A kannabisz, különösen annak fő pszichoaktív komponense, a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC), számos akut fiziológiai hatást gyakorol a szervezetre, amelyek közül az egyik legérdekesebb és leggyakrabban megfigyelhető a pupilla méretének megváltozása. Ez a jelenség szorosan összefügg a kannabinoid receptorok, elsősorban a CB1 receptorok jelenlétével és aktivitásával az idegrendszerben, beleértve a látórendszerhez kapcsolódó területeket is.
A marihuána akut fogyasztása általában pupillatágulást (mydriasis) okoz. Ez a hatás nem mindig egyértelmű és konzisztens minden egyénnél, és függhet a bevitt dózistól, a kannabisz fajtájától (különböző THC és CBD tartalommal), az elfogyasztás módjától (füstölés, evés), valamint az egyéni érzékenységtől. A pupilla méretének változása a szemészeti vizsgálatok során is megfigyelhető, és gyakran az egyik első jel, amelyre a szakemberek felfigyelhetnek a kannabisz hatása alatt álló személyeknél.
A pupillatágulás mögött álló pontos mechanizmus összetett, de a kutatások arra utalnak, hogy a THC befolyásolja az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus ágának egyensúlyát. A szimpatikus idegrendszer aktiválódása, amely a „harcolj vagy menekülj” válaszhoz kapcsolódik, általában pupillatágulást eredményez. A marihuána fogyasztása ezt az aktivációt idézheti elő, közvetlenül vagy közvetve.
A kannabisz akut pupillatágulása valószínűleg a THC által kiváltott szimpatikus idegrendszeri túlsúly következménye, amely befolyásolja a pupilla izmainak működését.
Fontos megjegyezni, hogy ellentétben a sok más, pupillaszűkítő hatású szerrel, a kannabisz jellemzően tágítja a pupillát. Ez a hatás általában néhány órát vesz igénybe, és fokozatosan megszűnik, ahogy a THC lebomlik a szervezetben. A látórendszer egészére gyakorolt hatások ennél sokrétűbbek, a pupillaméret változása csupán egy a számos lehetséges akutan tapasztalható fiziológiai következmény közül.
A pupillaméret változásának megértése kulcsfontosságú a kannabisz fiziológiájának és a látórendszerre gyakorolt hatásainak feltárásában. Ez a jelenség hozzájárulhat a kannabisz által okozott vizuális észlelési változások megértéséhez is, bár a pupilla méretének megváltozása önmagában nem magyarázza a teljes vizuális tapasztalatot.
A kannabinoidok és a pupilla méretének kapcsolata
A kannabinoidok, mint a THC, közvetlenül befolyásolják a pupilla izmainak tónusát, ami a méretváltozáshoz vezet. Ez a hatás nem csupán az autonóm idegrendszer általános befolyásolása, hanem specifikus receptorokon keresztül érvényesül. A pupilla simaizomzatában, mind a dilatátor, mind a sfinkter izomban kimutathatók kannabinoid receptorok, elsősorban a CB1 altípusok. A THC kötődése ezekhez a receptorokhoz modulálja az acetilkolin és a noradrenalin felszabadulását, amelyek kulcsszerepet játszanak a pupilla méretének szabályozásában.
A pupillatágulás hátterében álló egyik lehetséges magyarázat, hogy a THC gátolja az acetilkolin felszabadulását a paraszimpatikus idegvégződésekből. Az acetilkolin normálisan összehúzza a pupillát (sphincter pupillae izom összehúzódása). Ennek gátlása relatív szimpatikus túlsúlyt eredményez, ami pedig a dilatátor pupillae izmot aktiválja, így tágítva a pupillát. Ezzel szemben, más kutatások arra utalnak, hogy a THC fokozhatja a noradrenalin felszabadulását a szimpatikus idegvégződésekből, ami szintén pupillatágító hatású.
