más közegek áramlását egy csővezetékben vagy rendszerben. A hagyományos kézi működtetésű szelepekkel szemben a motoros szelepek távolról is vezérelhetők, illetve automatikusan működhetnek egy vezérlőrendszer utasításai alapján. Ez nagy előnyt jelent olyan helyzetekben, ahol a manuális beavatkozás nehézkes, veszélyes vagy egyszerűen nem hatékony.
A motoros szelep alapvető felépítése a következő elemekből áll:
- Szelep test: Ez a szelep fizikai váza, amely tartalmazza a közeg áramlási útvonalát és a záróelemet (pl. golyó, pillangószelep, tolózár).
- Motor: Az elektromos motor biztosítja a szelep mozgatásához szükséges erőt. A motor típusa a szelep méretétől, a szükséges nyomatéktól és a vezérlési követelményektől függően változhat.
- Hajtómű (Gearbox): A hajtómű csökkenti a motor fordulatszámát és növeli a nyomatékot, hogy a szelep záróeleme hatékonyan mozgatható legyen.
- Vezérlő elektronika: Ez az áramkör fogadja a vezérlőjeleket és irányítja a motort a szelep nyitására vagy zárására. Tartalmazhat pozícióvisszajelző rendszert is, amely tájékoztatást nyújt a szelep aktuális állapotáról.
- Pozícióvisszajelző: Ez az eszköz érzékeli a szelep helyzetét (nyitott, zárt, részlegesen nyitott) és visszajelzést küld a vezérlőrendszernek.
A motoros szelep lényegében egy hagyományos szelep és egy elektromos motoros hajtómű kombinációja, amely lehetővé teszi a távoli vezérlést és az automatikus működést.
A motoros szelepek különböző típusokban léteznek, a működési elvük és a felhasználási területük szerint. Például léteznek golyós motoros szelepek, pillangószelepes motoros szelepek és tolózáras motoros szelepek. Mindegyik típusnak megvannak a saját előnyei és hátrányai, amelyeket figyelembe kell venni a megfelelő szelep kiválasztásakor.
A motoros szelep főbb típusai: gömb, pillangó, tolózár, stb.
A motoros szelepek széles választéka áll rendelkezésre, melyek mindegyike eltérő működési elven és alkalmazási területen jeleskedik. A leggyakoribb típusok közé tartoznak a gömb-, pillangó-, és tolózár szelepek, de léteznek speciálisabb megoldások is. A választás a konkrét feladattól, a közeg tulajdonságaitól (pl. nyomás, hőmérséklet, viszkozitás) és a kívánt pontosságtól függ.
A gömbszelepek a közeg áramlását egy forgó gömbbel szabályozzák, melyen egy furat található. Teljesen nyitott állapotban a furat átmérője megegyezik a csővezeték átmérőjével, így minimális a nyomásesés. Kiválóan alkalmasak on/off típusú alkalmazásokhoz, ahol a gyors és megbízható zárás/nyitás a cél. Kevésbé alkalmasak a közeg pontos szabályozására.
Továbbiak a témában
A pillangószelepek egy tárcsát használnak a közeg áramlásának szabályozására. A tárcsa a csővezetékben forog, és a helyzetétől függően többé-kevésbé akadályozza az áramlást. Előnyük a kompakt méret és a viszonylag alacsony költség. Jól alkalmazhatók nagyobb átmérőjű csővezetékekhez, de a gömbszelepekhez képest nagyobb a nyomásesésük.
A tolózár szelepek egy tolólemezt használnak a közeg áramlásának elzárására. A lemez a csővezeték tengelyére merőlegesen mozog. Bár képesek teljesen elzárni az áramlást, nem alkalmasak a közeg szabályozására, mivel a részlegesen nyitott állapotban a nagy sebességű áramlás károsíthatja a lemezt és a tömítéseket.
A motoros szelepek típusának kiválasztásakor a legfontosabb szempont a tervezett alkalmazás jellege és a közeg tulajdonságai. A helytelen választás a rendszer hatékonyságának csökkenéséhez, vagy akár a szelep meghibásodásához is vezethet.
