A kezeletlen vashiány hosszú távon súlyos következményekkel járhat, melyek nem csak a mindennapi életminőséget rontják, hanem komoly egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. Fontos megérteni, hogy a vashiány nem csupán fáradtságot okoz, hanem szervi károsodásokhoz és kognitív hanyatláshoz is vezethet, ha nem kezelik időben.
A gyermekeknél a hosszan tartó vashiány visszafordíthatatlan károkat okozhat az agy fejlődésében, ami tanulási nehézségekhez, viselkedési problémákhoz és alacsonyabb intelligenciaszinthez vezethet. Felnőtteknél a krónikus vashiány növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mivel a szívnek keményebben kell dolgoznia az oxigénhiány kompenzálása érdekében.
A kezeletlen vashiány hosszú távon jelentősen rontja az életminőséget, és növeli a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, ezért a korai felismerés és kezelés elengedhetetlen.
Súlyos esetekben a vashiányos vérszegénység szívelégtelenséghez is vezethet. A folyamatos oxigénhiány károsítja a szerveket, ami hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat. A krónikus fáradtság, gyengeség és koncentrációs zavarok mindennapossá válnak, jelentősen befolyásolva a munkavégzést és a társas kapcsolatokat.
Nem szabad alábecsülni a vashiány hosszú távú hatásait. A megfelelő táplálkozás, a rendszeres orvosi ellenőrzés és a szükség esetén történő vaspótlás mind hozzájárulnak a megelőzéshez és a hosszú távú egészség megőrzéséhez.
Mi a vashiány és hogyan alakul ki?
A vashiány alapvetően azt jelenti, hogy a szervezetben nincs elegendő vas a megfelelő működéshez. A vas kulcsfontosságú szerepet játszik a hemoglobin termelésében, ami a vörösvérsejtekben található, és oxigént szállít a tüdőből a test többi részébe. Amikor a vasraktárak kimerülnek, a szervezet nem tud elegendő hemoglobint előállítani, ami vashiányos vérszegénységhez (anémiához) vezet.
A vashiány kialakulásának számos oka lehet:
- Nem megfelelő vasbevitel: Ez gyakori, különösen azoknál, akik nem fogyasztanak elegendő vasban gazdag ételt, mint például vörös hús, máj, tojás, hüvelyesek és zöld leveles zöldségek. Vegetáriánusoknak és vegánoknak különösen oda kell figyelniük a megfelelő vasbevitelre.
- Felszívódási problémák: Bizonyos betegségek vagy állapotok, mint például a cöliákia, a Crohn-betegség vagy a gyomor-bélrendszeri műtétek, befolyásolhatják a vas felszívódását a táplálékból.
- Vérvesztés: Krónikus vérvesztés, például erős menstruáció, gyomorfekély, bélpolipok vagy daganatok, szintén vashiányhoz vezethet.
- Fokozott vasszükséglet: Bizonyos élethelyzetekben, mint például a terhesség, a szoptatás vagy a gyors növekedés időszaka (pl. serdülőkorban), a szervezet vasszükséglete megnő, és ha a bevitel nem elegendő, vashiány alakulhat ki.
- Bizonyos gyógyszerek: Egyes gyógyszerek, például a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), növelhetik a gyomor-bélrendszeri vérzés kockázatát, ami vashiányhoz vezethet.
A vashiány lényegében egy egyensúlyhiány a szervezet vasigénye és a rendelkezésre álló vasmennyiség között.
Fontos megjegyezni, hogy a szubklinikai vashiány, amikor a vasraktárak már kimerültek, de a vérkép még nem mutat vérszegénységet, is okozhat tüneteket, mint például fáradtság, gyengeség és koncentrációs zavarok.
A vashiány okai és kockázati tényezői
A vashiány okai sokrétűek lehetnek, és gyakran több tényező együttes hatása vezet a probléma kialakulásához. Fontos megérteni ezeket az okokat és kockázati tényezőket, különösen, ha a vashiány hosszú távú következményeinek elkerülése a cél.
Továbbiak a témában
Az egyik leggyakoribb ok a nem megfelelő vasbevitel. Ez különösen igaz azokra, akik nem fogyasztanak elegendő vasban gazdag ételt, mint például a vörös húsok, a máj, a hüvelyesek és a zöld leveles zöldségek. A vegetáriánus és vegán étrendet követőknek fokozottan figyelniük kell a megfelelő vasbevitelre, mivel a növényi eredetű vas kevésbé jól szívódik fel a szervezetben.