Érdekességként megemlíthető, hogy a kannabidiol (CBD), a kannabisz egy másik jelentős komponense, kevésbé vagy egyáltalán nem mutat szignifikáns hatást a pupilla méretére. Ez arra utal, hogy a pupilla méretének változása elsősorban a THC pszichoaktív tulajdonságainak köszönhető, és kevésbé a kannabisz növény egészének általános hatásának. A THC és a CBD kölcsönhatása azonban komplex lehet, és további kutatásokat igényel a pontos mechanizmusok tisztázása.
Továbbiak a témában
Fontos kiemelni, hogy bár a pupillatágulás a leggyakoribb akut hatás, nem kizárólagos. Néhány egyénnél, különösen magas dózisok vagy specifikus körülmények esetén, akár pupillaszűkülés (miosis) is megfigyelhető lehet, bár ez ritkább. Ez a variabilitás aláhúzza a kannabisz hatásainak egyéni és kontextuális függőségét.
A kannabinoid receptorok jelenléte a pupilla izmainak simaizomzatában magyarázza a THC közvetlen hatását a pupilla méretének változására, amely általában pupillatágulás formájában nyilvánul meg.
A pupillaméret változásának mértéke arányos lehet a bevitt THC mennyiségével, így a pupilla átmérőjének mérése potenciálisan felhasználható lehet a kannabisz hatásának objektív felmérésére, bár ez nem egy standardizált klinikai módszer. A látórendszer egészére gyakorolt hatások közül a pupilla méretének változása csak egy apró szelete a teljes képnek, de jelzésértékű lehet a szervezet kannabinoidokra adott válaszáról.
A THC és a pupillatágulat: Mechanizmusok és elméletek
A THC pupillára gyakorolt hatásának mechanizmusai és elméletei elsősorban az autonóm idegrendszerre gyakorolt befolyásukból erednek, de finomabb neuronális hálózatokat is érinthetnek. Az eddigiekben említett szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszeri hatások mellett, a THC központi idegrendszeri hatásai is hozzájárulhatnak a pupilla méretének változásához. Az agytörzsben található, a pupilla reflexet szabályozó magvak, mint például a nucleus oculomotorius, közvetlenül vagy közvetve is befolyásolhatók a kannabinoid receptorokon keresztül. Ezek a magvak felelősek a pupilla sfinkter és dilatátor izmainak beidegzéséért, így a THC által kiváltott bármilyen neuronális moduláció ezen a szinten is megnyilvánulhat a pupilla méretében.
Egyik elmélet szerint a THC gátolja a locus coeruleusból származó noradrenalin felszabadulását. A locus coeruleus egy agytörzsi mag, amely kulcsszerepet játszik az éberségben és a stresszválaszban, és jelentős noradrenerg innervációval rendelkezik a látórendszerben, beleértve a pupilla izmait is. A noradrenalin normálisan pupillatágító hatású. Ha a THC ezt a felszabadulást gátolja, az paradox módon csökkentheti a szimpatikus tónust és potenciálisan pupillaszűkületet okozhatna. Azonban a klinikai megfigyelések többsége pupillatágulatra utal, ami arra enged következtetni, hogy a THC hatásmechanizmusa összetettebb, és más neuronális pályák dominálhatnak, vagy a noradrenerg hatás más területeken érvényesül.
Egy másik, gyakran emlegetett elmélet szerint a THC közvetlenül befolyásolja a trigeminális ideg működését, amely szintén szerepet játszik a pupilla szabályozásában. A trigeminális ideg paraszimpatikus rostjai befolyásolják a könnytermelést és a szaruhártya érzékenységét, de a pupilla méretére gyakorolt közvetlen hatása kevésbé ismert. Azonban, ha a THC modulálja a trigeminális ideg aktivitását, az indirekt módon befolyásolhatja a pupilla autonóm beidegzését.
A különböző kannabisz törzsek és a bennük található kannabinoidok és terpének komplex keveréke számos módon befolyásolhatja a pupilla méretét. Míg a THC a legdominánsabb, a CBD és más vegyületek is módosíthatják a THC hatását. Például, bizonyos terpének, mint a mircén vagy a limonén, nyugtató hatásúak lehetnek, ami elméletileg pupillaszűkülethez vezethetne, míg mások, mint a pinen, élénkítő hatásúak, ami pupillatágulást idézhet elő. Azonban a kutatások jelenleg főként a THC-re koncentrálnak a pupilla méretének változásával kapcsolatban.