A motoros szelepek vezérléséhez különböző típusú motorok használhatók, mint például elektromos, pneumatikus vagy hidraulikus motorok. Az elektromos motorok a legelterjedtebbek, mivel egyszerűen vezérelhetők és energiatakarékosak.
Az elektromos motor szerepe és fajtái a motoros szelepekben
A motoros szelepek lelke az elektromos motor. Ez az alkatrész felelős a szelep mozgatásáért, nyitásáért és zárásáért. A motor típusának megválasztása kulcsfontosságú a szelep teljesítménye és megbízhatósága szempontjából. A motoros szelepekben alkalmazott motorok sokfélesége lehetővé teszi a különböző alkalmazásokhoz való optimális illesztést.
Számos motorfajta létezik, amelyeket motoros szelepekben használnak. Néhány gyakori típus:
- Szinkronmotorok: Ezek a motorok állandó fordulatszámon működnek, és precíz pozicionálást tesznek lehetővé.
- Lépésmotorok: Ideálisak a pontos, szabályozott mozgáshoz. A motor tengelye diszkrét lépésekben fordul el, ami finomhangolást tesz lehetővé.
- Egyenáramú (DC) motorok: Széles körben elterjedtek, egyszerűen vezérelhetők, és változtatható fordulatszámot biztosítanak. Gyakran alkalmazzák őket szervomotorokkal kombinálva, amelyek visszacsatolást adnak a pozícióról.
- Aszinkronmotorok (Indukciós motorok): Robusztusak és megbízhatóak, ideálisak nehéz üzemi körülményekhez.
A motor kiválasztásakor figyelembe kell venni a szelep méretét, a szükséges nyomatékot, a működési sebességet és a környezeti feltételeket. Például, egy nagy méretű, magas nyomású szelephez erősebb, nagyobb nyomatékú motorra van szükség, mint egy kisebb, alacsony nyomású szelephez. A korrózív környezetben történő használatra szánt szelepekhez pedig speciális, korrózióálló motorokat kell választani.
Az elektromos motor a motoros szelep legfontosabb eleme, mivel ez biztosítja a szeleptest mozgatásához szükséges erőt és a pontos pozícionálást.
A motoros szelepek vezérlőelektronikája is szorosan kapcsolódik a motor típusához. A vezérlőrendszer felelős a motor indításáért, leállításáért és a sebességének, illetve pozíciójának szabályozásáért. A modern vezérlőrendszerek gyakran tartalmaznak visszacsatoló mechanizmusokat, amelyek biztosítják a szelep pontos és megbízható működését.
A motoros szelepek vezérlési módszerei: on/off, proporcionális, PID
A motoros szelepek működése során a legfontosabb kérdés, hogy hogyan vezéreljük a szelep helyzetét. Erre többféle módszer létezik, melyek közül a legelterjedtebbek az on/off (nyit/zár), a proporcionális (arányos), és a PID vezérlés.
Az on/off vezérlés a legegyszerűbb megoldás. Ebben az esetben a szelep vagy teljesen nyitva van, vagy teljesen zárva. Alkalmazása ott ideális, ahol a pontos áramlásszabályozás nem kritikus, például egyszerűbb vízvezeték rendszerekben, vagy ahol a szelepnek csak egy be- vagy kikapcsolási funkciója van. Előnye az egyszerűség és a költséghatékonyság, hátránya viszont, hogy nem képes finomhangolni az áramlást.
A proporcionális vezérlés már árnyaltabb szabályozást tesz lehetővé. A szelep helyzete arányos a vezérlőjellel. Például, ha a vezérlőjel 50%, akkor a szelep félig nyitva lesz. Ez a módszer alkalmas olyan alkalmazásokhoz, ahol folyamatosan változó áramlásra van szükség, és a válaszsebesség fontos. A proporcionális vezérlés hátránya, hogy statikus hiba léphet fel, azaz a szelep nem feltétlenül áll be pontosan a kívánt értékre terhelés hatására.
