A hálózati topológia nem csupán a hálózat fizikai elrendezését jelenti; ez az IT infrastruktúra tervezésének egyik legfontosabb alapköve. Meghatározza, hogyan kommunikálnak egymással az eszközök, milyen sebességgel zajlik az adatátvitel, és mennyire ellenálló a rendszer a hibákkal szemben.
A rosszul megválasztott topológia komoly problémákat okozhat, például szűk keresztmetszeteket, lassú hálózati sebességet, vagy akár teljes rendszerleállást is. Éppen ezért a tervezés során alaposan mérlegelni kell a különböző topológiák előnyeit és hátrányait, figyelembe véve a szervezet igényeit és a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A hálózati topológia megválasztása közvetlenül befolyásolja a hálózat teljesítményét, megbízhatóságát és költséghatékonyságát.
A következőkben részletesen megvizsgáljuk a leggyakoribb hálózati topológiákat, mint például a busz, csillag, gyűrű, fa és háló topológiákat, összehasonlítva azok főbb jellemzőit, előnyeit és hátrányait. A célunk, hogy bemutassuk, melyik topológia milyen helyzetekben a legalkalmasabb, és hogyan lehet optimálisan kihasználni az egyes topológiákban rejlő lehetőségeket.
Az IT infrastruktúra tervezése során a hálózati topológia kiválasztása egy komplex döntési folyamat, amely a szervezet üzleti céljait, technikai követelményeit és költségvetési korlátait is figyelembe kell vennie. A megfelelő topológia kiválasztása hosszú távon jelentős megtakarításokat eredményezhet, és hozzájárulhat a hatékonyabb és megbízhatóbb IT infrastruktúra kiépítéséhez.
A hálózati topológia fogalma és alapelvei
A hálózati topológia alapvetően a hálózat fizikai és logikai elrendezését írja le. Meghatározza, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a hálózati eszközök, például a számítógépek, szerverek, routerek és switchek. A fizikai topológia a kábelezés és az eszközök valós elhelyezkedését mutatja, míg a logikai topológia azt, hogy az adatok hogyan áramlanak a hálózaton.
Számos különböző hálózati topológia létezik, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A leggyakoribb topológiák közé tartozik a csillag, a busz, a gyűrű és a fa topológia. A választott topológia jelentősen befolyásolja a hálózat teljesítményét, megbízhatóságát és költségeit.
A megfelelő hálózati topológia kiválasztása kritikus fontosságú egy IT infrastruktúra tervezésekor, mivel ez alapvetően meghatározza a hálózat működésének hatékonyságát és a felmerülő problémák kezelhetőségét.
A topológia kiválasztásakor figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a hálózat mérete, a szükséges sávszélesség, a költségvetés és a biztonsági követelmények. Egy jól megtervezett hálózat topológiája biztosítja a stabil és hatékony adatátvitelt, minimalizálja a hibák esélyét és megkönnyíti a karbantartást.
A leggyakoribb hálózati topológiák áttekintése: busz, csillag, gyűrű, fa és háló
A hálózati topológia az eszközök fizikai vagy logikai elrendezését írja le egy hálózaton belül. A leggyakoribb topológiák a busz, csillag, gyűrű, fa és háló, melyek mindegyike eltérő előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik.
Továbbiak a témában
A busz topológia egy közös kábelen (buszon) keresztül köti össze az eszközöket. Egyszerű és olcsó, de ha a busz meghibásodik, az egész hálózat leáll. A csillag topológia egy központi hubhoz vagy switchhez csatlakozik, ami növeli a megbízhatóságot, mert ha egy eszköz meghibásodik, a többi továbbra is működik. A központi eszköz meghibásodása viszont a teljes hálózatot érinti.
A gyűrű topológiában az eszközök egy gyűrűt alkotnak, ahol az adatok körbe-körbe haladnak. Bár hatékony lehet nagy sebességű hálózatokban, egyetlen csomópont meghibásodása megszakíthatja a teljes kommunikációt. A fa topológia a csillag és a busz topológiák kombinációja, hierarchikus szerkezetet hozva létre. Ez lehetővé teszi a hálózat könnyű bővítését és kezelését, de a központi csomópontok meghibásodása jelentős problémákat okozhat.
A háló topológia a legrobosztusabb, mivel minden eszköz közvetlenül kapcsolódik egymáshoz. Ez rendkívüli redundanciát biztosít, de költséges és bonyolult a kiépítése és karbantartása.