Az is felmerült, hogy a THC közvetlen hatást gyakorolhat a szimpatikus ganglionokra, amelyek az autonóm idegrendszer részei. Ezek a ganglionok továbbítják az idegimpulzusokat a központi idegrendszerből a perifériás szervekhez, beleértve a pupilla izmait is. A kannabinoid receptorok jelenléte ezekben a ganglionokban lehetővé teszi a THC számára, hogy közvetlenül befolyásolja az ingerületátvitelt, ami pupillatáguláshoz vezethet.
A THC pupillatágító hatása valószínűleg több neuronális és neurokémiai mechanizmus együttes eredménye, beleértve az autonóm idegrendszer szimpatikus ágának fokozott aktivitását, a paraszimpatikus tónus csökkenését, valamint a központi idegrendszerben található pupilla-szabályozó magvak modulációját.
A pupilla méretének változása a kannabisz fogyasztás után nem mindig egyforma mértékű. A dózis, a bevitel módja, a személy egyéni fiziológiája és pszichológiai állapota mind befolyásolhatják a hatás erősségét. Egy magas dózisú, erős THC tartalmú kannabisz fogyasztása valószínűleg markánsabb pupillatágulást eredményez, mint egy alacsony dózisú, vagy CBD-ben gazdagabb változat. Azonban a kutatások még mindig dolgoznak a pontos összefüggések feltárásán.
A pupilla reaktivitásának változásai marihuána fogyasztás után
A marihuána fogyasztása után a pupilla reaktivitásának változásai elsősorban a fénnyel szembeni válasz sebességében és mértékében mutatkozhatnak meg. Bár az akut pupillatágulás a leglátványosabb jelenség, a pupilla villámgyors alkalmazkodási képessége is érintett lehet. A kannabinoidok, különösen a THC, befolyásolhatják azokat a neuronális köröket, amelyek felelősek a pupilla finommozgásaiért és a különböző megvilágítási viszonyokhoz való gyors alkalmazkodásáért. Ez azt jelenti, hogy a pupilla lassabban reagálhat a hirtelen fényváltozásokra, legyen szó sötétből világosba, vagy fordítva való mozgásról.
Ezt a jelenséget részben az magyarázza, hogy a THC modulálja a neurotranszmitterek, mint például a dopamin és a noradrenalin felszabadulását, amelyek kulcsszerepet játszanak a pupilla izmainak beidegzésében és a szinaptikus átvitelben. A pupilla reaktivitásának csökkenése azt is eredményezheti, hogy a látásélesség kevésbé lesz optimális különböző fényviszonyok között, mivel a pupilla nem tud kellőképpen és gyorsan összehúzódni vagy kitágulni a szükséges mennyiségű fény bejutásának szabályozására.
Egy másik fontos szempont a pupilla „lag”-jának növekedése. Ez a pupilla válaszának késleltetését jelenti, ami azt jelenti, hogy a pupilla méretének változása nem azonnal következik be a külső stimulus hatására, hanem egy bizonyos idő telik el a reakció bekövetkezéséig. Ez a késleltetés, bár néhány millimásodperces nagyságrendű lehet, befolyásolhatja a vizuális feldolgozást és a térbeli tájékozódást, különösen olyan helyzetekben, ahol gyors reakcióidőre van szükség, mint például vezetés közben.
A pupilla reaktivitásának ilyen módon történő megváltozása nem csupán a látórendszer periferiás részének problémája. A központi idegrendszerben zajló feldolgozás is érintett lehet. A kannabinoidok hatással vannak az agykéreg azon területeire, amelyek felelősek a vizuális információk integrálásáért és értelmezéséért. Ezért a pupilla lassabb reakciója és a megváltozott reaktivitás összefügghet a vizuális ingerek feldolgozásának általános lassulásával is.
