A régebbi autók esetében, különösen a karburátoros motorokkal szereltekben, az automata szívató kulcsfontosságú szerepet játszott a hidegindítás megkönnyítésében. A hideg motor ugyanis nehezebben indul be, mivel a benzin nem párolog el megfelelően a hideg környezetben. Az automata szívató pontosan ezt a problémát hivatott orvosolni.
Működési elve egyszerű, mégis hatékony. Lényegében egy pillangószelep, ami a karburátor bemeneténél található. Hidegindításkor ez a szelep részlegesen lezárja a levegő útját, ezáltal dúsítva a benzin-levegő keveréket. A dús keverék pedig könnyebben gyullad meg, így a motor könnyebben beindul.
Az automata szívató nélkül a régi autók hidegindítása komoly kihívást jelentett volna, gyakran többszöri próbálkozást és lemerült akkumulátort eredményezve.
A modern, befecskendezős motoroknál az automata szívató funkcióját az elektronikus vezérlőegység (ECU) látja el, speciális szenzorok segítségével optimalizálva a keveréket a motor hőmérsékletének megfelelően. Azonban a régebbi autók esetében ez a mechanikus megoldás volt az egyetlen módja a hidegindítás megkönnyítésének. Fontos megjegyezni, hogy a szívató nem csak a hidegindításkor működik; a motor bemelegedésével fokozatosan kikapcsol, biztosítva a megfelelő üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.
Az automata szívató karbantartása is fontos. Ha nem megfelelően működik (például nem kapcsol ki teljesen bemelegedett motornál), az túlzott üzemanyag-fogyasztáshoz és a motor teljesítményének csökkenéséhez vezethet.
Az automata szívató alapelve és működése
Az automata szívató lényege, hogy a motor hidegindításakor a benzin-levegő keverék arányát dúsítja. Hideg motor esetén a benzin kevésbé párolog, ezért a megfelelő gyulladáshoz több benzinre van szükség. Az automata szívató ezt a többletbenzint biztosítja.
Működése általában egy hőérzékeny bimetál rugón alapul. Ez a rugó a motor hőmérsékletétől függően változtatja az alakját. Amikor a motor hideg, a bimetál rugó összehúzódik, ami részben vagy teljesen lezárja a levegő útját a karburátorban vagy a fojtószelepházban (régebbi autók esetén a karburátorban található szívató pillangószelep segítségével). Ezáltal a motor több benzint szív be a levegőhöz képest, létrehozva a dús keveréket.
Amint a motor melegszik, a bimetál rugó fokozatosan kitágul. Ez a tágulás a levegő útját fokozatosan megnyitja, vagyis a keverék aránya a normál érték felé tolódik el. A modern autókban ezt a folyamatot az ECU (Engine Control Unit), azaz a motorvezérlő egység irányítja, szenzorok segítségével figyelve a motor hőmérsékletét és más paramétereket.
A régebbi, karburátoros autókban az automata szívató mechanikus vagy termoelektromos elven működött. A mechanikus változat a motor hűtővizének hőmérsékletét használta a bimetál rugó vezérléséhez, míg a termoelektromos változat egy elektromos fűtőelemet használt a rugó felmelegítéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy a nem megfelelően működő automata szívató problémákat okozhat. Ha a szívató túl sokáig marad bekapcsolva, az túlfogyasztáshoz és károsanyag-kibocsátáshoz vezethet. Ha pedig nem kapcsol be megfelelően, a motor nehezen indulhat hidegen, vagy lefulladhat.
Az automata szívató legfontosabb feladata tehát, hogy a hideg motor számára biztosítsa a megfelelő benzin-levegő keveréket a könnyű indításhoz és a stabil működéshez a bemelegedés időszakában.
Az automata szívató tehát egy fontos alkatrész a motor működésében, különösen a hidegindításkor. Bár a modern autókban az ECU veszi át a szerepét, a régebbi autókban még mindig fontos szerepet játszik a motor optimális működésében.
A bimetál rugó szerepe és működése az automata szívatóban
A bimetál rugó az automata szívató lelke. Ez az alkatrész felelős azért, hogy a motor hőmérsékletének függvényében szabályozza a szívató pillangószelepének helyzetét, ezáltal biztosítva a megfelelő üzemanyag-levegő keveréket a hidegindításhoz és a bemelegedési szakaszhoz.