Minden topológiának megvannak a maga előnyei és hátrányai, és a megfelelő választás függ a hálózat méretétől, a költségvetéstől és a megbízhatósági követelményektől. Fontos mérlegelni ezeket a tényezőket az IT infrastruktúra tervezése során.
A busz topológia: előnyök, hátrányok, alkalmazási területek
A busz topológia egy egyszerű, lineáris hálózati elrendezés, ahol minden eszköz egyetlen közös kommunikációs vonalra, a „buszra” csatlakozik. Ez a vonal egy koaxiális kábel vagy egy hasonló médium lehet.
Előnyei: A busz topológia egyik legnagyobb előnye az alacsony költség. Kevesebb kábelre van szükség, mint a csillag vagy a gyűrű topológiában, ami egyszerűbb és olcsóbb telepítést eredményez. Könnyen bővíthető, egyszerűen új eszközök csatlakoztatásával a buszhoz. Emellett, viszonylag egyszerű a konfigurálása és a karbantartása.
Hátrányai: A busz topológia legfőbb hátránya a korlátozott teljesítmény. Mivel minden eszköz ugyanazon a vonalon osztozik, a forgalom növekedésével a hálózat lelassulhat. Ha a busz meghibásodik, az egész hálózat leáll. Nehéz a hibaelhárítás, mivel a probléma forrásának azonosítása bonyolult lehet. Biztonsági szempontból is kockázatos, mivel minden eszköz látja az összes adatot, ami a hálózaton keresztülhalad (bár ez szoftveres megoldásokkal enyhíthető).
A busz topológia legfontosabb korlátja a skálázhatóság hiánya és a hibatűrés alacsony szintje.
Alkalmazási területek: A busz topológiát régebben gyakran használták kisebb irodákban és otthoni hálózatokban, ahol a költség fontosabb szempont volt, mint a teljesítmény. Manapság kevésbé elterjedt, mivel más, jobb teljesítményt és megbízhatóságot nyújtó topológiák váltak elérhetővé. Alkalmazási területei közé tartozhatnak még speciális ipari környezetek, ahol egyszerű és olcsó hálózati megoldásra van szükség, például szenzorok hálózatba kötése.
A csillag topológia: előnyök, hátrányok, alkalmazási területek
A csillag topológia egy olyan hálózati elrendezés, ahol minden eszköz (pl. számítógép, nyomtató) egy központi elemhez, általában egy switchhez vagy hubhoz csatlakozik. Ez a központi elem felelős az adatforgalom irányításáért a hálózaton belül.
Előnyei:
- Könnyű telepítés és karbantartás: Az új eszközök egyszerűen csatlakoztathatók anélkül, hogy a teljes hálózatot le kellene állítani. A hibaelhárítás is egyszerűbb, mivel a problémák könnyen beazonosíthatók a központi eszköz és az adott eszköz közötti szakaszon.
- Nagyobb megbízhatóság: Ha egy eszköz meghibásodik, az nem befolyásolja a hálózat többi részének működését. A hiba lokalizálható és javítható anélkül, hogy az egész hálózatot le kellene állítani.
- Könnyű bővíthetőség: Új eszközök hozzáadása a hálózathoz egyszerűen elvégezhető a központi eszköz portjainak felhasználásával.
- Központosított menedzsment: A hálózat adminisztrálása és konfigurálása egyetlen pontból, a központi eszközről történhet.
Hátrányai:
- Központi hibaforrás: Ha a központi eszköz meghibásodik, az a teljes hálózat leállásához vezethet. Ez a legnagyobb kockázata a csillag topológiának.
- Magasabb költségek: Több kábelre van szükség, mint például egy busz topológiában, mivel minden eszköz külön kábelen csatlakozik a központi elemhez. Emellett a központi eszköz (switch vagy hub) is költséget jelent.
- Teljesítmény szűk keresztmetszet: A központi eszköz túlterhelése esetén a hálózat teljesítménye romolhat.
A csillag topológia legfontosabb tulajdonsága a központosított irányítás és a könnyű hibaelhárítás, ami miatt a legelterjedtebb hálózati topológia a vállalati környezetben.
Alkalmazási területek:
- Vállalati hálózatok: Irodákban, vállalatoknál a leggyakoribb hálózati elrendezés, mivel könnyen kezelhető és megbízható.