A marihuána fogyasztása után a pupilla reaktivitásának csökkenése és a válasz késleltetése a fénnyel szemben jelentős mértékben befolyásolhatja a vizuális élességet és a tájékozódási képességet.
Fontos megjegyezni, hogy a THC mellett a CBD is befolyásolhatja a pupilla reaktivitását, bár eltérő módon, mint a THC. A CBD gyulladáscsökkentő és neuroprotektív hatásai révén potenciálisan módosíthatja a pupilla izmainak és idegeinek válaszát, bár ennek pontos mechanizmusai még kutatás alatt állnak. A különböző kannabisz törzsek, eltérő THC és CBD arányokkal, így eltérő hatást gyakorolhatnak a pupilla reaktivitására.
A pupilla reaktivitásának változásai nem mindig nyilvánvalóak szabad szemmel, és gyakran speciális műszerekkel, mint például pupillométerrel mérhetők pontosan. Azonban a megfigyelő szakember számára a pupilla válaszának lassulása vagy csökkent mértéke árulkodó jel lehet a kannabisz hatásának jelenlétére. Ez a jelenség hozzájárul a kannabisz által okozott vizuális észlelések komplexitásához, amelyek túlmutatnak csupán a pupilla méretének változásán.
A látórendszer egyéb, marihuána által befolyásolt funkciói
A pupilla méretének változásán túl a marihuána akut módon befolyásolhatja a látórendszer számos más funkcióját is, amelyek hozzájárulnak a kannabisz fogyasztók által tapasztalt vizuális élményekhez. Ezek a hatások a látókéregben, a retinában, valamint a szemmozgást szabályozó rendszerekben is megnyilvánulhatnak.
Az egyik ilyen, kevésbé ismert hatás az akkomodációs képesség zavara. Az akkomodáció a szem azon képessége, hogy élesen lásson különböző távolságokban. A THC befolyásolhatja a sugárizom (musculus ciliaris) működését, amely felelős a szemlencse domborulatának változtatásáért. Emiatt a marihuána hatása alatt álló személyek nehezebben tudnak egyik távolságról a másikra fókuszálni, ami homályos látáshoz vagy a tárgyak távolságának téves megítéléséhez vezethet.
A szemmozgások is érintettek lehetnek. A kannabisz befolyásolhatja a szemizmok koordinációját, ami akaratlan, apró szemmozgásokhoz (nystagmus) vagy a szemmozgások lassulásához vezethet. Ez különösen problémás lehet olyan feladatoknál, amelyek precíz vizuális követést igényelnek, mint például olvasás vagy autóvezetés. A látórendszerben zajló információfeldolgozás lassulása is hozzájárulhat ehhez a jelenséghez.
A kannabisz színlátásra gyakorolt hatása is megfigyelhető. Sokan számolnak be élénkebb, intenzívebb színekről, különösen a vörös és a kék árnyalatairól. Ennek oka lehet a retinában található csapok (a színlátásért felelős fotoreceptorok) fokozott érzékenysége, vagy a látókéregben zajló színfeldolgozás módosulása. A THC képes befolyásolni a neurotranszmitterek, például a szerotonin és a dopamin aktivitását, amelyek szerepet játszanak a vizuális információk feldolgozásában.
Egy másik, gyakran említett jelenség a térbeli tájékozódás megváltozása. A marihuána hatása alatt állók nehezebben ítélik meg a távolságokat, a tárgyak méretét és egymáshoz való viszonyát. Ez összefügghet a vizuális információk feldolgozásának és integrálásának zavaraival, valamint az akkomodációs és a szemmozgási problémákkal. A látókéreg azon területei, amelyek felelősek a térbeli információk feldolgozásáért, érzékenyek a kannabinoidokra.
A marihuána fogyasztása nem csak a pupilla méretét, hanem az akkomodációt, a szemmozgásokat, a színlátást és a térbeli tájékozódást is befolyásolhatja, ami komplex vizuális észlelésekhez vezethet.