A felszívódási zavarok is jelentős szerepet játszanak a vashiány kialakulásában. Bizonyos betegségek, mint például a cöliákia (lisztérzékenység), a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás károsíthatják a vékonybél nyálkahártyáját, ami rontja a vas felszívódását. Gyomor-bélrendszeri műtétek, különösen a gyomor eltávolítása (gasztrektómia) szintén befolyásolhatják a vas felszívódását.
A vérvesztés egy másik gyakori ok. Nőknél a menstruáció, különösen a bőséges vérzéssel járó menstruáció jelentős vasvesztést okozhat. Krónikus vérzés a gyomor-bélrendszerből, például fekélyek, aranyér vagy vastagbélpolipok miatt, szintén vashiányhoz vezethet. A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok) hosszú távú szedése növelheti a gyomor-bélrendszeri vérzés kockázatát.
Bizonyos életszakaszokban megnő a szervezet vasigénye. Terhesség alatt a magzat fejlődéséhez és az anya vérvolumenének növekedéséhez is vasra van szükség, így a terhes nőknek gyakran vaspótlásra van szükségük. A gyermekek és serdülők gyors növekedési szakaszában szintén fokozott a vasigény.
Egyes gyógyszerek is befolyásolhatják a vas felszívódását vagy növelhetik a vasvesztést. Például a protonpumpa-gátlók (PPI-k), amelyeket a gyomorsav csökkentésére használnak, ronthatják a vas felszívódását.
A vashiány kialakulásának kockázata jelentősen megnő, ha valaki egyszerre több kockázati tényezőnek is ki van téve, például egy nő, aki bőségesen menstruál, vegetáriánus étrendet követ és valamilyen felszívódási zavarban is szenved.
Fontos megjegyezni, hogy a vashiány okai egyénenként eltérőek lehetnek, ezért a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében orvoshoz kell fordulni.
A vashiány tünetei és felismerése
A vashiány felismerése kulcsfontosságú a hosszú távú következmények elkerülése szempontjából. A tünetek sokszínűek lehetnek, és gyakran lassan alakulnak ki, ezért könnyű figyelmen kívül hagyni őket. Az egyik leggyakoribb jel a fáradtság és gyengeség, ami a mindennapi tevékenységek elvégzését is megnehezítheti. Ez a fáradtság nem múlik el pihenéssel sem.
Emellett gyakori tünet a sápadt bőr, különösen a szemhéjak belső felénél és a körmök alatt. A légszomj is jelentkezhet, különösen fizikai terhelés során, mivel a vas hiánya csökkenti a vér oxigénszállító képességét.
A vashiány befolyásolhatja a kognitív funkciókat is. Koncentrációs nehézségek, feledékenység és ingerlékenység is előfordulhatnak. Gyermekek esetében a vashiány negatívan befolyásolhatja a tanulási képességeket és a viselkedést.
Egyeseknél szokatlan sóvárgás alakulhat ki nem élelmiszer dolgok iránt, mint például a jég, a föld vagy a keményítő. Ezt a jelenséget pica-nak nevezik, és erős vashiányra utalhat.
További tünetek lehetnek a fejfájás, a szédülés, a törékeny körmök és a hajhullás. Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek más betegségekre is utalhatnak, ezért a pontos diagnózishoz orvosi vizsgálat szükséges.
A vashiány felismerése érdekében fontos odafigyelni a fent említett tünetekre, és ha több is jelentkezik, érdemes orvoshoz fordulni egy vérképvizsgálat elvégzésére.
A vérképből kiderül, hogy a vörösvérsejtek száma és mérete normális-e, valamint a vas, a ferritin (a vasraktárak mérőszáma) és a transzferrin (a vasat szállító fehérje) szintje. A korai felismerés és kezelés elengedhetetlen a súlyosabb következmények elkerülése érdekében.
