A feromon parfümök piaca hatalmas ígéretekkel van tele. A gyártók gyakran azt sugallják, hogy ezek a különleges illatszerek képesek megváltoztatni az emberi vonzerőt, és szinte varázslatos módon képesek befolyásolni a másik nem viselkedését. A marketingkampányok gyakran a tudományos kutatásokra hivatkoznak, látszólag megalapozva állításaikat, ám a valóság ennél jóval árnyaltabb.
Az emberi feromonok létezése önmagában is egy komplex tudományos kérdés. Bár számos állatfaj esetében megfigyelhető és dokumentált a feromonok szerepe a párválasztásban és a szociális kommunikációban, az emberi viselkedésre gyakorolt hatásuk még mindig intenzív kutatások tárgya.
A feromon parfümök hatékonyságát alátámasztó tudományos bizonyítékok jelenleg korlátozottak és gyakran ellentmondásosak.
A kereskedelmi forgalomban kapható termékek többsége olyan kémiai vegyületeket tartalmaz, amelyek vagy az állati, vagy pedig az emberi test által termelt vegyületek utánzatai. A gyártók gyakran szintetikus feromonokat használnak, amelyeknek a hatásmechanizmusa és a hatékonysága messze elmarad a természetes feromonokétól, amennyiben azok emberi szinten egyáltalán kimutatható módon működnek.
A marketingeszközök ügyesen játszanak az emberi vágyakkal és bizonytalanságokkal. Az illatszerek által kínált ígéret – a magabiztosság növelése, a vonzerő fokozása – rendkívül vonzó. Azonban fontos megérteni, hogy a tudományos alapok sok esetben gyenge lábakon állnak, és a termékek hatása inkább a placebo-effektusnak, illetve a személyes higiénia és az általános vonzó megjelenés összetett hatásainak tudható be.
A feromon parfümökkel kapcsolatos kutatások főként a következő területekre fókuszálnak:
- Az emberi test által termelt vegyületek azonosítása, amelyek potenciálisan feromonként működhetnek.
- Ezeknek a vegyületeknek a hatásának vizsgálata az emberi viselkedésre, például a hangulat, az érzelmek vagy a szociális interakciók terén.
- A szintetikus feromonok hatékonyságának összehasonlítása a természetes vegyületekkel.
A tudomány és a marketing közötti határvonal ezen a területen különösen elmosódott. Míg a tudomány igyekszik objektív bizonyítékokat találni, a marketing gyakran túlzó állításokat fogalmaz meg a termék vonzerejének növelése érdekében.
A feromonok biológiai szerepe: Kommunikáció és vonzalom az állatvilágban
Az állatvilágban a feromonok rendkívül kifinomult kommunikációs eszközök. Ezek olyan illékony kémiai anyagok, amelyeket egy szervezet bocsát ki, és amelyek befolyásolják más, azonos fajhoz tartozó egyedek viselkedését vagy fiziológiáját. A feromonok szerepe sokrétű: segíthetnek az utódgondozásban, a terület kijelölésében, az élelemforrások jelzésében, de legkiemelkedőbb funkciójuk a szaporodási folyamatok szabályozása és a vonzalom kialakítása.
Például a rovaroknál, mint a molylepkék, a nőstények rendkívül alacsony koncentrációban is képesek olyan feromonokat kibocsátani, amelyek kilométerekről is odavonzzák a hímeket. Ez a szinte tökéletes kémiai jelzés biztosítja a faj fennmaradását. A rágcsálóknál a feromonok nemcsak a párzási hajlandóságot befolyásolják, hanem szerepet játszanak a szociális hierarchia kialakításában és a csoporton belüli egyensúly fenntartásában is. Érzelmek átadására is képesek, például stressz vagy félelem esetén.
Továbbiak a témában
A feromonok ezen biológiai funkciói adják a marketingesek számára azt az alapot, hogy az emberi viselkedésre gyakorolt hatásukat hangsúlyozzák. Az állati példák azonban nem közvetlenül ültethetők át az emberre. Az emberi agy és szociális viselkedés sokkal összetettebb, és bár léteznek olyan vegyületek, amelyeknek befolyásoló szerepe lehet, ezek hatásmechanizmusa és hatékonysága nem hasonlítható az állati feromonokéhoz.
Az állatvilágban a feromonok elsődleges funkciója a faj fennmaradásához elengedhetetlen szaporodási és szociális kommunikáció.