A fényérzékenység is változhat. Bár a pupillatágulás általában növeli a szembe jutó fény mennyiségét, egyesek paradox módon növekedett fényérzékenységet tapasztalhatnak, míg mások csökkenést. Ez a hatás függhet a kannabisz törzsétől, a bevitt dózistól, és az egyéni érzékenységtől. A retinában található fotoreceptorok és az őket érintő idegpályák módosulása magyarázhatja ezt a jelenséget.
Érdemes megemlíteni, hogy a kannabiszban található CBD komponens eltérő hatást gyakorolhat a látórendszerre, mint a THC. Míg a THC gyakran okoz pszichoaktív és vizuális változásokat, a CBD inkább neuroprotektív és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, és potenciálisan enyhítheti a THC egyes negatív hatásait, vagy önmagában is módosíthatja a vizuális feldolgozást.
A látórendszer ezen funkcióinak megváltozása nem csupán a látásélességet érinti, hanem befolyásolhatja a reakcióidőt, a motoros készségeket és az általános kognitív teljesítményt is, különösen olyan környezetben, ahol a vizuális információk gyors és pontos feldolgozása elengedhetetlen.
Klinikai megfigyelések és kutatási eredmények a marihuána pupillahatásairól
A marihuána pupillára gyakorolt akut hatásai számos klinikai megfigyelés és kutatási eredmény tárgyát képezik, amelyek finomítják a korábban említett általános elveket. A pupillatágulás (mydriasis) a leggyakrabban jelentett és legegyszerűbben detektálható hatás, azonban a jelenség sokrétűsége további részleteket igényel. A kutatások rámutatnak, hogy a pupilla átmérőjének növekedése nem mindig lineáris a dózissal, és jelentős egyéni különbségek is megfigyelhetők.
Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a marihuána fogyasztása után a pupilla reakciója a fényre kissé lelassulhat. Ez a jelenség, bár a korábbi szakaszokban már érintettük a reaktivitás csökkenését, itt specifikusabb klinikai megfigyelésekre koncentrál. Például, a pupilla lassabban szűkülhet erős fényben, vagy lassabban tágulhat sötétben. Ez a késleltetés, bár néhány másodperces nagyságrendű lehet, befolyásolhatja a vizuális alkalmazkodást és a környezethez való viszonyulást.
A kutatások nem csak a pupilla méretének változását vizsgálják, hanem magát a pupilla izmainak tónusát is. A kannabinoidok, különösen a THC, befolyásolhatják az acetilkolin és a noradrenalin szinteket, amelyek kulcsfontosságúak a pupilla izmainak beidegzésében. A szimpatikus idegrendszer túlsúlya, amelyet a THC kiválthat, a dilatátor pupillae izom fokozott aktivitásához vezet, ezáltal tágítva a pupillát. Ezzel szemben a paraszimpatikus idegrendszer, amely az acetilkolin által a sphincter pupillae izmot összehúzza, gátlódhat.
A klinikai megfigyelések alátámasztják, hogy a marihuána akut hatása alatt álló egyének pupillái gyakran tágultabbak, és válaszuk a fényre kissé lassabb lehet, mint normál körülmények között.
Érdekes módon, bár a pupillatágulás a leggyakoribb, ritkán pupillaszűkülés (miosis) is előfordulhat, különösen magas dózisok vagy specifikus törzsek fogyasztása esetén. Ennek okai nem teljesen tisztázottak, de felmerült, hogy a kannabisz hatása az agytörzsben található, a pupilla reflexét szabályozó magokra is kiterjedhet, ami komplexebb válaszokat eredményezhet.
A kutatások során alkalmazott módszerek között szerepelnek a szemészeti vizsgálatok, ahol a pupilla átmérőjét és reaktivitását speciális műszerekkel, pupillométerekkel mérik. Ezek az eszközök pontos adatokat szolgáltatnak a THC és más kannabinoidok hatásáról. Ezen mérések eredményei segítenek abban, hogy objektívebb képet kapjunk a marihuána hatásairól, és megkülönböztessük azt más, pupillát befolyásoló szerek hatásától.