A bimetál rugó két különböző fémből van összekovácsolva, melyeknek eltérő a hőtágulási együtthatója. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet változásával a két fém eltérő mértékben tágul vagy húzódik össze. Mivel össze vannak kovácsolva, ez a különbség a rugó elhajlásához, csavarodásához vezet.
Hideg motor esetén a bimetál rugó „összehúzódott” állapotban van. Ez a helyzet a szívató pillangószelepét majdnem teljesen lezárja, így dúsítva a keveréket. A dús keverék elengedhetetlen a hidegindításhoz, mivel alacsony hőmérsékleten az üzemanyag nehezebben párolog el.
Ahogy a motor melegszik, a hűtővíz (vagy a kipufogó gázok által melegített levegő) a bimetál rugót is melegíti. A rugó elkezd kiegyenesedni, csavarodni. Ez a mozgás fokozatosan nyitja a szívató pillangószelepét, csökkentve a keverék dúsítását. A folyamat addig tart, amíg a motor el nem éri az üzemi hőmérsékletet, ekkor a szívató teljesen kikapcsol.
A bimetál rugó megfelelő működése kulcsfontosságú az automata szívató hatékony működéséhez. Ha a rugó meghibásodik, az a motor indítási nehézségeihez, magas üzemanyag-fogyasztáshoz és károsanyag-kibocsátáshoz vezethet.
A bimetál rugó lényegében egy hőmérsékletfüggő erőátviteli elem, amely a motor hőmérsékletének változásait mechanikai mozgássá alakítja, szabályozva a szívató pillangószelepének helyzetét.
Fontos megjegyezni, hogy a bimetál rugó beállítása is kritikus. A nem megfelelő beállítás szintén problémákat okozhat. A legtöbb rendszerben a rugó forgatásával finomhangolható a szívató működése, de ezt csak szakember végezze!
A vákuumos membrán működése és hatása a szívató szabályozására
Az automata szívórendszerekben a vákuumos membrán kulcsfontosságú szerepet játszik a szívató helyes szabályozásában. A membrán egy légmentesen záródó szerkezet, amely a motor vákuumjára érzékeny. Amikor a motor hideg és beindul, a vákuum alacsony. Ez azt jelenti, hogy a membránra ható szívóerő kisebb.
A membránhoz kapcsolódik egy mechanikus összekötő elem, ami közvetlenül befolyásolja a szívató pillangószelep helyzetét. Alacsony vákuumnál a membrán kevésbé húzódik be, így a szívató pillangószelep zártabb állapotban marad. Ez dúsabb keveréket eredményez, ami elengedhetetlen a hidegindításhoz és a motor kezdeti, hideg üzeméhez.
Amikor a motor melegszik, a vákuum növekszik. A növekvő vákuum erősebben húzza be a membránt, ami fokozatosan nyitja a szívató pillangószelepet. Ezzel párhuzamosan a keverék egyre szegényebb lesz, ahogy a motor eléri az üzemi hőmérsékletet. A vákuumos membrán tehát egy folyamatosan változó szabályozást biztosít, ami a motor hőmérsékletének megfelelően optimalizálja a keveréket.
A vákuumos membrán hibás működése a szívató helytelen szabályozását eredményezheti, ami problémákat okozhat a hidegindításnál, a motor üzemanyag-fogyasztásánál, és akár a károsanyag-kibocsátásnál is.
Fontos megjegyezni, hogy a membrán épsége és a vákuumvezetékek tömítettsége kritikus a rendszer megfelelő működéséhez. Ha a membrán sérült vagy a vákuumvezetékek repedtek, a vákuum elszökik, és a szívató nem fog megfelelően működni. Ezért a rendszeres ellenőrzés és karbantartás elengedhetetlen a megbízható működéshez.
Az automata szívató alkatrészei: részletes bemutatás
Az automata szívató nem egyetlen alkatrész, hanem egy komplex rendszer, amely több elem összehangolt működésén alapul. Lássuk, melyek ezek a kulcsfontosságú elemek:
- Bimetál rugó: Ez a hőre érzékeny alkatrész a motor hőmérsékletének változásaira reagál. Hideg motornál feltekeredik, ezáltal befolyásolva a pillangószelep állását. Meleg motornál viszont kinyílik, visszaállítva a pillangószelepet a normál üzemállapotba. A bimetál rugó elhelyezkedése általában a kipufogócsonk közelében van, hogy minél gyorsabban reagáljon a hőmérsékletváltozásokra.