- Otthoni hálózatok: Routereken keresztül, ahol a router tölti be a központi elem szerepét.
- Adatközpontok: A szerverek és más hálózati eszközök összekapcsolására.
A csillag topológia előnyei és hátrányai figyelembevételével kell eldönteni, hogy az adott IT infrastruktúrához a legmegfelelőbb választás-e. Gyakran kombinálják más topológiákkal, hogy a legjobb tulajdonságokat kihasználják.
A gyűrű topológia: előnyök, hátrányok, alkalmazási területek
A gyűrű topológia egy olyan hálózati elrendezés, ahol minden eszköz pontosan két másik eszközzel van összekötve, így egy zárt hurkot, vagyis gyűrűt alkotva. Az adatok ebben a gyűrűben egy irányba haladnak, amíg el nem érik a célállomást. Ez a token passing módszerrel történik, ahol egy speciális adatcsomag, a token körbejár a gyűrűben. Csak az a csomópont küldhet adatot, amelyik a tokent birtokolja.
Előnyei:
- Jól teljesít nagy terhelés alatt, mivel nincs központi eszköz, ami lelassíthatná a forgalmat.
- Viszonylag egyszerű telepíteni és karbantartani.
- Elméletileg minden eszköz egyenlő eséllyel juthat a hálózati erőforrásokhoz, mivel a token körbejár.
Hátrányai:
- Egyetlen hibás csomópont is az egész hálózat leállását okozhatja.
- Nehéz új eszközöket hozzáadni vagy eltávolítani, mert ez a teljes hálózat működését megzavarhatja.
- Az adatoknak minden csomóponton át kell haladniuk, ami növelheti a késleltetést.
A gyűrű topológia nem a legelterjedtebb hálózati topológia a modern IT infrastruktúrákban, mivel a hibatűrése alacsony, és a bővíthetősége korlátozott.
Alkalmazási területek:
Bár a gyűrű topológia ma már ritkán használatos önmagában, bizonyos technológiákban még fellelhető. Például a FDDI (Fiber Distributed Data Interface) egy optikai szálas hálózat, ami gyűrű topológiát használ nagy sebességű adatátvitelre. Korábban elterjedt volt nagyvállalati hálózatokban, de mára a modernebb technológiák, mint az Ethernet, felváltották.
A fa topológia: előnyök, hátrányok, alkalmazási területek
A fa topológia, ahogy a neve is sugallja, egy hierarchikus struktúrát követ, ahol egy központi csomópontból (gyökér) ágaznak ki a többi csomópontok és alhálózatok. Ez a felépítés ötvözi a csillag és a busz topológiák előnyeit, miközben sajátos jellemzőkkel is bír.
Előnyei:
- Könnyű bővíthetőség: Új ágak egyszerűen hozzáadhatók a meglévő struktúrához, ami skálázhatóvá teszi a hálózatot.
- Hierarchikus menedzsment: A központi csomópontok lehetővé teszik a hálózat egyszerűbb felügyeletét és karbantartását.
- Hibaelkülönítés: Egy ág meghibásodása nem feltétlenül befolyásolja a hálózat többi részének működését.
- Pont-pont kapcsolatok: A szülő és gyermek csomópontok közötti dedikált kapcsolatok javítják a teljesítményt a busz topológiához képest.
Hátrányai:
- Központi hibaforrás: A gyökér csomópont meghibásodása a teljes hálózat leállását okozhatja.
- Komplexitás: A nagyobb hálózatok tervezése és karbantartása bonyolultabb lehet.
- Kábeligény: A hierarchikus felépítés miatt több kábelre lehet szükség, mint más topológiák esetén.
- Költség: A központi csomópontok (pl. switchek, routerek) költségesek lehetnek.
Alkalmazási területek:
- Vállalati hálózatok: A fa topológia gyakran használatos nagyobb vállalatoknál, ahol különböző részlegek külön alhálózatokat alkotnak, melyek egy központi hálózathoz kapcsolódnak.
- Iskolai hálózatok: Hasonlóan a vállalati környezethez, az iskolai hálózatok is kihasználhatják a hierarchikus menedzsment előnyeit.
- Kábeltelevíziós hálózatok: A központi elosztó egységből ágaznak ki a különböző háztartások felé a kábelek.
A fa topológia hatékony megoldás lehet olyan környezetekben, ahol a hierarchikus felépítés előnyei felülmúlják a központi hibaforrás kockázatát, és a könnyű bővíthetőség kulcsfontosságú.