Az emberi feromonok kutatása során azonosított vegyületek, mint például az androsztadienon (férfiakból, főként izzadságból) vagy az estratetranol (nőkből), eltérő hatásokat mutathatnak különböző kontextusokban és különböző egyénekre. Ezek a hatások sokkal inkább finom hangulati vagy érzelmi befolyásolásként jelennek meg, semmint egyértelmű vonzalomkeltő vagy viselkedésváltoztató erőként. A kutatások még kezdeti fázisban járnak, és az eredmények gyakran ellentmondásosak, ami megnehezíti a konkrét következtetések levonását.
A különbség az állati és emberi kommunikáció között az is, hogy míg az állatoknál a feromonok gyakran egyenes, ösztönös válaszokat váltanak ki, az emberi viselkedést sokkal több tényező befolyásolja, beleértve a kulturális normákat, a személyes tapasztalatokat és a kognitív folyamatokat. Így az állati feromonok által inspirált marketingstratégiák gyakran túlegyszerűsítik az emberi vonzerő és kommunikáció komplexitását.
Az emberi feromonok kutatásának története: Sikerek, kudarcok és félreértések
Az emberi feromonok kutatásának története egy izgalmas, ám gyakran félreértésekkel és túlzásokkal teli utazás. Már a 20. század közepétől kezdve foglalkoztak a tudósok azzal a gondolattal, hogy az emberi test is kibocsáthat olyan vegyületeket, amelyek befolyásolhatják mások viselkedését, hasonlóan az állatvilágban megfigyelt jelenségekhez.
Az első jelentősebb kutatások az 1970-es években indultak, amikor is Dr. Karl Grammer és munkatársai vizsgálták az emberi izzadságban található szteroidokat, mint például az androsztadienont. Eredményeik azt sugallták, hogy ez a vegyület képes befolyásolni a nők hangulatát és fiziológiai reakcióit, például a pulzusszámot és a kortizolszintet. Ezek az eredmények jelentős publicitást kaptak, és megalapozták a későbbi kutatásokat, de egyben sok félreértést is szültek a feromonok emberi hatásait illetően.
Az 1980-as és 90-es években folytatódott a kutatás, számos vegyületet azonosítottak, amelyek potenciálisan feromonként működhetnek. Azonban a kutatási eredmények gyakran ellentmondásosak voltak. Egyes tanulmányok kimutattak bizonyos hatásokat, míg mások nem tudták reprodukálni ezeket az eredményeket. Ez a bizonytalanság a mai napig jellemző a területre.
Az egyik legnagyobb kihívást a kutatásban az emberi viselkedés komplexitása jelenti. Míg az állatoknál a feromonok gyakran egyértelmű, ösztönös válaszokat váltanak ki, az emberi viselkedést számos más tényező befolyásolja: a kultúra, a szocializáció, a személyes tapasztalatok, és nem utolsósorban a kognitív folyamatok. Emiatt nehéz elkülöníteni a feromonok valódi hatását más, kevésbé biológiai, ám annál inkább pszichológiai tényezőktől.
A marketing ipar hamar felismerte a feromonok iránti emberi érdeklődést. A tudományos eredmények, még ha azok korlátozottak és vitatottak is voltak, remek alapot adtak a „varázsszerek” reklámozásához. A gyártók gyakran túlzó állításokat tettek, azt sugallva, hogy termékeik garantáltan növelik a vonzerőt és sikert hoznak a párkeresésben. Ez a hozzáállás sajnos elmosta a határvonalat a tudomány és a kereskedelmi érdekek között.
Az egyik legnagyobb kudarc a feromonok emberi hatásainak kutatásában az volt, hogy sokan egy egyszerű, „gombnyomásra” működő megoldást kerestek a vonzerő fokozására. A valóság azonban az, hogy ha léteznek is emberi feromonok, azok hatása sokkal finomabb, inkább a hangulat, az érzelmek vagy a szociális interakciók befolyásolására korlátozódik, semmint egyértelmű vonzáskeltésre. A kutatások továbbra is zajlanak, de az eddigi eredmények alapján nem állíthatjuk, hogy egyetlen „szerelmi bájital” létezik.
Az emberi feromonok kutatásának története tele van ígéretes kezdetekkel, de a tudományos bizonyítékok hiánya és a marketinges túlzások miatt a mai napig nem ért el egyértelmű, általánosan elfogadott következtetésekhez.