- Pillangószelep: A karburátor bemeneti nyílásánál található, és szabályozza a bejutó levegő mennyiségét. Hidegindításkor a szívató a pillangószelepet majdnem teljesen lezárja, ezzel dúsítva a keveréket. A szelep működését a bimetál rugó és a vákuum vezérli.
- Vákuumdoboz (vagy vákuum membrán): A motor vákuumát használja fel a pillangószelep részleges nyitására. Ez azért fontos, mert a teljesen zárt pillangószelep túlságosan dús keveréket eredményezne, ami fulladáshoz vezethet. A vákuumdoboz tehát finomhangolja a keveréket a motor bemelegedése közben.
- Fűtőelem: Egyes modellekben elektromos fűtőelem is található, ami felgyorsítja a bimetál rugó felmelegedését, különösen hideg időben. Ezáltal a szívató gyorsabban kikapcsol, csökkentve a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.
- Állítócsavar: Lehetővé teszi a szívató finomhangolását. Ezzel a csavarral a bimetál rugó alaphelyzetét lehet állítani, befolyásolva a szívató működésének kezdeti intenzitását. Fontos, hogy ezt csak szakember végezze, mert a helytelen beállítás károsíthatja a motort.
Mindezek az alkatrészek együttműködve biztosítják a könnyű hidegindítást és a sima motorjárást a bemelegedési fázisban. A rendszer hibás működése esetén a motor nehezen indulhat, magas lehet a fogyasztás, vagy akár a károsanyag-kibocsátás is megnövekedhet.
A bimetál rugó helytelen működése a leggyakoribb oka az automata szívató problémáinak. Ha a rugó nem reagál megfelelően a hőmérsékletváltozásokra, a keverék dús maradhat még meleg motornál is, ami túlfogyasztáshoz és károsanyag-kibocsátáshoz vezethet.
Fontos megérteni, hogy az automata szívató egy mechanikus rendszer, amely idővel elhasználódhat. A karbantartás és a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen a megbízható működéshez. Amennyiben problémát észlelünk, érdemes szakemberhez fordulni a javítás érdekében.
A szívató beállításának fontossága és hatása az üzemanyag-fogyasztásra
Az automata szívató rendszerek célja a hidegindítás megkönnyítése és a motor stabil működésének biztosítása a bemelegedési fázisban. A szívató helyes beállítása kritikus fontosságú az optimális üzemanyag-fogyasztás szempontjából. Ha a szívató túl sokáig marad bekapcsolva, vagy nem kapcsol ki teljesen, az jelentősen megnövelheti az üzemanyag-fogyasztást.
A nem megfelelően beállított szívató túldúsítja a keveréket, ami azt jelenti, hogy a motor több üzemanyagot kap, mint amennyire szüksége lenne. Ez nem csak az üzemanyag-fogyasztást növeli, hanem a károsanyag-kibocsátást is.
A helytelen beállítás jelei lehetnek:
- Nehézkes indítás meleg motornál
- Magas alapjárat bemelegedett motornál
- Fekete füst a kipufogóból
- Gyertyák koromlerakódása
A legfontosabb tudnivaló: a szívató rendszeres ellenőrzése és beállítása elengedhetetlen az optimális üzemanyag-fogyasztás és a motor élettartamának megőrzése érdekében.
Az automata szívatók beállítása általában egy szakember feladata, mivel speciális eszközöket és tudást igényel. A beállítás során figyelembe kell venni a motor típusát és a gyártó által előírt értékeket. A beállítás elhanyagolása hosszú távon jelentős többletköltséget okozhat az üzemanyag-fogyasztás növekedése miatt.
Érdemes odafigyelni az autó viselkedésére és a fent említett jelekre, hogy időben észrevegyük a problémát és elkerüljük a felesleges üzemanyag-fogyasztást.
Az automata szívató helyes beállításának lépései
Az automata szívató helyes beállítása kritikus fontosságú a motor optimális működéséhez, különösen hidegindításkor. A helytelen beállítás túlzott üzemanyag-fogyasztáshoz, gyenge teljesítményhez, és akár a gyújtógyertyák korai tönkremeneteléhez is vezethet.