A legfejlettebb szabályozási módszer a PID vezérlés (Proporcionális, Integráló, Deriváló). Ez a módszer figyelembe veszi a szelep aktuális helyzetét, a kívánt értéket, a múltbeli hibákat (integráló tag), és a hiba változási sebességét (deriváló tag). A PID vezérlés képes a legpontosabb áramlásszabályozásra, és minimalizálja a statikus hibát. Alkalmazása ott indokolt, ahol a legmagasabb pontosság és stabilitás elengedhetetlen, például ipari folyamatokban, vagy precíziós hőmérséklet-szabályozásban.
A PID vezérlés a legkomplexebb, de egyben a legpontosabb módja a motoros szelepek szabályozásának, lehetővé téve a finomhangolást és a külső tényezők kompenzálását.
A megfelelő vezérlési módszer kiválasztása az adott alkalmazás követelményeitől függ. Fontos figyelembe venni a szükséges pontosságot, a válaszsebességet, és a költségeket is.
A motoros szelepek alkatrészei és azok funkciói
A motoros szelepek hatékony működése számos alkatrész összehangolt munkáján múlik. Ezek az alkatrészek biztosítják a szelep pontos nyitását és zárását, valamint a folyadék vagy gáz áramlásának szabályozását.
Az egyik legfontosabb alkatrész a motor. Ez felelős a szelepmozgásért. A motor típusa változó lehet (pl. szinkronmotor, léptetőmotor), a specifikus alkalmazástól és a szükséges nyomatéktól függően. A motor által kifejtett forgómozgást egy hajtómű alakítja át a szelep tengelyének megfelelő mozgássá. A hajtómű áttételezésének köszönhetően a motor kisebb nyomatékkal is képes nagyobb erőt kifejteni a szelep működtetéséhez.
A szeleptest maga tartalmazza a szelep záróelemét (pl. golyó, tárcsa, dugattyú), amely közvetlenül szabályozza az áramlást. A szeleptest anyaga a szállított közeggel szembeni ellenállás függvényében kerül kiválasztásra (pl. rozsdamentes acél, sárgaréz, műanyag). A záróelem mozgatását a szeleptengely biztosítja, amely összeköti a hajtóművet a záróelemmel. A tengely precíz megmunkálása elengedhetetlen a pontos és megbízható működéshez.
A visszajelző egység (vagy pozíció visszajelző) fontos szerepet játszik a szelep állapotának ellenőrzésében. Ez az egység jelzi a vezérlőrendszernek, hogy a szelep teljesen nyitva, teljesen zárva van-e, vagy éppen egy köztes pozícióban áll. A visszajelzés lehet mechanikus (pl. végálláskapcsoló) vagy elektronikus (pl. potenciométer, enkóder).
A motoros szelepek gyakran tartalmaznak elektronikus vezérlőegységet is. Ez az egység fogadja a vezérlőjeleket (pl. 4-20mA, Modbus), és vezérli a motort a kívánt pozíció eléréséhez. A vezérlőegység tartalmazhat beépített védelmi funkciókat is, például túláramvédelmet vagy túlmelegedés elleni védelmet.
A motoros szelepek hatékony és precíz működésének kulcsa az alkatrészek minősége, a pontos illesztés és a megfelelő vezérlés.
A tömítések elengedhetetlenek a szivárgásmentes működéshez. A szeleptest és a záróelem között, valamint a tengely mentén használt tömítések különböző anyagokból készülhetnek, a szállított közeg és a hőmérséklet függvényében (pl. PTFE, EPDM, Viton). A tömítések rendszeres ellenőrzése és cseréje fontos a szelep hosszú élettartamának biztosításához.
Végül, a ház védi a belső alkatrészeket a külső környezeti hatásoktól (pl. por, nedvesség, mechanikai sérülések). A ház anyaga általában fém (pl. alumínium, öntöttvas) vagy műanyag, a specifikus alkalmazástól függően.
A motoros szelepek kiválasztásának szempontjai
A motoros szelep kiválasztása során számos tényezőt kell figyelembe venni, hogy biztosítsuk a megfelelő működést és a hosszú élettartamot. Az elsődleges szempont a közeg típusa. A szelep anyagának kompatibilisnek kell lennie a közeggel, legyen az víz, gőz, olaj, vagy valamilyen vegyi anyag. A nem megfelelő anyag választása korrózióhoz, szivárgáshoz, vagy akár a szelep meghibásodásához is vezethet.