A téma megértéséhez fontos különbséget tenni a tudományos kutatások által felvetett lehetőségek és a kereskedelmi termékek által hirdetett hatások között. A tudomány igyekszik megérteni a biológiai mechanizmusokat, míg a marketing gyakran ezeket az ismereteket felhasználva próbálja eladni a termékeit, néha a tudományos tények figyelmen kívül hagyásával.
A feromon parfümökben használt anyagok: Valódi feromonok és utánzatok
A piacon kapható feromon parfümökben felhasznált anyagok két fő kategóriába sorolhatók: valódi, természetes eredetű feromonok (bár ez ritka és nehezen hozzáférhető) és szintetikus utánzatok, amelyek az emberi vagy állati feromonok kémiai szerkezetét próbálják megismételni.
A „valódi” feromonok, amennyiben emberi szinten egyáltalán kimutatható hatással bírnak, rendkívül nehezen izolálhatók és nagy mennyiségben előállíthatók. Az emberi test által kibocsátott, potenciálisan feromonként működő vegyületek, mint például az androsztadienon vagy az androstenol, kis koncentrációban, az izzadsággal együtt ürülnek ki. Ezeknek a vegyületeknek a kivonása és parfümökben történő felhasználása technológiailag és gazdaságilag is rendkívül költséges lenne, ami megmagyarázza, miért nem ez a domináns megközelítés a kereskedelemben.
Ezzel szemben a legtöbb feromon parfüm szintetikus kémiai vegyületekre épül. Ezeknek a vegyületeknek a célja az, hogy utánozzák a természetes feromonok szerkezetét és illatát, remélve, hogy hasonló biológiai vagy pszichológiai hatást váltanak ki. Gyakran használnak olyan molekulákat, amelyek az állatvilágban jól ismert feromonokhoz hasonlítanak, vagy pedig olyan emberi test által termelt vegyületek módosított változatait, mint az androsztadienon. A marketingesek előszeretettel hivatkoznak ezekre a vegyületekre, mint a vonzerő titkos kulcsaira.
A szintetikus feromonok hatékonysága az emberi viselkedésre gyakorolt hatás szempontjából tudományosan még nagyrészt bizonyítatlan, és a termékek hatása sok esetben a placebo-effektusra vagy a termék általános illatára vezethető vissza.
A szintetikus utánzatok esetében a termék minősége és összetétele rendkívül változó lehet. Míg egyes gyártók komoly kutatásokra alapozzák termékeiket, mások csupán fantázianeveket és általános állításokat használnak. A felhasznált vegyületek tisztasága, koncentrációja és a parfüm többi összetevőjével való kölcsönhatása mind befolyásolhatja a végeredményt – már amennyiben egyáltalán mérhető hatás kimutatható.
Fontos megkülönböztetni azokat a parfümöket, amelyek valóban tartalmaznak (akár kis mennyiségben is) az emberi test által termelt vegyületek szimulációit, és azokat, amelyek csupán a „feromon” fogalmát használják marketingeszközként, anélkül, hogy ténylegesen ilyen vegyületeket tartalmaznának. Az első kategóriába tartozó termékek esetében is nagyon kérdéses a hatékonyság, míg a második esetben a hatás teljességgel a fantáziára és a felhasználó elvárásaira épül.
A tudományos kutatások, amelyek az emberi feromonok létezését és hatását vizsgálják, gyakran kis mintaméretűek, és az eredmények nehezen reprodukálhatók. Ezért a feromon parfümökben használt anyagok körüli marketinges túlzások jelentősen eltúlozzák a jelenlegi tudományos ismereteket és a szintetikus vegyületek valódi hatásait.
A hatásmechanizmus elméletei: Hogyan befolyásolhatják a feromon parfümök viselkedésünket?
A feromon parfümök állítólagos hatásmechanizmusa, amely a viselkedésünk befolyásolására irányul, többféle elméleten alapul, ám ezek tudományos megalapozottsága vitatott. Az egyik leggyakrabban felvetett elmélet szerint ezek a parfümök olyan szintetikus vegyületeket tartalmaznak, amelyek az emberi test által természetesen termelt, potenciális feromonokhoz hasonlóak. Ezeket a vegyületeket, mint például az androsztadienon (férfiak izzadságából) vagy az estratetranol (nőkből), az emberi szaglórendszer képes lenne érzékelni, és ezáltal finom, tudatalatti hatást gyakorolnának a fogadó fél hangulatára, érzelmi állapotára vagy akár a vonzódására.