Fontos megjegyezni, hogy a fa topológia egy adaptálható megoldás, és a konkrét implementáció a hálózat egyedi igényeihez igazítható.
A háló topológia: előnyök, hátrányok, alkalmazási területek
A háló topológia (mesh topology) egy olyan hálózati elrendezés, ahol minden eszköz legalább két másik eszközzel közvetlenül összeköttetésben áll. Extrém esetben minden eszköz minden más eszközzel közvetlen kapcsolatban van, ezt teljes háló topológiának nevezzük. Ez a redundancia és a megbízhatóság szempontjából kiváló, de költséges megoldás.
Előnyei:
- Magas fokú megbízhatóság: Ha egy kapcsolat megszakad, az adatforgalom alternatív útvonalakon keresztül is eljuthat a célállomásra.
- Hibatűrés: Egy hiba nem befolyásolja az egész hálózat működését.
- Skálázhatóság: Új eszközök könnyen hozzáadhatók a hálózathoz anélkül, hogy a meglévő infrastruktúrát jelentősen befolyásolnák.
- Nagy sávszélesség: A dedikált kapcsolatok biztosítják a nagy sávszélességet az egyes eszközök között.
Hátrányai:
- Magas költség: A sok kapcsolat kiépítése és fenntartása drága. A kábelezés és a hálózati eszközök (pl. routerek, switchek) költsége jelentős lehet.
- Komplexitás: A hálózat tervezése, telepítése és karbantartása bonyolult.
- Nehézkes menedzsment: A hálózat nagyságának növekedésével a menedzsment egyre nehezebbé válik.
Alkalmazási területek:
- Kritikus rendszerek: Olyan rendszerekben, ahol a leállás elfogadhatatlan (pl. katonai, orvosi, pénzügyi rendszerek).
- Gerinchálózatok: Nagyvállalatok gerinchálózataiban, ahol a nagy sávszélesség és a megbízhatóság kulcsfontosságú.
- Vezeték nélküli hálózatok: Ad-hoc hálózatokban, ahol az eszközök dinamikusan kapcsolódnak egymáshoz.
A háló topológia kiemelkedő megbízhatóságot kínál, de a magas költség és a komplexitás miatt csak a kritikus infrastruktúrák és a nagyvállalati gerinchálózatok esetében indokolt a használata.
Összefoglalva, a háló topológia egy robusztus, de költséges megoldás, amely a megbízhatóságot és a hibatűrést helyezi előtérbe. A tervezés során alaposan mérlegelni kell a költségeket és a komplexitást a potenciális előnyökkel szemben.
Hibrid hálózati topológiák: kombinált megoldások előnyei és alkalmazásai
A hibrid hálózati topológiák az egyes alaptopológiák (pl. csillag, busz, gyűrű, fa) előnyeit ötvözik, hogy egy adott szervezet vagy üzleti igény számára optimalizált megoldást hozzanak létre. Ez lehetővé teszi a rugalmasságot és a skálázhatóságot, ami elengedhetetlen a modern IT infrastruktúrákban.
Például egy nagyvállalat központjában csillag topológia alkalmazható a központi szerverek és a felhasználói gépek közötti gyors és megbízható kapcsolat biztosítására, míg a vidéki irodák egy fa topológián keresztül kapcsolódhatnak a központhoz, optimalizálva a sávszélesség felhasználást és a költségeket.
A hibrid topológiák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy a hálózati infrastruktúrájukat az egyedi igényeikhez és erőforrásaikhoz igazítsák, maximalizálva a teljesítményt és minimalizálva a költségeket.
Az alkalmazási területek rendkívül szélesek: a felhő alapú szolgáltatások integrációjától kezdve a nagyvállalati hálózatok kiépítéséig mindenhol megtalálhatók. A hibrid megoldások különösen hasznosak lehetnek olyan helyzetekben, ahol a vállalat különböző részlegeinek eltérő hálózati követelményei vannak.
A hibrid topológiák tervezése során figyelembe kell venni a komplexitást és a karbantartási igényeket. A különböző topológiák integrálása gondos tervezést és szaktudást igényel, hogy a hálózat megbízhatóan és hatékonyan működjön. A megfelelő hálózati eszközök és protokollok kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres megvalósításhoz.