Sajnos, az automata szívatók beállítása nem egy univerzális folyamat; a pontos lépések a konkrét autó típusától és a karburátor gyártmányától függenek. Általánosságban elmondható, hogy a beállítás magában foglalja a bimetál rugó feszességének a finomhangolását, ami a szívató pillangószelepének nyitását és zárását vezérli.
Az alábbiakban egy általános útmutatót adunk, de mindenképpen konzultáljon a jármű szervizkönyvével a pontos, típus-specifikus beállítási eljárásért:
- Ellenőrizze a bimetál rugó házának állapotát: Győződjön meg róla, hogy a ház sértetlen és nem korrodált. A korrózió megakadályozhatja a rugó megfelelő működését.
- Állítsa be a bimetál rugó feszességét: A legtöbb automata szívatónál a bimetál rugó háza elforgatható. Ezzel a feszességet állíthatja. A forgatással a pillangószelep nyitási és zárási idejét befolyásolhatja.
- Figyelje a motor viselkedését hidegindításkor: Indítsa be a motort hidegen. Ha a motor nehezen indul, vagy fulladozik, valószínűleg a szívató túl sok üzemanyagot adagol. Ha könnyen indul, de hamar lefullad, akkor valószínűleg kevés üzemanyagot kap.
- Finomhangolja a beállítást: Kis lépésekben állítsa a bimetál rugó feszességét, és minden beállítás után ellenőrizze a motor viselkedését. A cél, hogy a motor könnyen induljon hidegen, és stabilan járjon, amíg be nem melegszik.
Fontos megjegyezni, hogy a helytelenül beállított automata szívató komoly problémákat okozhat. Ha nem biztos a dolgában, forduljon szakemberhez.
A tökéletes beállítás azt jelenti, hogy a motor hidegen könnyen indul, stabilan jár, és a szívató automatikusan kikapcsol, amint a motor eléri az üzemi hőmérsékletet.
Egyes modern automata szívatók elektronikusan vezéreltek. Ezek beállítása általában diagnosztikai eszközökkel történik, és speciális szaktudást igényel.
Gyakori problémák az automata szívatóval: hibaelhárítási útmutató
Az automata szívató meghibásodása kellemetlen meglepetéseket okozhat, különösen hideg időben. A leggyakoribb problémák közé tartozik a túldúsítás, a nem megfelelő alapjárat és az indítási nehézségek. Lássuk, hogyan háríthatjuk el ezeket!
- Túldúsítás: Ha az autó hidegen is sokat fogyaszt, vagy fekete füstöt okád, valószínűleg túldúsításról van szó. Ennek oka lehet a szívató termoelemének hibája, ami miatt a szívató túl sokáig marad bekapcsolva. Ellenőrizze a termoelemet és a hozzá vezető elektromos csatlakozásokat. Ha a termoelem hibás, cserélni kell.
- Nem megfelelő alapjárat: Az automata szívató felelős a hideg motor magasabb alapjáratáért. Ha az alapjárat túl alacsony hidegen, vagy túl magas melegen, a szívató beállítása lehet a probléma. A legtöbb szívatónál van egy állítócsavar, amivel finomhangolhatjuk a működését. Konzultáljon a jármű kézikönyvével a helyes beállítási értékekhez.
- Indítási nehézségek: Ha az autó nehezen indul hidegen, az is a szívató hibájára utalhat. Lehet, hogy a szívató pillangószelepe beragadt, és nem zár rendesen, így nem dúsítja eléggé a keveréket. Tisztítsa meg a pillangószelepet és a körülötte lévő területet egy karburátor tisztító spray-vel.
Egy másik gyakori probléma a vákuumcsövek elöregedése és repedezése. Ezek a csövek létfontosságúak a szívató megfelelő működéséhez, mivel a vákuum segítségével szabályozzák a pillangószelep helyzetét. Ellenőrizze a vákuumcsöveket, és cserélje ki őket, ha sérültek.
A legfontosabb dolog, hogy a javítás előtt győződjünk meg arról, hogy a probléma valóban az automata szívatóval van-e. Ellenőrizzük az összes többi lehetséges okot is, mint például a gyújtógyertyákat, a gyújtókábelt és a levegőszűrőt.
Néha a probléma egyszerűen kosz és lerakódás a karburátorban. Használjon karburátor tisztító spray-t a karburátor alapos tisztításához, különös figyelmet fordítva a szívató környékére.