Az elmélet egyik kulcsa az emberi szaglórendszer és a limbikus rendszer, az agy érzelmekért és emlékekért felelős része közötti közvetlen kapcsolat. Azt feltételezik, hogy a feromonok belélegzése közvetlenül befolyásolhatja az agy azon területeit, amelyek az érzelmi reakciókban és a szociális viselkedésben játszanak szerepet, anélkül, hogy tudatosan észlelnénk az illatot. Ez magyarázná azt az állítást, hogy a feromon parfümök képesek lehetnek növelni a viselő magabiztosságát, vagy éppen vonzóbbá tenni őt mások szemében.
Egy másik elmélet a szociális jelzések fontosságára összpontosít. Eszerint a feromon parfümök nem feltétlenül váltanak ki közvetlen biológiai reakciót, hanem inkább egyfajta szociális jelzésként funkcionálnak. Azok a személyek, akik ilyen parfümöket használnak, tudat alatt is magabiztosabbnak érezhetik magukat, és ez a magabiztosság sugárzik belőlük, ami vonzóbbá teszi őket. A partner részéről pedig a parfüm illata megidézhet olyan asszociációkat, amelyek a vonzerőt erősítik, de ez inkább a klasszikus kondicionálás elvén működhet, semmint egy specifikus biológiai válaszon keresztül.
A feromon parfümök hatásmechanizmusa nagyrészt a placebo-effektusra, a személyes preferenciákra és a szociális jelzésekre épül, nem pedig egyértelműen bizonyított biológiai folyamatokra.
A kutatások során vizsgálták például az androsztadienon hatását a női alanyokra. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy ez a vegyület javíthatja a hangulatot és növelheti a szexuális izgalmat bizonyos körülmények között. Más kutatások azonban nem találtak szignifikáns hatást, vagy éppen ellentmondásos eredményeket mutattak. Ez is azt jelzi, hogy az emberi válasz rendkívül változékony és kontextusfüggő.
A marketingeszközök gyakran kihasználják ezeket az elméleteket, hangsúlyozva a feromonok titokzatos és erőteljes hatását, miközben az emberi viselkedés komplexitását és a tudományos bizonyítékok korlátait figyelmen kívül hagyják. Az állati feromonok működésének sikeres példái (amint arról korábban szó esett) inspirációt adnak, de az emberi szociális és biológiai rendszerek sokkal finomabb és kevésbé direkt módon reagálnak kémiai jelzésekre. Így a feromon parfümök hatása inkább egy többrétegű jelenség, amelyben a kémiai összetevők mellett a pszichológiai és szociális tényezők is jelentős szerepet játszanak.
Fontos megkülönböztetni a potenciális, még kutatás alatt álló emberi feromonokat és a kereskedelmi forgalomban kapható termékeket. Előbbi kutatása tudományos terület, míg utóbbiak elsősorban a marketing és a fogyasztói várakozások termékei. A hatásmechanizmus valós megértése még várat magára, és jelenleg a tudományos konszenzus hiányzik a szintetikus feromonok emberi viselkedésre gyakorolt, közvetlen és kimutatható hatásait illetően.
A tudományos bizonyítékok mérlege: Mit mondanak a kutatások a feromon parfümök hatékonyságáról?
A feromon parfümök hatékonyságát vizsgáló tudományos kutatások eredményei megoszlanak és gyakran ellentmondásosak. Bár az állatvilágban a feromonok szerepe vitathatatlan a szociális és szaporodási kommunikációban, az emberi szervezetben kimutatható, hasonlóan direkt hatású vegyületek létezése és funkciója még mindig intenzív kutatási terület.
A kereskedelmi forgalomban kapható feromon parfümök legtöbbje olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek emberi feromonokra hasonlítanak, vagy amelyeknek állatoknál megfigyelték a feromonhatását. Ilyenek például az androsztadienon (egy tesztoszteron-származék, melyet férfiak izzadsága tartalmaz) és az estratetranol (egy ösztrogén-származék, melyet női vizelet tartalmaz). Azonban ezeknek a vegyületeknek az emberi viselkedésre gyakorolt hatása nem egyértelműen bizonyított és sokszor csak finom, szubtilis befolyásolásként jelenik meg.
