A tégla házak hosszú évszázadok óta a tartósság és a megbízhatóság szimbólumai. Népszerűségük nem véletlen: a hagyományos építési mód iránti bizalom, a természetes anyaghasználat és az esztétikai vonzerő mind hozzájárulnak ehhez. Sokak számára a tégla ház egyet jelent az otthon melegével és a hosszú távú értékkel. Azonban a döntés előtt fontos, hogy ne csak a pozitívumokra koncentráljunk.
A tégla házak választása komoly anyagi megterhelést jelenthet, és nem minden esetben a legenergiatakarékosabb megoldás. A rejtett hátrányok feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhassunk.
A tégla házak népszerűsége ellenére fontos tisztában lenni azzal, hogy ez az építési mód sem tökéletes, és számos olyan tényező létezik, amelyeket figyelembe kell venni a választás előtt.
Gyakran elfelejtjük, hogy a tégla, mint építőanyag, önmagában is bizonyos korlátokkal rendelkezik. A következőkben részletesen megvizsgáljuk ezeket a tényezőket, hogy teljes képet kapjunk a tégla házak előnyeiről és hátrányairól, segítve ezzel a legjobb döntés meghozatalát.
A magasabb bekerülési költség: anyag- és munkadíj
A tégla házak kétségtelenül tartósak és esztétikusak, de a választás előtt mindenképpen mérlegelni kell a magasabb bekerülési költségeket, különös tekintettel az anyag- és munkadíjra. A tégla, mint építőanyag, önmagában is drágább, mint például a könnyűszerkezetes megoldásokhoz használt anyagok. Ez a különbség jelentősen befolyásolja a teljes projekt költségvetését.
Az anyagköltség mellett a munkadíj is magasabb lehet. A téglafalazás egy munkaigényesebb folyamat, amely speciális szakértelmet és tapasztalatot igényel. Ez azt jelenti, hogy képzett kőművesekre van szükség, akiknek a díjazása általában magasabb, mint más építőipari szakembereké. A precíz munka elengedhetetlen a tartós és biztonságos szerkezet kialakításához, ezért nem érdemes ezen spórolni.
Fontos figyelembe venni a tégla fajtáját is. A különböző típusú téglák (pl. kerámia, beton, vályog) eltérő áron kaphatók, és a választás befolyásolja a végső költségeket. Például a kézi vetésű téglák, bár rendkívül mutatósak, jelentősen drágábbak lehetnek a gépi gyártású változatoknál.
A munkadíj növekedhet a falazási technika bonyolultságától függően is. Egy egyszerű, egyenes fal felhúzása kevesebb időt és munkát igényel, mint egy bonyolultabb, íves vagy díszített falazat kialakítása. Emellett a nyílászárók (ablakok, ajtók) beépítése is növelheti a munkadíjat, hiszen a téglafalba való precíz illesztésük időigényes feladat.
A tégla ház építése összességében drágább, mint sok más építési mód, ezért a tervezéskor a költségvetést reálisan kell megtervezni, és figyelembe kell venni az anyag- és munkadíj jelentős tételét.
Érdemes több árajánlatot kérni különböző kivitelezőktől, hogy összehasonlítsuk az árakat és megtaláljuk a legkedvezőbb ajánlatot. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az olcsóbb nem mindig jobb, hiszen a minőség rovására mehet, ami hosszú távon drágábbá teheti a beruházást a javítások és karbantartások miatt.
Továbbiak a témában
Végül, a szállítási költségek is hozzáadódnak a bekerülési költséghez. A tégla egy nehéz építőanyag, ezért a szállítás jelentős tétel lehet, különösen, ha a telek távol esik a tégla gyártójától vagy forgalmazójától.
A lassabb építési folyamat és a munkaerőigény
A tégla házak építése kétségtelenül időigényesebb folyamat, mint más építési módoké. Ez a lassabb ütem több tényezőre vezethető vissza, melyeket érdemes figyelembe venni a döntés meghozatalakor.
Először is, a téglafalak építése kézi munka. Minden téglát egyesével kell elhelyezni és rögzíteni a habarccsal. Ez a precíz munka időt és szakértelmet igényel, ellentétben a könnyűszerkezetes házakkal, ahol előre gyártott elemeket szerelnek össze. A falazás sebességét befolyásolja az időjárás is; fagyos vagy nagyon meleg időben a munka lelassulhat, vagy akár szünetelhet is.