A megfelelő topológia kiválasztásának szempontjai: költség, méretezhetőség, megbízhatóság, biztonság
A hálózati topológia kiválasztásakor számos tényezőt kell figyelembe venni, melyek alapvetően befolyásolják az IT infrastruktúra teljesítményét, költségeit és biztonságát. Négy kulcsfontosságú szempont emelkedik ki:
- Költség: A kiépítés és a fenntartás költsége jelentős tényező. A busz topológia például általában olcsóbb a csillag topológiánál, mivel kevesebb kábelre van szükség. Azonban a karbantartás és a hibaelhárítás költségeit is figyelembe kell venni. A drágább topológiák, mint például a gyűrű vagy a háló topológia, magasabb redundanciát és megbízhatóságot kínálhatnak, ami hosszú távon megtérülhet. Fontos a kezdeti befektetés és a hosszú távú üzemeltetési költségek közötti egyensúly megteremtése.
- Méretezhetőség: A hálózat bővítésének lehetősége kritikus fontosságú. A csillag topológia könnyen méretezhető, mivel új eszközök egyszerűen csatlakoztathatók a központi hubhoz vagy switchhez. Ezzel szemben a busz topológia bővítése bonyolultabb és a teljesítmény romlásához vezethet. A háló topológia, bár rendkívül redundáns, méretezése nagyon költséges és komplex. A jövőbeli növekedési igényeket előre fel kell mérni és olyan topológiát választani, amely képes ezeket kielégíteni anélkül, hogy jelentős átalakításokra lenne szükség.
- Megbízhatóság: A hálózat hibatűrése elengedhetetlen. A háló topológia a legmegbízhatóbb, mivel több útvonalat kínál az adatátvitelhez. Ha egy útvonal meghibásodik, az adatok továbbra is eljuthatnak a célállomásra egy másik útvonalon keresztül. A gyűrű topológiában egyetlen hiba is a teljes hálózat leállását okozhatja, hacsak nincs valamilyen redundáns megoldás beépítve. A csillag topológiában a központi eszköz meghibásodása okozhat problémát, de a többi eszköz továbbra is működhet.
- Biztonság: A hálózat védelme a külső és belső fenyegetésekkel szemben kiemelten fontos. A busz topológia a legkevésbé biztonságos, mivel az összes adatforgalom egyetlen kábelen halad át, így könnyen lehallgatható. A csillag topológiában a központi eszközön keresztül lehet a legkönnyebben ellenőrizni a forgalmat, és biztonsági intézkedéseket bevezetni. A háló topológia bonyolultsága miatt nehezebb a jogosulatlan hozzáférést megakadályozni, de a redundancia növeli a támadásokkal szembeni ellenállást.
Az ideális topológia kiválasztása az adott szervezet egyedi igényeitől és prioritásaitól függ. Nincs egyetlen „helyes” válasz, a döntés során kompromisszumokat kell kötni a különböző szempontok között.
A legfontosabb, hogy a választott topológia összhangban legyen a szervezet üzleti céljaival, a rendelkezésre álló erőforrásokkal és a jövőbeli növekedési tervekkel.
Például, egy kis irodában, ahol a költség a legfontosabb tényező, egy egyszerű csillag topológia elegendő lehet. Egy nagyvállalatnál, ahol a megbízhatóság és a biztonság kritikus, egy háló topológia vagy egy komplexebb hibrid megoldás lehet a megfelelő választás.
A hálózati topológia hatása a hálózat teljesítményére és késleltetésére
A hálózati topológia jelentősen befolyásolja a hálózat teljesítményét és a késleltetést. Például, egy csillag topológiában, ahol minden eszköz egy központi csomóponthoz (pl. switch-hez) kapcsolódik, egyetlen hiba a központi csomópontban az egész hálózatot leállíthatja. Ugyanakkor, a kommunikáció gyors, mivel minden eszköz közvetlenül kommunikál a központtal.
Ezzel szemben, egy busz topológiában az adatok egyetlen kábelen oszlanak meg, ami a teljesítmény csökkenéséhez vezethet, ha sok eszköz próbál egyszerre kommunikálni. A késleltetés is nőhet, ahogy az adatoknak végig kell haladniuk a kábelen, mielőtt elérik a célállomást. A busz topológia viszont egyszerűen telepíthető és olcsó.