Számos kutatás vizsgálta az androsztadienon hatását, és az eredmények változatosak. Egyes tanulmányok szerint befolyásolhatja a nők hangulatát, növelheti a szexuális izgalmat vagy akár a nők reakcióidejét és kognitív teljesítményét is. Más kutatások azonban nem találtak szignifikáns hatást, vagy az eredmények csupán kis mintaméretű vagy speciális körülmények között voltak megfigyelhetők. Hasonló a helyzet az estratetranollal is; bár egyes kutatások szerint befolyásolhatja a férfiak hangulatát és fiziológiai reakcióit, mások nem tudtak hasonló összefüggést kimutatni.
A jelenlegi tudományos konszenzus szerint nincsenek meggyőző, széles körben elfogadott bizonyítékok arra, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható feromon parfümök jelentősen és megbízhatóan növelnék az emberi vonzerőt vagy megváltoztatnák a másik nem viselkedését.
Az emberi feromonok kutatásának egyik fő kihívása az egyéni különbségek és a kontextus szerepe. Az, hogy egy adott vegyület hogyan hat, nagyban függhet az egyén hormonális állapotától, genetikai hajlamától, valamint attól, hogy milyen szociális és érzelmi helyzetben van. Ezen tényezők bonyolult kölcsönhatása megnehezíti az egységes, általánosítható következtetések levonását.
A marketingeszközök gyakran túlegyszerűsítik a tudományos eredményeket, és a bizonytalan vagy gyenge bizonyítékokat is erős állításokként tálalják. A termékek hatékonyságát sok esetben a placebo-effektus magyarázza: ha valaki hisz abban, hogy a parfüm növeli a vonzerejét, az magabiztosabbá teheti, ami viszont valóban vonzóbbá teheti őt mások szemében.
A kutatások új irányai közé tartozik a szaglórendszer és az agy közötti kapcsolat mélyebb megértése, illetve az, hogyan integrálódnak a szaglóingerek a szociális és érzelmi feldolgozásba. Az emberi feromonok kutatása egy dinamikusan fejlődő terület, de egyelőre a tudományos bizonyítékok mérlege nem támasztja alá a feromon parfümök piacán tapasztalható erőteljes marketingállításokat.
Érdemes megemlíteni, hogy a feromonok hatásának vizsgálata során használt kutatási módszerek is befolyásolhatják az eredményeket. Laboratóriumi körülmények között, kontrollált környezetben végzett kísérletek eredményei nem mindig tükrözik a valós élethelyzetek komplexitását. Ezenkívül a különböző kutatások gyakran eltérő mintamérettel, módszertannal és mérési protokollokkal dolgoznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és integrálását.
A tudomány és a marketing közötti határvonal ezen a területen különösen fontos. Míg a tudomány az objektív igazság keresésére törekszik, a marketing a termékek eladására összpontosít. A fogyasztóknak ezért kritikusan kell értékelniük az ilyen típusú termékekkel kapcsolatos állításokat, és tudomásul kell venniük, hogy a vonzerő és a párválasztás rendkívül összetett folyamat, amely számos biológiai, pszichológiai és szociális tényező kölcsönhatásán alapul.
A marketing ereje: Hogyan teremtenek vágyat a feromon parfümök köré?
A feromon parfümök marketingje mesterien épít az emberi vágyakra és a vonzerő iránti általános érdeklődésre. A gyártók gyakran titokzatos, tudományosnak tűnő nyelvezetet használnak, amelyben a „feromon” szó maga is egyfajta varázsszóként funkcionál. Ezt a hatást tovább erősítik a termékcsomagoláson szereplő, gyakran szuggesztív képek és a leírásokban használt, érzelmekre ható szavak, amelyek egy titkos fegyver birtoklásának illúzióját keltik a vásárlóban.
A marketingstratégiák egyik kulcseleme a kisebbségi tudás megteremtése. A termékek úgy vannak pozicionálva, mintha egy olyan titkot rejtenének, amely kevesek számára ismert, és amelynek birtokában a felhasználó előnyre tehet szert a szociális és romantikus kapcsolatokban. Ezt az érzést erősíti, amikor a gyártók nagyon korlátozott számú, vagy nem publikált kutatásokra hivatkoznak, amelyek állítólag alátámasztják a feromonok emberi vonzerőre gyakorolt hatását. Ez a megközelítés arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy higgyenek a termék különleges képességeiben, még akkor is, ha a tudományos bizonyítékok megkérdőjelezhetők.