A nyomás- és hőmérséklet tartomány kritikus fontosságú. A szelepnek képesnek kell lennie elviselni a rendszerben uralkodó maximális nyomást és hőmérsékletet. A gyártók által megadott specifikációkat mindig be kell tartani. A túlterhelés a szelep károsodásához vezethet, ami komoly biztonsági kockázatot jelenthet.
A szelep mérete a szükséges átfolyási mennyiségtől függ. A túl kicsi szelep fojtja az áramlást, míg a túl nagy szelep feleslegesen költséges lehet. A megfelelő méret meghatározásához áramlási számításokat kell végezni. Fontos a szelep típusa (pl. gömb, pillangó, tolózár), mivel mindegyiknek más az ideális alkalmazási területe.
A motoros szelep kiválasztásának legfontosabb szempontja a rendszer igényeinek pontos felmérése. Ehhez elengedhetetlen a közeg, a nyomás, a hőmérséklet, az átfolyási mennyiség és a kívánt vezérlési mód ismerete.
A vezérlési mód (pl. on/off, proporcionális) szintén meghatározó. Az on/off szelepek egyszerű nyitást és zárást tesznek lehetővé, míg a proporcionális szelepek a közeg áramlását fokozatmentesen szabályozzák. A vezérlési mód kiválasztása a rendszer automatizálási igényeitől függ.
Végül, de nem utolsósorban figyelembe kell venni a motor típusát (pl. elektromos, pneumatikus, hidraulikus) és a környezeti feltételeket (pl. páratartalom, hőmérséklet, robbanásveszély). A megfelelő motor kiválasztása biztosítja a megbízható és hatékony működést.
A motoros szelepek előnyei és hátrányai a kézi szelepekkel szemben
A motoros szelepek a kézi szelepekkel szemben számos előnnyel rendelkeznek, elsősorban az automatizálás és a távvezérlés terén. Nagy rendszerekben, ahol sok szelepet kell kezelni, a motoros szelepek használata jelentősen csökkenti a munkaerőköltségeket és javítja a hatékonyságot. Lehetővé teszik a folyamatok pontosabb szabályozását is, ami a kézi szelepekkel nehezen, vagy egyáltalán nem valósítható meg. Például, egy vegyipari üzemben a motoros szelepekkel pontosan adagolhatók a reakciókhoz szükséges anyagok, elkerülve a túladagolást vagy a hiányt.
Ugyanakkor a motoros szelepeknek hátrányai is vannak. A magasabb bekerülési költség az egyik legfontosabb. A kézi szelepekhez képest a motoros szelepek komplexebb szerkezettel rendelkeznek, ami drágább alkatrészeket és bonyolultabb telepítést jelent. Emellett a motoros szelepek karbantartása is költségesebb lehet, mivel több alkatrészre van szükség, és a javításhoz speciális szaktudás szükséges.
Egy másik hátrány, hogy a motoros szelepek áramellátást igényelnek. Áramszünet esetén a szelep működése leállhat, ami kritikus helyzetekben problémákat okozhat. Ezzel szemben a kézi szelepek áramellátástól függetlenül működnek.
Azonban a legtöbb esetben a motoros szelepek által nyújtott automatizálási és vezérlési előnyök felülmúlják a hátrányokat, különösen a komplex és nagy rendszerekben.
Végül, a motoros szelepek bonyolultabbak, ami növeli a meghibásodás kockázatát. A kézi szelepek egyszerűbb felépítése miatt kevesebb az esély a meghibásodásra, és a javításuk is általában egyszerűbb és olcsóbb.
A motoros szelepek tipikus alkalmazási területei az iparban
A motoros szelepek rendkívül sokoldalú eszközök, ezért az ipar számos területén megtalálhatóak. Tipikus alkalmazásaik közé tartozik a vízkezelés, ahol a víz áramlásának szabályozására, elosztására és adagolására használják őket. Gondoljunk csak a szennyvíztisztító telepekre, ahol a különböző vegyszerek precíz adagolása elengedhetetlen a hatékony működéshez.