Másodszor, a tégla házak építéséhez több munkaerőre van szükség. Egy nagyobb tégla ház felépítéséhez általában több kőművesre, segédmunkásra és egyéb szakemberre van szükség, mint egy hasonló méretű könnyűszerkezetes épülethez. Ez nemcsak a költségeket növeli, hanem a szervezést is bonyolultabbá teszi.
Harmadszor, a téglafalak kötési ideje hosszabb. A habarcsnak időre van szüksége a megkötéshez és a teljes szilárdság eléréséhez. Ez a kötési idő befolyásolja a teljes építési folyamatot, mivel a következő munkafázisok csak a megfelelő kötés után kezdhetők meg.
A lassabb építési folyamat nemcsak a beköltözés időpontját tolja ki, hanem a finanszírozási költségeket is növelheti. Minél tovább tart az építkezés, annál több kamatot kell fizetni a hitelre.
Végül, a tégla házak építése gyakran hagyományosabb módszereket alkalmaz, ami azt jelenti, hogy kevésbé automatizált, mint más építési módok. Bár ez a hagyomány a minőség és a tartósság záloga lehet, a modern technológiák alkalmazásának hiánya a hatékonyság rovására mehet.
Összességében a tégla ház építése időigényesebb és munkaerő-igényesebb, mint más alternatívák. Fontos mérlegelni ezeket a tényezőket a döntés előtt, és felkészülni a hosszabb építési időre és a magasabb munkaerő-költségekre.
A hőszigetelési problémák és a magasabb fűtési költségek
Bár a tégla házak tartósságukról és esztétikai értékükről híresek, nem szabad elfelejteni, hogy a hőszigetelés szempontjából komoly kihívások elé állíthatják a tulajdonosokat. A modern építési előírások szigorúak a hőveszteség minimalizálása tekintetében, és egy régi, szigeteletlen tégla ház könnyen alulmaradhat ezeknek a követelményeknek.
A tégla önmagában nem a legjobb hőszigetelő anyag. Porozitása miatt képes ugyan némi hőt tárolni, de a hatékony hőszigeteléshez ez nem elegendő. Emiatt a téglafalakon keresztül jelentős hőmennyiség távozhat a téli időszakban, ami magasabb fűtési költségekhez vezet.
A probléma mértéke függ a tégla típusától, a fal vastagságától, és a ház tájolásától is. Például egy vékonyabb falú, rosszul tájolt tégla épületben sokkal nagyobb lesz a hőveszteség, mint egy vastag falú, déli tájolású házban.
A megoldás általában a külső vagy belső hőszigetelés alkalmazása. A külső szigetelés hatékonyabb, mert a falakat kívülről védi a hőingadozástól, és a hőhidak kialakulásának kockázatát is csökkenti. A belső szigetelés olcsóbb megoldás lehet, de csökkenti a lakóteret, és a hőhidak problémája továbbra is fennállhat.
Fontos megjegyezni, hogy a hőszigetelés utólagos kialakítása nem olcsó mulatság. A megfelelő anyagok kiválasztása, a szakszerű kivitelezés mind költséges lehet. Éppen ezért, tégla ház vásárlása előtt érdemes szakértői véleményt kérni a hőszigetelés állapotáról, és a szükséges felújítási munkálatok költségeiről.
A tégla házak esetében a hőszigetelés hiánya vagy elégtelensége jelentősen megnövelheti a fűtési költségeket, ami hosszú távon komoly anyagi terhet jelenthet a tulajdonosok számára.
A penészedés is gyakori probléma a rosszul szigetelt tégla házakban. A hideg falakon lecsapódó pára ideális táptalajt biztosít a penészgombák számára, ami nem csak esztétikai probléma, hanem egészségügyi kockázatot is jelent.
Tehát, mielőtt álmai tégla házát megvásárolná, alaposan mérlegelje a hőszigeteléssel kapcsolatos potenciális problémákat, és kalkulálja be a felújítási költségeket a vételárba. A megfelelő hőszigeteléssel azonban a tégla ház is komfortos és energiatakarékos otthonná varázsolható.