A marketing arra épít, hogy a feromon parfümök nem csupán illatszerek, hanem egyfajta „szociális katalizátorok”, amelyek képesek megnyitni az ajtókat a sikeresebb emberi interakciók felé.
A termékek hatékonyságát gyakran személyes tanúsítványokkal és sztorikkal támasztják alá, amelyekben a felhasználók beszámolnak pozitív tapasztalataikról. Bár ezek az anekdoták érzelmileg meggyőzőek lehetnek, fontos felismerni, hogy ezek nagyrészt a placebo-effektus, a megnövekedett önbizalom, vagy a puszta véletlen eredményei is lehetnek. A marketingesek ügyesen használják ki a vágyat arra, hogy a vásárlók jobban érezzék magukat a bőrükben, és vonzóbbnak tűnjenek mások szemében.
A vásárlók gyakran olyan „wow-faktorra” vágynak, ami gyors és látványos eredményeket ígér. A feromon parfümök ezt az igényt elégítik ki azáltal, hogy egy olyan terméket kínálnak, amely látszólag a biológiai vonzerő titkát fejti meg. Ezt a hatást erősíti a sokszor magas árkategória is, ami azt az illúziót keltheti, hogy a termék valóban értékes és hatékony. A marketing tehát nemcsak az illatszer eladásáról szól, hanem egy érzelmi befektetés, egy remény eladásáról is, amely a személyes vonzerő fokozására irányul.
A marketingesek emellett gyakran egyszerűsítik le a komplex emberi vonzerő fogalmát, és azt sugallják, hogy egyetlen kémiai összetevő képes dominálni az emberi viselkedést. Ez ellentmond a valóságnak, ahol a vonzerő számos tényező – személyiség, megjelenés, kommunikáció, humor, közös értékek – összetett kölcsönhatásán alapul. A feromon parfümök marketingje azonban ezt a komplexitást figyelmen kívül hagyja, és egy gyors, kémiai megoldást kínál egy mélyebb emberi igény kielégítésére.
Etikai és pszichológiai szempontok: Miért vonzóak a feromon parfümök?
A feromon parfümök vonzereje nagyrészt pszichológiai alapokon nyugszik, és a bennük rejlő ígéret, miszerint növelik a viselő vonzerejét, sokkal erősebb hatással van a fogyasztókra, mint a tényleges, tudományosan igazolt hatásmechanizmus. A marketingesek ügyesen aknázzák ki az emberi vágyat a társas elfogadásra, a romantikus kapcsolatokra és az önbizalom növelésére. Az, hogy egy termék „feromont” tartalmaz, automatikusan egy titokzatos és hatékony tulajdonságot sugall, amely képes befolyásolni mások érzelmeit és viselkedését, még akkor is, ha az állati feromonok működési elvéhez való hasonlóság csupán marketingfogás.
Az etikai szempontok is felmerülnek, amikor olyan termékekről beszélünk, amelyek a szexuális vonzerő manipulálására utalnak. Bár a jelenlegi kutatások nem támasztják alá a feromon parfümök ilyen közvetlen hatását, az ebből fakadó elvárások és a placebo-effektus együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a felhasználók magabiztosabbnak érezzék magukat. Ez a megnövekedett önbizalom pedig valóban vonzóbbá teheti őket a környezetük szemében, függetlenül attól, hogy a „feromonok” valóban hatnak-e.
A feromon parfümök pszichológiai vonzereje nagymértékben a bennük rejlő, megalapozatlan ígéretből és a placebo-effektusból fakad.
A fogyasztók gyakran hajlamosak túlértékelni a termékek hatását, és a személyes tapasztalatok, valamint a pozitív megerősítések tovább erősítik ezt a hitet. Ha valaki úgy érzi, hogy a feromon parfüm viselése után több bókot kap, vagy jobban érzi magát a társaságban, akkor valószínűleg továbbra is hinni fog a termék hatékonyságában, még akkor is, ha ez a hatás nem a feromonoknak köszönhető.
A tudományos megismerés és a marketing stratégiák közötti szakadék itt különösen szembetűnő. Míg a tudomány óvatosan fogalmaz az emberi feromonokról, és kiemeli a kutatások korlátait, addig a marketing egyszerű és vonzó narratívát kínál, amely könnyen eladható. Ez a kettősség teszi a feromon parfümök piacát egy olyan területté, ahol a fogyasztói vágyak és a tudományos valóság gyakran egymásnak ellentmondóan jelennek meg.