A vegyiparban a motoros szelepek létfontosságúak a különböző vegyi anyagok áramlásának szabályozásához a gyártási folyamatok során. Itt a pontosság és a megbízhatóság kiemelten fontos, hiszen a nem megfelelő adagolás komoly problémákhoz vezethet. A hőerőművekben a gőz és a víz áramlásának szabályozására, valamint a turbinák vezérlésére alkalmazzák őket. Ezen kívül a kőolaj- és gáziparban is széles körben használják a motoros szelepeket a nyersanyagok szállítására és feldolgozására szolgáló rendszerekben.
Az élelmiszeriparban is elterjedtek, ahol a higiéniai követelmények rendkívül szigorúak. Itt a motoros szelepek a különböző folyadékok, például tej, gyümölcslé és szirupok áramlásának szabályozására használják őket. A pontos adagolás és a könnyű tisztíthatóság kulcsfontosságú szempontok.
A gyártóiparban, különösen az automatizált gyártósorokon, a motoros szelepek a pneumatikus és hidraulikus rendszerek vezérlésére szolgálnak. Ezek a szelepek lehetővé teszik a gépek és berendezések pontos és megbízható működését.
A motoros szelepek elengedhetetlenek az ipari automatizálás szempontjából, mivel lehetővé teszik a távoli vezérlést és a folyamatok pontos szabályozását, ami jelentős hatékonyságnövekedést eredményez.
Végül, a fűtési, szellőztetési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekben a motoros szelepek a víz és a levegő áramlásának szabályozására szolgálnak, biztosítva az épületek komfortos hőmérsékletét és optimális légminőségét.
A motoros szelepek alkalmazása a fűtés-, szellőzés- és légkondicionáló rendszerekben (HVAC)
A motoros szelepek elengedhetetlen elemei a modern fűtés-, szellőzés- és légkondicionáló (HVAC) rendszereknek. Szerepük alapvető, hiszen lehetővé teszik a fűtő- vagy hűtőközeg áramlásának pontos szabályozását, ezáltal biztosítva az optimális hőmérsékletet és energiahatékonyságot az épületben.
Számos alkalmazási területen találkozhatunk velük a HVAC rendszerekben:
- Zónaszabályozás: Lehetővé teszik, hogy az épület különböző zónáiban eltérő hőmérsékletet tartsunk fenn, például a nappali és a hálószoba között.
- Hőcserélők szabályozása: A motoros szelepek segítségével pontosan beállíthatjuk a hőcserélőbe áramló közeg mennyiségét, optimalizálva a hőátadást.
- Keverő szelepek: Két különböző hőmérsékletű közeg keverésére használhatók, ezáltal szabályozva a kilépő közeg hőmérsékletét.
- Fan-coil rendszerek: A motoros szelepek szabályozzák a fan-coil egységekbe áramló víz mennyiségét, biztosítva a helyiség megfelelő hőmérsékletét.
A motoros szelepek típusa és mérete a rendszer specifikus igényeitől függ. Választáskor figyelembe kell venni a közeg típusát, a nyomást, a hőmérsékletet és a szükséges áramlási sebességet.
A motoros szelepek a HVAC rendszerek intelligens szabályozásának kulcsfontosságú elemei, lehetővé téve az energiahatékony és komfortos működést.
A motoros szelepek vezérlése történhet manuálisan, egy egyszerű kapcsolóval, vagy automatikusan, egy komplex épületfelügyeleti rendszer (BMS) segítségével. Az automatizált vezérlés lehetővé teszi a távoli felügyeletet és a pontos szabályozást, optimalizálva az energiafelhasználást és a komfortérzetet.
A rendszeres karbantartás elengedhetetlen a motoros szelepek megbízható működésének biztosításához. Ez magában foglalja a szelepek tisztítását, a tömítések ellenőrzését és a motor állapotának felmérését.
A motoros szelepek szerepe a vízkezelésben és a szennyvízkezelésben
A motoros szelepek elengedhetetlenek a vízkezelés és a szennyvízkezelés modern rendszereiben. Feladatuk a folyadékáramlás precíz szabályozása, ami kritikus fontosságú a hatékony és biztonságos működéshez. Gondoljunk csak a víztisztító telepekre, ahol különböző vegyszerek adagolása, szűrési folyamatok irányítása, és a kész víz elosztása mind motoros szelepekkel történik.