A nedvesség okozta problémák: penész, salétromosodás
A tégla, bár tartós és esztétikus építőanyag, sajnos nem immunis a nedvesség okozta problémákra. Két gyakori jelenség, a penész és a salétromosodás komoly károkat okozhat a téglafalakban, lerontva az épület értékét és élhetőségét.
A penész megjelenése a téglafalakon a magas páratartalom és a rossz szellőzés következménye. A penészgombák a nedves, sötét helyeken ideális körülmények között szaporodnak, és a tégla porózus szerkezete kiváló táptalajt biztosít számukra. A penész nem csak esztétikai probléma, hanem egészségügyi kockázatot is jelenthet, allergiás reakciókat, légúti megbetegedéseket okozhat.
A salétromosodás egy kémiai folyamat eredménye, mely során a talajból felszivárgó nedvességben oldott sók a téglafalak felszínére kerülnek, ahol a víz elpárolgása után kikristályosodnak. Ezek a kristályok a tégla szerkezetében feszültséget okoznak, ami a tégla mállásához, repedezéséhez vezethet. A salétromosodás jellegzetes fehér, porszerű bevonatként jelenik meg a falakon.
A salétromosodás nem csupán esztétikai hiba; a tégla szerkezetének gyengülésével az épület stabilitását is veszélyeztetheti!
Fontos megjegyezni, hogy a salétromosodás és a penész gyakran együtt járnak, mivel a nedves falak mindkét probléma kialakulásának kedveznek. A probléma súlyosságát befolyásolja a talajvíz szintje, a csapadék mennyisége, a szellőzés, valamint a tégla minősége is. A helytelenül kivitelezett szigetelés, vagy annak hiánya is súlyosbíthatja a helyzetet.
A megelőzés kulcsfontosságú! A megfelelő vízszigetelés, a jó szellőzés, és a szakszerű karbantartás segíthet elkerülni a nedvesség okozta problémákat a tégla házakban.
A javítási és karbantartási költségek: fugázás, tégla csere
A tégla házak gyönyörűek és tartósak, de a karbantartásuk nem mindig olcsó mulatság. Különösen a javítási költségek emelkedhetnek meg, ha nem figyelünk oda a részletekre. Két gyakori probléma, amivel számolni kell: a fugázás és a tégla csere.
A fugázás idővel elhasználódik. Az időjárás, a hőmérsékletváltozások és a páratartalom mind hozzájárulnak a fugák repedezéséhez, mállásához. Ez nemcsak esztétikai probléma, hanem komolyabb gondokat is okozhat, hiszen a repedéseken keresztül víz juthat a fal szerkezetébe, ami károsíthatja a téglákat, és akár penészedéshez is vezethet. A fugák rendszeres ellenőrzése és időszakos javítása elengedhetetlen a ház állagának megőrzéséhez. A fugázás ára függ a felület méretétől, a fuga típusától és a munkaerőköltségtől.
A tégla csere szintén költséges lehet. Bár a tégla rendkívül tartós, sérülhet ütés, fagyás vagy akár a talajmozgás következtében. A sérült téglák cseréje nem egyszerű feladat. Először is, meg kell találni a megfelelő színű és méretű téglát, ami nem mindig könnyű, különösen régebbi épületeknél. Másodszor, a csere munkálatai szakértelmet igényelnek, hogy a fal szerkezete ne sérüljön. A nem megfelelően elvégzett tégla csere tovább ronthatja a helyzetet, és újabb problémákat okozhat a jövőben.
A tégla ház karbantartása tehát nem olcsó, és rendszeres odafigyelést igényel. A fugázás és a tégla csere költségei jelentősen befolyásolhatják a ház fenntartási költségvetését.
Érdemes tehát alaposan átgondolni a tégla ház választását, és kalkulálni a potenciális javítási költségekkel is. A megelőzés sokat segíthet a kiadások minimalizálásában, például a rendszeres ellenőrzés és a kisebb hibák azonnali javítása.
A földrengésállóság kérdése és a megerősítési igény
A téglaépületek földrengésállósága sok tényezőtől függ, és nem feltétlenül olyan jó, mint más építési módoké. A hagyományos téglafalazat, megfelelő vasbeton szerkezet nélkül, kevésbé képes elviselni a földrengés okozta vízszintes erőket. Ezért a földrengésveszélyes területeken a téglaépületek gyakran megerősítést igényelnek.