Fontos megemlíteni, hogy a CBD (kannabidiol) jelenléte a marihuánában befolyásolhatja a pupillára gyakorolt hatást. Míg a THC egyértelműen pupillatágító hatású, a CBD hatása ennél kevésbé kifejezett, vagy akár ellentétes is lehet bizonyos kontextusokban. A THC és CBD aránya a növényben így kulcsfontosságú lehet a megfigyelt pupillahatások szempontjából.
A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a marihuána hatása a pupillára idővel változik. Az akut, kezdeti pupillatágulás után, ahogy a szervezet metabolizálja a kannabinoidokat, a pupilla mérete fokozatosan visszatér a normál állapotba. Ez a felépülési időszak is fontos a hatások megértéséhez, és segíthet megkülönböztetni az akut hatást a krónikus fogyasztás következményeitől.
A klinikai megfigyelések gyakran kiemelik, hogy a marihuána hatása alatt álló személyek szemei általában kissé vörösebbek lehetnek, ami a szem ereinek tágulásával magyarázható. Bár ez nem közvetlenül a pupillára gyakorolt hatás, a szem általános fiziológiájának változása hozzájárul a kannabisz fogyasztás vizuális manifesztációihoz.
A marihuána pupillahatásainak megkülönböztetése más anyagoktól
A marihuána pupillára gyakorolt akut hatásainak megkülönböztetése más, pupillát befolyásoló anyagoktól kiemelten fontos a klinikai gyakorlatban és a toxikológiai vizsgálatokban. Míg számos szer, mint például az opiátok (morfium, heroin) vagy bizonyos szimpatomimetikumok (pl. kokain), jellemzően pupillaszűkülést (miosis) okoznak, a kannabisz, mint azt korábbiakban említettük, általában pupillatágulást (mydriasis) eredményez.
Ez a kontraszt teszi a pupilla reakcióját egy potenciálisan hasznos, bár nem kizárólagos, jelzővé. Azonban a marihuána hatása nem mindig egyértelmű, és más anyagok is okozhatnak pupillatágulást. Például, az antihisztaminok, bizonyos antidepresszánsok (különösen triciklikus antidepresszánsok) és atropinszerű szerek is jelentős pupillatágulást válthatnak ki. Ezek a szerek az acetilkolin hatását blokkolják a szemben, ami a pupilla tágulásához vezet.
A megkülönböztetés egyik kulcsa a hatás időtartama és mintázata. Míg a marihuána okozta pupillatágulás általában néhány órán át tart, és fokozatosan csökken, addig más szerek hatása eltérő lehet. Például, az amfetaminok és kokain által kiváltott pupillatágulás gyakran intenzívebb és gyorsabb lefolyású lehet, és ezek az anyagok általában más szimpatikus idegrendszeri tünetekkel is járnak, mint például emelkedett vérnyomás és pulzus, gyorsabb légzés, amelyek nem feltétlenül jelennek meg a marihuána hatása alatt.
A kannabisz tipikus pupillatágulása megkülönböztethető a legtöbb pupillaszűkítő szertől, de a más pupillatágító anyagokkal való összetévesztés lehetősége fennáll, ezért más tünetek együttes vizsgálata elengedhetetlen.
A kontextus és az egyéb tünetek is fontosak. Ha valaki marihuána hatása alatt áll, akkor gyakran tapasztalhat szájszárazságot, vörös szemeket, relaxált állapotot, és esetleg megváltozott időérzékelést. Ezzel szemben, egy opiát túladagolás esetén a pupilla szűkülete mellett lassú, mély légzés és álmosság figyelhető meg. Egy amfetamin hatása alatt álló személy izgatott, hiperaktív lehet, és gyakran tapasztalhatja a szívverés felgyorsulását.