A vashiány diagnosztizálása: laboratóriumi vizsgálatok
A vashiány diagnosztizálása többféle laboratóriumi vizsgálat kombinációjával történik. Fontos, hogy egyetlen érték önmagában nem elegendő a pontos diagnózishoz, hanem az eredményeket komplexen kell értelmezni, figyelembe véve a beteg klinikai képét is. A leggyakrabban alkalmazott vizsgálatok közé tartozik a szérum vas szint mérése, ami a vérben keringő vas mennyiségét mutatja. Ez azonban önmagában nem mindig megbízható, mivel számos tényező befolyásolhatja, például a napszaki ingadozás vagy a gyulladásos állapotok.
A szérum ferritin szint egy sokkal megbízhatóbb indikátor, mivel a szervezet vasraktárait tükrözi. Alacsony ferritin szint szinte biztosan vashiányt jelez, különösen, ha a szérum vas szint is alacsony. Azonban a ferritin szint gyulladásos betegségekben, fertőzésekben vagy májkárosodás esetén megemelkedhet, ami hamis képet mutathat a vasraktárak telítettségéről.
A transzferrin szaturáció (TSAT) a transzferrin fehérjéhez kötött vas százalékos arányát mutatja. A transzferrin a vas szállításáért felelős fehérje a vérben. Alacsony TSAT érték vashiányra utal, mivel a transzferrin nem képes elegendő vasat szállítani. A teljes vaskötő kapacitás (TIBC) a transzferrin mennyiségét méri a vérben. Vashiány esetén a TIBC általában emelkedett, mivel a szervezet több transzferrint termel, hogy kompenzálja a vas hiányát.
A vérkép is fontos információkkal szolgál. A vashiányos anémia jellemzően mikrocitikus (kicsi vörösvérsejtek) és hipokróm (halvány vörösvérsejtek). A hemoglobin és a hematokrit értékek is alacsonyak.
A legfontosabb a vashiány diagnosztizálásakor a szérum ferritin szint mérése, mivel ez a legérzékenyebb indikátor a vasraktárak állapotára.
Ritkábban, csontvelő biopsziára is szükség lehet, ha a diagnózis bizonytalan, vagy a vashiány oka nem egyértelmű. Ez a vizsgálat közvetlen képet ad a vasraktárak állapotáról a csontvelőben.
A kezeletlen vashiány hatása a kognitív funkciókra
A kezeletlen vashiány hosszú távon jelentősen befolyásolhatja a kognitív funkciókat, különösen a gyermekek és a serdülők esetében, de felnőtteknél is komoly problémákat okozhat. A vas elengedhetetlen a hemoglobin termeléséhez, ami az oxigént szállítja a vérben. Az agy oxigénellátása pedig kulcsfontosságú a megfelelő működéshez. Ha az agy nem kap elegendő oxigént, az a kognitív teljesítmény romlásához vezethet.
Gyermekeknél a vashiány negatívan befolyásolja az agy fejlődését, ami tanulási nehézségekhez, figyelemzavarhoz és csökkent intelligenciához vezethet. A vashiányos gyermekek gyakran nehezebben koncentrálnak, lassabban tanulnak, és gyengébb a memóriájuk. Ezek a problémák hosszú távon is megmaradhatnak, még akkor is, ha a vashiányt később kezelik. A tanulási képesség és a szociális készségek fejlődése is károsodhat.
Felnőtteknél a kezeletlen vashiány kognitív fáradtságot, koncentrációs nehézségeket, memóriaproblémákat és csökkent munkateljesítményt eredményezhet. A figyelem és a koncentráció romlása különösen veszélyes lehet olyan munkakörökben, ahol nagy a felelősség vagy a precizitás. A vashiányos felnőttek ingerlékenyebbek, szorongóbbak és depressziósabbak is lehetnek.
A vashiány hatása nem csak a közvetlen kognitív funkciókra terjed ki. Befolyásolhatja az alvás minőségét is, ami tovább rontja a kognitív teljesítményt. A rossz alvás és a vashiány kombinációja egy ördögi kört hozhat létre, amelyből nehéz kitörni.
A hosszan tartó, kezeletlen vashiány irreverzibilis károsodást okozhat az agyban, különösen a gyermekeknél. Ezért rendkívül fontos a vashiány korai felismerése és kezelése.
Fontos megjegyezni, hogy a vashiány nem mindig nyilvánvaló. A tünetek sokfélék lehetnek, és más betegségekre is utalhatnak. Ezért rendszeres orvosi vizsgálat és vérképvizsgálat javasolt, különösen a veszélyeztetett csoportok (gyermekek, terhes nők, idősek) számára.