A megerősítés többféle módon történhet. Például, a falakat vasbeton pillérekkel és koszorúkkal kötik össze, ami növeli a szerkezet merevségét és teherbírását. Emellett, a falakba acélháló is beépíthető, amely megakadályozza a repedések kialakulását és terjedését.
A megerősítési igény jelentősen megnövelheti a tégla ház építési költségeit, különösen földrengésveszélyes övezetekben. Fontos figyelembe venni, hogy a régi, nem megerősített téglaépületek különösen veszélyeztetettek egy komolyabb földrengés esetén.
A megfelelően tervezett és kivitelezett vasbeton szerkezettel kombinált téglaépületek is lehetnek földrengésállók, de ez a kiegészítő szerkezet nélkülözhetetlen a biztonság szempontjából.
A téglaépületek földrengésállósága tehát nem egyértelműen rossz, de a megfelelő tervezés és kivitelezés elengedhetetlen. A megerősítési költségek és a földrengésveszély figyelembevétele a választás előtt kulcsfontosságú.
A hangszigetelés hiányosságai és a zajszennyezés
A tégla házak, bár sok előnnyel bírnak, a hangszigetelés terén kompromisszumokat követelhetnek. A tömör téglafalak önmagukban nem nyújtanak olyan hatékony hanggátlást, mint például a modern, többrétegű szerkezetek. Ez azt jelenti, hogy a külső zajok, mint például az utcai forgalom vagy a szomszédos ingatlanokból származó zajok, könnyebben behallatszódhatnak a lakótérbe.
Különösen problémás lehet ez zajos környezetben, például forgalmas utak mentén vagy ipari területek közelében. A tégla szerkezetén keresztül a hanghullámok viszonylag akadálytalanul terjedhetnek, ami zavaró lehet a lakók számára, különösen pihenés vagy koncentráció közben.
A tégla házak hangszigetelése gyakran további intézkedéseket igényel, például speciális hangszigetelő anyagok beépítését a falakba, a padlóba és a mennyezetbe.
Szerencsére a helyzet javítható. A falak belső oldali burkolása hangszigetelő panelekkel vagy a nyílászárók cseréje korszerű, hangszigetelt ablakokra jelentősen csökkentheti a zajszennyezést. A padlóburkolatok, például a szőnyegpadló vagy a parafa is javíthatják a hangszigetelést.
Fontos azonban tudni, hogy ezek az intézkedések plusz költségekkel járnak, és a felújítási munkálatok során figyelembe kell venni a meglévő szerkezetet. A megfelelő hangszigetelés megtervezése és kivitelezése szakértelmet igényel, ezért érdemes szakember segítségét kérni a tervezés és a kivitelezés során.
A környezeti hatások: a tégla gyártásának ökológiai lábnyoma
A tégla, bár évszázadok óta népszerű építőanyag, gyártása komoly környezeti terheléssel jár. A téglaégetés során jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a légkörbe, ami hozzájárul az üvegházhatás erősödéséhez. Ez a kibocsátás elsősorban a magas hőmérsékletű égetési folyamatból származik, amihez nagy mennyiségű energia szükséges, általában fosszilis tüzelőanyagok elégetésével.
A bányászat is negatív hatással van a környezetre. A nyersanyag, az agyag, kitermelése gyakran tájsebeket okoz, és a természetes élőhelyek pusztulásához vezethet. A szállítással járó kibocsátások is hozzáadódnak az ökológiai lábnyomhoz, különösen, ha a tégla nagy távolságra kerül szállításra.
A tégla gyártásának egyik legnagyobb környezeti problémája a magas energiaigény és az ebből fakadó szén-dioxid kibocsátás.
Fontos megjegyezni, hogy vannak környezetbarátabb alternatívák is. Például a korszerűbb technológiák használatával csökkenthető az égetési hőmérséklet és a felhasznált energia mennyisége. Léteznek továbbá újrahasznosított téglák, illetve olyan alternatív anyagok, amelyek kisebb környezeti terheléssel járnak.