- Ellenőrizze a szívató termoelemét.
- Vizsgálja meg a vákuumcsöveket.
- Tisztítsa meg a karburátort.
- Állítsa be az alapjáratot.
Ha a fenti lépések egyike sem oldja meg a problémát, érdemes szakember segítségét kérni. Az automata szívató javítása néha bonyolult lehet, és a helytelen beállítás további károkat okozhat.
Az automata szívató karbantartása: tippek és trükkök
Az automata szívató karbantartása kulcsfontosságú a megbízható működéshez, különösen a hidegindításoknál. Bár sok modern autóban már nincs ilyen rendszer, a régebbi modellek tulajdonosainak érdemes odafigyelniük rá.
Az egyik legfontosabb dolog a rendszeres ellenőrzés. Nézze meg a szívató mechanizmusát, hogy nincsenek-e rajta korróziós jelek, vagy nem szorul-e valahol. A mozgó alkatrészeket időnként speciális, mozgó alkatrészekhez való spray-vel kenje meg. Ez megakadályozza a beragadást és a kopást.
A szívató termosztátját is érdemes szemmel tartani. Ha az autó nehezen indul hidegen, de melegen már jól, vagy fordítva, akkor valószínűleg a termosztát a hibás.
A legfontosabb: ha a szívató nem kapcsol ki teljesen, az jelentősen megnövelheti az üzemanyag-fogyasztást és károsíthatja a katalizátort.
Ha a szívató beállítása nem megfelelő, forduljon szakemberhez. A helytelen beállítás komoly problémákat okozhat. Egy karburátoros autó esetében a szívató beállítása finomhangolást igényel, amit nem feltétlenül érdemes otthon barkácsolni.
Végül, ne feledje: a megelőzés a legjobb karbantartás. A rendszeres ellenőrzéssel és a kisebb problémák időben történő orvoslásával elkerülheti a nagyobb, költségesebb javításokat.
Az automata szívató átalakítása manuálisra: előnyök és hátrányok
Az automata szívató manuálisra való átalakítása egy olyan módosítás, ami régebbi autók esetében merülhet fel. Ennek a lépésnek az előnyei és hátrányai is vannak, amelyeket érdemes mérlegelni a döntés előtt.
Egyik fő előnye a nagyobb kontroll a motor indításakor. Manuális szívatóval precízebben állíthatjuk be a dúsítást a pillanatnyi körülményekhez igazodva (pl. hőmérséklet). Ez különösen hasznos lehet extrém hidegben, vagy ha az automata szívató már nem megfelelően működik. További előny lehet a javíthatóság. Egy egyszerű bowden és kar sokkal könnyebben javítható, mint egy bonyolultabb automata rendszer.
A hátrányok között szerepel, hogy a manuális szívató folyamatos figyelmet igényel. Elindulás után figyelni kell a motor melegedését, és fokozatosan visszavenni a szívatót, különben túlfogyasztáshoz és a gyertyák kokszosodásához vezethet. Ez kényelmetlenséget jelenthet a mindennapi használat során, különösen azoknak, akik megszokták az automata rendszerek kényelmét. Ezen kívül, ha nem megfelelően használjuk, károsíthatjuk a motort.
A legfontosabb szempont, hogy az átalakítás csak akkor javasolt, ha az automata szívató már nem működik megfelelően, és a javítása vagy cseréje költségesebbnek bizonyul, mint a manuálisra való átalakítás.
Végül, az átalakítás nem minden autóhoz egyszerű. Bizonyos modelleknél bonyolultabb beavatkozást igényelhet, ami szakember segítségét teheti szükségessé.
Az automata szívató alternatívái a modern autókban
A modern autókban az automata szívató szerepét már régóta nem egy dedikált alkatrész látja el. Helyette sokkal kifinomultabb, elektronikus rendszerek gondoskodnak a hidegindítás optimalizálásáról. Ezek a rendszerek a motor különböző paramétereit figyelik, mint például a motorhőmérsékletet, a beszívott levegő hőmérsékletét és a motor terhelését.
A legelterjedtebb megoldás az elektronikus üzemanyag-befecskendezés (EFI), melynek részeként a motorvezérlő egység (ECU) szabályozza az üzemanyag mennyiségét és a gyújtás időzítését a hidegindítási fázisban. Ez a rendszer pontosan tudja, mennyi üzemanyagra van szükség a hatékony indításhoz, és elkerüli a túlzott dúsítást, ami az automata szívatóknál gyakran előfordult.