A pupilla reaktivitása a fényre is adhat támpontokat. Bár a marihuána kissé lassíthatja a pupilla válaszát, a pupilla általában még mindig reagál a fényváltozásokra. Bizonyos mérgező anyagok vagy súlyos agysérülések esetén a pupilla akár fix, nem reagáló is lehet. A kannabisz hatása általában nem okoz ilyen extrém reakciókat.
Fontos megjegyezni, hogy a kannabiszban található CBD (kannabidiol) komponens potenciálisan módosíthatja a THC pupillára gyakorolt hatását. Míg a THC egyértelműen tágítja a pupillát, a CBD hatása ebben a tekintetben kevésbé vizsgált, és egyes kutatások arra utalnak, hogy képes lehet ellensúlyozni a THC egyes hatásait. Ezért a különböző kannabisz készítmények (pl. magas THC tartalmú, vagy egyensúlyban lévő THC/CBD arányú) eltérő pupillahatásokat mutathatnak.
A kutatási módszerek fejlődése, mint a pupillométerek használata, lehetővé teszi a pupilla méretének és reaktivitásának pontos mérését, ami segíthet megkülönböztetni a marihuána hatását más anyagokétól. Azonban ez önmagában nem elegendő, és mindig az összes klinikai és toxikológiai adat együttes értékelése szükséges a pontos diagnózis felállításához.
Az akut marihuána expozíció hosszú távú következményei a látórendszerre
Bár az eddigi részek az akut hatásokra fókuszáltak, felmerül a kérdés, hogy az akut marihuána expozíció milyen hosszú távú következményekkel járhat a látórendszerre, különös tekintettel a pupillára. Az akut pupillatágulás, mint láthattuk, egy átmeneti jelenség, amely a THC metabolizációjával megszűnik. Azonban a krónikus vagy rendszeres marihuána fogyasztás potenciálisan eltérő hatásokat is eredményezhet.
Kutatások arra utalnak, hogy a tartós kannabiszhasználat elmélyítheti a pupilla autonóm beidegzésében bekövetkező változásokat. Bár a pupilla méretének tartós megváltozása nem tipikus következmény, a pupilla fényre adott válaszának finomszabályozása sérülhet. Ez azt jelentheti, hogy a pupilla reakcióideje tartósan megnyúlhat, még akkor is, ha az akut hatás már megszűnt. Ez a lassabb adaptáció befolyásolhatja a látásélességet különböző fényviszonyok között.
Egy másik lehetséges hosszú távú hatás az idegrendszeri érzékenység változása. A kannabinoid receptorok hosszan tartó stimulációja vagy gátlása megváltoztathatja a neurotranszmitterek, mint az acetilkolin és a noradrenalin érzékenységét. Ez a változás befolyásolhatja a pupilla izmainak tónusát, még akkor is, ha a szervezetben nincsenek jelen aktív kannabinoidok. Ezért a pupilla mérete és reakcióképessége eltérhet a nem fogyasztó egyénekétől.
A hosszan tartó marihuána fogyasztás potenciálisan befolyásolhatja a pupilla autonóm beidegzését, ami tartósan megváltoztathatja a pupilla fényre adott válaszát és sebességét.
Fontos megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló kutatási eredmények ezen a területen még korlátozottak, és sok szempontból ellentmondásosak. A fogyasztás gyakorisága, dózisa, a kannabisz típusa (THC/CBD arány) és az egyéni genetikai tényezők mind befolyásolhatják a hosszú távú hatásokat. Például, míg a magas THC tartalmú marihuána fogyasztása erősebb akut pupillatágulást okozhat, nem világos, hogy ez milyen mértékben vezet tartós pupillaműködési zavarokhoz.
Az is felmerült, hogy a marihuána krónikus használata közvetve is befolyásolhatja a látórendszert, ami kihat a pupilla működésére is. Ilyen lehet például a szociális szorongás vagy a hangulatingadozások, amelyek a marihuána hatására bekövetkezhetnek, és amelyek módosíthatják az autonóm idegrendszer általános működését, beleértve a pupilla szabályozását is. Azonban ezek a hatások már jóval túlmutatnak a közvetlen pupillára gyakorolt fiziológiai hatásokon.