Építkezés előtt érdemes mérlegelni a tégla környezeti hatásait, és alternatív megoldásokat keresni, ha a fenntarthatóság fontos szempont.
A tervezési korlátok: a téglaépítészet rugalmatlansága
A téglaépítészet kétségtelen előnyei mellett nem szabad elfeledkeznünk a tervezési korlátokról sem. A tégla, mint építőanyag, bizonyos értelemben meghatározza az épület formáját és stílusát. Gondoljunk csak bele: íves formák, bonyolult geometrikus megoldások vagy hatalmas üvegfelületek integrálása egy téglaépületbe jóval nagyobb kihívást jelent, mint egy könnyűszerkezetes háznál.
A téglafalak vastagsága és teherbírása befolyásolja a belső tér elrendezését is. A falak áthelyezése, a nyílások kialakítása vagy bővítése munkaigényes és költséges lehet, sokszor statikai szakvéleményt is igényel. Ez komoly korlátokat jelenthet a későbbi átalakítások során, ha a család igényei megváltoznak.
A téglaépítészet rugalmatlansága azt jelenti, hogy a tervezés során gondosan át kell gondolni a jövőbeli igényeket, mert a későbbi módosítások jóval nehezebbek és drágábbak lehetnek, mint más építési módok esetében.
Fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a téglaépületek ne lennének szép vagy funkcionálisak, csupán azt, hogy a tervezési szabadság korlátozottabb. A modern téglaépítészet persze sokat fejlődött, és léteznek olyan technológiák, melyekkel a hagyományos téglaépítészet korlátait áthidalhatjuk, de ezek a megoldások általában többletköltséget jelentenek.
Az elavulás veszélye: a téglaépületek modernizálása
A téglaépületek időtállóságuk ellenére sem immunisak az idő múlására. A modernizálásuk komoly kihívást jelenthet, főként a meglévő szerkezetbe való beavatkozás miatt. Gondoljunk csak a szigetelésre: egy utólagos hőszigetelés esztétikailag megváltoztathatja a ház karakterét, eltakarva a téglafelületet, ami sokak számára éppen a ház varázsát adja.
A nyílászárók cseréje is problémás lehet. A régi ablakok és ajtók méretei sokszor eltérnek a mai szabványoktól, így egyedi gyártásra lehet szükség, ami jelentősen megnövelheti a költségeket. Ráadásul a modern nyílászárók stílusa nem feltétlenül illeszkedik a téglaépület klasszikus megjelenéséhez.
A legnagyobb kihívást talán a gépészeti rendszerek korszerűsítése jelenti. A régi épületekben gyakran nehéz elvezetni az új vezetékeket, csöveket anélkül, hogy jelentős bontási munkálatokra lenne szükség.
Fontos figyelembe venni, hogy a téglaépületek modernizálása komoly tervezést és szakértelmet igényel. Egy rosszul megválasztott megoldás nem csak esztétikai problémákat okozhat, de a ház szerkezeti integritását is veszélyeztetheti. Ezért érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen mértékben szeretnénk modernizálni a házat, és milyen kompromisszumokra vagyunk hajlandóak.
A tűzbiztonság kérdései: a tégla és a tűz terjedése
A tégla, mint építőanyag, általában jól teljesít tűzbiztonsági szempontból, hiszen nem éghető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy tégla ház teljesen immunis a tűzre. A tűz terjedésében a téglafalak lassító szerepet játszanak, de a tetőszerkezet, nyílászárók és a belső berendezés jelentős hatással vannak a tűz terjedésének sebességére.
Fontos tudni, hogy bár a tégla maga nem ég, a hővezető képessége miatt a tűz másik oldalán lévő helyiségekben is jelentősen emelkedhet a hőmérséklet. Ez a hőmérséklet-emelkedés gyulladást okozhat a bútorokban és egyéb éghető anyagokban, így a tűz átterjedhet a szomszédos helyiségekre.
A falakban lévő elektromos vezetékek és a szigetelőanyagok is befolyásolják a tűz terjedését. Hibás elektromos hálózat esetén a tűz a falakon belül is terjedhet, a szigetelőanyagok pedig éghetőek lehetnek, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
A téglafalak tűzgátló képessége kulcsfontosságú, de a házban található egyéb anyagok és szerkezetek tűzbiztonsági jellemzőit sem szabad figyelmen kívül hagyni!