Egy másik fontos elem a hengerfejbe integrált kipufogócsonk. Ez a megoldás gyorsabban melegíti fel a katalizátort, ami csökkenti a károsanyag-kibocsátást a hidegindítás során. Emellett a változó szelepvezérlés is segíthet a hidegindítási problémák leküzdésében azáltal, hogy optimalizálja a levegő-üzemanyag keverék áramlását a motorban.
A modern autók tehát nem használnak klasszikus automata szívatót, hanem elektronikus rendszerek kombinációjával érik el a hidegindítás optimális hatékonyságát és a károsanyag-kibocsátás minimalizálását.
Végül, de nem utolsó sorban, a lambda-szonda is kulcsszerepet játszik. A lambda-szonda folyamatosan figyeli a kipufogógáz összetételét, és visszajelzést ad az ECU-nak, ami ez alapján finomhangolja az üzemanyag-befecskendezést, biztosítva a lehető legtisztább égést még hideg motor esetén is.
Az automata szívató szerepe a károsanyag-kibocsátás csökkentésében
Az automata szívató alapvető feladata a hidegindítás megkönnyítése, de a károsanyag-kibocsátás csökkentésében is kulcsszerepet játszik. Hideg motor esetén a benzin kevésbé párolog, ezért a levegő-üzemanyag keverék túl szegény lenne a megfelelő gyújtáshoz. Az automata szívató ezt a problémát oldja meg azáltal, hogy gazdagítja a keveréket, azaz több üzemanyagot juttat a motorba.
Azonban a túl gazdag keverék is káros lehet, mert tökéletlen égést eredményez. Ezáltal megnő a kibocsátott károsanyagok, például a szén-monoxid (CO) és a szénhidrogének (HC) mennyisége. Ezért fontos, hogy az automata szívató csak addig működjön, amíg a motor el nem éri az üzemi hőmérsékletet.
Az automata szívató pontos beállítása és hibátlan működése elengedhetetlen a katalizátor hatékony működéséhez és a környezetvédelmi normák betartásához.
A modern autókban az automata szívató funkcióját az elektronikus motorvezérlő egység (ECU) látja el, amely szenzorok segítségével folyamatosan figyeli a motor hőmérsékletét és a környezeti feltételeket. Ez lehetővé teszi a keverék pontos szabályozását, optimalizálva a teljesítményt és minimalizálva a károsanyag-kibocsátást. A nem megfelelően működő automata szívató megnövelheti a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást, ezért rendszeres ellenőrzése javasolt.
Az automata szívató története és fejlődése
Az automata szívatók megjelenése egyértelműen a kézi működtetésű szívatók kényelmetlenségére adott válasz volt. A korai modellek egyszerű, bimetál alapú megoldások voltak. Ezek a bimetál tekercsek a motor hőmérsékletének változásával reagáltak, automatikusan szabályozva a szívató pillangószelepét. Ez jelentős előrelépés volt, hiszen a vezetőnek nem kellett manuálisan állítgatnia a szívatót hidegindításkor, majd a motor bemelegedésével.
A fejlődés során a bimetál tekercseket vákuumos rendszerekkel kombinálták. Ez pontosabb szabályozást tett lehetővé, figyelembe véve a motor terhelését és a beszívott levegő mennyiségét is. A későbbi modellekben már elektromos fűtőszálakat is alkalmaztak a bimetál tekercsek mellett, ami még gyorsabb és pontosabb bemelegedést eredményezett.
A legnagyobb áttörést az elektronikus motorvezérlő rendszerek (ECU) megjelenése hozta. Ezek az ECU-k képesek voltak szenzoroktól származó adatok alapján, sokkal finomabban és pontosabban szabályozni a keverékképzést hidegindításkor, gyakorlatilag teljesen kiváltva a hagyományos automata szívatókat.
Bár a modern autókban már nincsenek hagyományos értelemben vett automata szívatók, az ECU-k által végzett dúsítási folyamat a hidegindításkor ugyanazt a célt szolgálja: biztosítani a megfelelő üzemanyag-levegő keveréket a könnyű indításhoz és a stabil működéshez a motor bemelegedéséig.