A szennyvízkezelésben a motoros szelepek szerepe még összetettebb. Itt a nyers szennyvíz áramlásának szabályozása, a biológiai tisztítási fázisok irányítása, a keletkező iszap kezelése és a tisztított víz kibocsátása mind-mind pontos szabályozást igényel. A motoros szelepek lehetővé teszik, hogy ezek a folyamatok automatizáltan és optimalizáltan működjenek, minimalizálva a humán beavatkozást és a hibalehetőségeket.
A motoros szelepek alkalmazása a vízkezelésben és szennyvízkezelésben számos előnnyel jár:
- Nagyobb pontosság és ismételhetőség az áramlás szabályozásában.
- Automatizált működés, ami csökkenti a munkaerőigényt.
- Távoli vezérlés lehetősége, ami megkönnyíti a felügyeletet és a beavatkozást.
- Jobb energiahatékonyság, mivel a szelepek csak akkor működnek, amikor szükséges.
A motoros szelepek kulcsszerepet játszanak a modern vízkezelő és szennyvízkezelő rendszerek hatékony és megbízható működésében, biztosítva a víz minőségének folyamatos fenntartását és a környezet védelmét.
Különböző típusú motoros szelepek léteznek, amelyek különböző alkalmazásokra alkalmasak. A golyóscsapok például a gyors és teljes nyitásra/zárásra ideálisak, míg a pillangószelepek a nagy átmérőjű csövekben történő áramlás szabályozására alkalmasak. A tolózárak és szabályozószelepek pedig a finomabb áramlásszabályozást teszik lehetővé. A szelep kiválasztásakor figyelembe kell venni a folyadék típusát, a nyomást, a hőmérsékletet és a kívánt szabályozási pontosságot.
A motoros szelepek alkalmazása a vegyiparban és a gyógyszeriparban
A vegyiparban és a gyógyszeriparban a motoros szelepek elengedhetetlenek a folyadékok és gázok precíz szabályozásához. Ezek az iparágak gyakran dolgoznak agresszív, korrozív vagy veszélyes anyagokkal, ezért a szelepeknek rendkívül ellenállónak és megbízhatónak kell lenniük.
A vegyipari alkalmazásokban a motoros szelepeket használják a reaktorok töltésének és ürítésének szabályozására, a különböző vegyületek keveréséhez, valamint a hűtő- és fűtőrendszerek vezérlésére. A pontosság itt kulcsfontosságú, hiszen a rosszul beállított mennyiségek veszélyeztethetik a termék minőségét, sőt, akár balesetveszélyt is is okozhatnak.
A gyógyszeriparban a követelmények még szigorúbbak. Itt a sterilitás és a szennyeződésmentesség a legfontosabb. A motoros szelepek gyakran rozsdamentes acélból készülnek, és speciális tömítésekkel vannak ellátva, hogy megakadályozzák a szivárgást és a baktériumok bejutását. A tisztításuk is kritikus fontosságú, ezért gyakran CIP (Clean-in-Place) rendszerekbe integrálják őket.
A motoros szelepek alkalmazása a gyógyszeriparban lehetővé teszi a gyógyszergyártási folyamatok automatizálását és a humán beavatkozás minimalizálását, ami jelentősen csökkenti a szennyeződés kockázatát és javítja a termékbiztonságot.
Például, egy injekciós oldat gyártásánál a motoros szelepekkel szabályozzák a hatóanyagok, oldószerek és egyéb segédanyagok pontos adagolását. A szelepek vezérlik a steril szűrőkön keresztüli áramlást, és biztosítják, hogy a késztermék megfeleljen a szigorú minőségi előírásoknak.
A motoros szelepek kiválasztásánál figyelembe kell venni az adott közeg kémiai tulajdonságait, a hőmérsékletet, a nyomást és a kívánt áramlási sebességet. A megfelelő szelep kiválasztása és a rendszeres karbantartás elengedhetetlen a biztonságos és hatékony működéshez.