Érdemes tehát a tégla ház választása előtt tájékozódni a felhasznált szigetelőanyagok, nyílászárók tűzállósági besorolásáról, és gondoskodni a megfelelő tűzvédelmi eszközökről, például füstérzékelőkről és tűzoltó készülékekről.
A kártevők elleni védelem nehézségei téglafalak esetén
A téglafalak bár masszívak és tartósak, a kártevők elleni védelem szempontjából kihívást jelenthetnek. A tégla porózus szerkezete ideális búvóhelyet kínálhat rovaroknak, rágcsálóknak, sőt, akár penésznek is. A repedések és hézagok a falazatban könnyű bejutási pontot jelentenek.
A probléma súlyosságát növeli, hogy a kártevők jelenléte nem mindig nyilvánvaló. A falon belüli üregekben hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak, komoly károkat okozva a szerkezetben, mielőtt felfedeznénk őket.
A téglafalak esetében különösen fontos a megelőzés, hiszen a már bejutott kártevők eltávolítása költséges és időigényes feladat lehet.
Fontos a rendszeres ellenőrzés, a repedések javítása és a megfelelő szigetelés. A talajjal érintkező felületeken különösen figyelni kell a védelemre, hiszen a rágcsálók innen könnyen bejuthatnak. A kémiai védekezés alkalmazása előtt mindenképpen konzultáljunk szakemberrel, hogy a tégla anyagát ne károsítsuk.
A szellőzés hiánya és a légminőség romlása
A tégla házak, bár masszívak és tartósak, bizonyos esetekben rossz szellőzési tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Ez különösen igaz a régebbi, korszerűtlen épületekre, ahol a szigetelés nem megfelelő, és a falak nem „lélegeznek” megfelelően.
A rossz szellőzés a párásodáshoz vezethet, ami kedvez a penészgombák elszaporodásának. Ez nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet, különösen az allergiások és asztmások számára.
Fontos tudni, hogy a modern, jól szigetelt tégla házaknál is figyelmet kell fordítani a megfelelő szellőzésre, akár mesterséges szellőztető rendszerek beépítésével is, hogy elkerüljük a légminőség romlását.
A légminőséget tovább ronthatják a beltéri szennyező anyagok, mint például a formaldehid a bútorokból, a tisztítószerekből származó vegyi anyagok, vagy a főzés során keletkező gőzök és szagok. A megfelelő szellőzés hiányában ezek a szennyező anyagok koncentrálódnak a lakásban, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja az ott lakók egészségét.
Érdemes tehát a tégla ház választásakor alaposan felmérni a szellőzési lehetőségeket, és szükség esetén beruházni a megfelelő szellőztető rendszerbe, hogy biztosítsuk a friss és tiszta levegőt otthonunkban.
A téglafalak nehézségei a belső átalakítások során
A téglafalak szépsége és tartóssága ellenére komoly kihívásokat jelenthetnek a belső átalakítások során. Gondoljunk csak egy egyszerű fal áthelyezésére vagy egy új ajtónyílás kialakítására. A tégla keménysége miatt ezek a munkálatok időigényesek és költségesek lehetnek.
A bontás során keletkező por és törmelék mennyisége jelentős, ami alapos takarítást igényel. Ráadásul a téglafalakba utólagosan vezetékeket húzni vagy csöveket beépíteni is nehezebb, mint más falazóanyagok esetében. A vésés, fúrás komoly zajjal jár, ami a lakók és a szomszédok számára is zavaró lehet.
A teherhordó téglafalak átalakítása különösen körültekintő tervezést és szakértői segítséget igényel, mivel a szerkezeti stabilitás veszélybe kerülhet.
Fontos figyelembe venni a téglafalak vastagságát is, ami befolyásolhatja a rendelkezésre álló belső teret. Ha egy kisebb helyiségben szeretnénk nagyobb teret nyerni, a téglafal lebontása nem biztos, hogy a legjobb megoldás, mivel a helyreállítás költségei magasak lehetnek.
Érdemes tehát alaposan átgondolni a belső átalakításokat, mielőtt belevágunk, és kalkulálni a téglafalakból adódó többletköltségekkel és nehézségekkel.