A gyűrű topológiában az adatok egy irányban haladnak körbe a hálózaton. Ha egy csomópont meghibásodik, az a teljes hálózat működését befolyásolhatja. Azonban, a gyűrű topológia hatékony lehet bizonyos alkalmazásokban, ahol az adatoknak sorrendben kell megérkezniük.
A háló topológia a legrugalmasabb, mivel minden eszköz több másikkal is összeköttetésben áll. Ez minimalizálja a késleltetést és növeli a hibatűrést, de a telepítése bonyolult és költséges.
Végül, a fa topológia egy hierarchikus struktúrát hoz létre, ahol az adatok a gyökértől a levelekig haladnak. Ez a topológia jól skálázható, de a teljesítmény függ a gyökér csomópont terhelésétől. A késleltetés a fa mélységével arányosan nőhet.
A megfelelő topológia kiválasztása kulcsfontosságú a hálózat teljesítményének optimalizálásához és a késleltetés minimalizálásához. A döntést a hálózat mérete, a kommunikációs igények és a költségvetés befolyásolják.
A hálózati topológia és a hibaelhárítás kapcsolata
A hálózati topológia jelentősen befolyásolja a hibaelhárítás folyamatát. Egy strukturált, átlátható topológia, mint például a csillag topológia, megkönnyíti a hibák behatárolását. Ha egy eszköz a központi kapcsolóhoz csatlakozik, és problémát okoz, könnyen izolálható anélkül, hogy az egész hálózatot érintené.
Ezzel szemben egy busz topológiában, ahol minden eszköz egyetlen kábelre kapcsolódik, egyetlen hiba is leállíthatja az egész hálózatot, és a hibás eszköz azonosítása sokkal nehezebb. A gyűrű topológiában a hibák áthaladnak a gyűrűn, ami lehetővé teszi a hiba helyének behatárolását, de a hiba kijavítása bonyolultabb lehet, mint egy csillag topológiában.
A hibaelhárítás szempontjából a legfontosabb a hálózati dokumentáció. Egy pontos hálózati diagram, amely bemutatja az eszközök elhelyezkedését, a kapcsolatokat és az IP címeket, jelentősen felgyorsíthatja a hibaelhárítási folyamatot.
A komplexebb, hibrid topológiák még nagyobb kihívást jelentenek a hibaelhárítás során. Fontos, hogy a hálózatot logikai alhálózatokra osszuk, és monitoring eszközöket használjunk a hálózat teljesítményének folyamatos figyelésére. Ez lehetővé teszi a problémák korai felismerését és a proaktív hibaelhárítást.
A hálózati topológia kiválasztásakor tehát nem csak a költségeket és a teljesítményt kell figyelembe venni, hanem a hibaelhárítási szempontokat is. Egy jól megtervezett, könnyen karbantartható topológia hosszú távon időt és pénzt takaríthat meg.
A hálózati topológia és a biztonsági szempontok
A hálózati topológia jelentősen befolyásolja a hálózat biztonságát. Egy csillag topológiában például, ha a központi eszköz (pl. switch) sérül vagy kompromittálódik, az egész hálózat leállhat és sérülékennyé válik. Ezzel szemben egy gyűrű topológia, bár redundanciát kínál, egyetlen ponton bekövetkező hiba esetén a kommunikáció megszakadhat, amíg a hiba el nem hárul. A fa topológia bonyolultsága miatt nehezebb lehet a biztonsági incidensek felderítése és kezelése.
A busz topológia sebezhető, mivel egyetlen kábelhiba az egész hálózatot megbéníthatja, ráadásul a rajta lévő összes adatot potenciálisan lehallgathatják. A háló topológiák, bár rendkívül robusztusak és redundánsak, komplexitásuk miatt nehezebben kezelhetők és védhetők, ráadásul a költségük is magasabb.
A hálózati topológia megválasztásakor tehát nem csak a teljesítményt és a költségeket kell figyelembe venni, hanem a potenciális biztonsági kockázatokat is.
Fontos, hogy a választott topológiát kiegészítő biztonsági intézkedésekkel, mint például tűzfalak, behatolásérzékelő rendszerek (IDS) és behatolásmegelőző rendszerek (IPS) védjük. A hálózat szegmentálása is hatékony módszer a károk minimalizálására egy esetleges támadás esetén. A zero trust elvek alkalmazása, miszerint minden felhasználót és eszközt bizalmatlanul kezelünk, szintén növeli a hálózat biztonságát, függetlenül a topológiától.