A vas pótlása étrenddel, vaskészítményekkel vagy intravénás vasinfúzióval történhet. A megfelelő kezelés segíthet helyreállítani a kognitív funkciókat és javítani az életminőséget. Azonban minél tovább marad kezeletlen a vashiány, annál nagyobb a kockázata a tartós kognitív károsodásnak.
A vashiány és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolata
A kezeletlen vashiány hosszú távon jelentős terhet ró a szív- és érrendszerre. A vas elengedhetetlen a hemoglobin termeléséhez, ami az oxigént szállítja a vérben. Ha nincs elegendő vas, a szervezet kevesebb oxigént tud eljuttatni a szövetekhez és szervekhez, beleértve a szívet is.
Ennek következtében a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy ellensúlyozza az oxigénhiányt. Ez a megnövekedett terhelés hosszú távon szívmegnagyobbodáshoz (kardiomegália) vezethet, ami növeli a szívelégtelenség kockázatát.
A vashiányos anémia (vérszegénység) emellett a szívritmuszavarok kialakulásához is hozzájárulhat. A szívnek a normálisnál gyorsabban vagy szabálytalanul kell vernie, hogy kompenzálja az alacsony oxigénszintet. Ez a krónikus stressz a szívre tovább gyengítheti azt.
A vashiány és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolat különösen fontos a krónikus betegségekben szenvedők esetében, mint például a vesebetegségben vagy szívelégtelenségben szenvedők, ahol a vashiány gyakran aluldiagnosztizált és alulkezelt.
Ráadásul a vashiány befolyásolhatja a vérerek működését is. Kutatások szerint a vashiány hozzájárulhat az érfalak endoteliális diszfunkciójához, ami az érelmeszesedés (atherosclerosis) kialakulásának egyik korai jele. Az endotélium károsodása növeli a vérrögök képződésének kockázatát is, ami szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet.
Ezért kiemelten fontos a vashiány időbeni felismerése és kezelése, különösen a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése érdekében. A megfelelő vasbevitel, szükség esetén vaspótlás, elengedhetetlen a szív egészségének megőrzéséhez és a súlyos szövődmények elkerüléséhez.
A vashiány hatása a terhességre és a magzat fejlődésére
A terhesség alatt a nők vasháztartása különösen nagy terhelésnek van kitéve. A magzat fejlődéséhez, a megnövekedett vérmennyiséghez, és a placenta működéséhez is vasra van szükség. Kezeletlen vashiány esetén ez súlyos következményekkel járhat mind az anyára, mind a magzatra nézve.
Az anya szempontjából a vashiányos állapot fáradtságot, gyengeséget, szédülést, és koncentrációs zavarokat okozhat, ami a terhesség alatti mindennapi tevékenységeket is megnehezítheti. Emellett növeli a fertőzésekre való fogékonyságot is, ami a terhesség alatt különösen veszélyes lehet.
A magzatra gyakorolt hatások még súlyosabbak lehetnek. A vashiány koraszülést, alacsony születési súlyt, és a magzat fejlődési rendellenességeit eredményezheti. A vas kulcsfontosságú szerepet játszik az agy fejlődésében, ezért a vashiányos anya gyermekénél nagyobb eséllyel alakulhat ki kognitív károsodás, tanulási nehézség, és viselkedési probléma a későbbi életkorban.
A terhesség alatti vashiány a magzat idegrendszerének fejlődését károsíthatja, ami hosszú távú, akár visszafordíthatatlan következményekkel járhat.
Súlyos esetekben a kezeletlen vashiány vetéléshez vagy halvaszületéshez is vezethet. Ezért kiemelten fontos a terhesség alatti rendszeres vas szint ellenőrzés, és a szükség szerinti vaspótlás.
A szülés után a vashiányos anya nehezebben regenerálódik, és a szoptatás is problémás lehet. A vashiányos anyatej nem tartalmaz elegendő vasat, ami a csecsemő vashiányához vezethet, ami szintén káros hatással van a fejlődésére.
Fontos megjegyezni, hogy a vashiány megelőzhető és kezelhető. A terhesség tervezésekor, illetve a terhesség alatt is javasolt a vasban gazdag táplálkozás, és szükség esetén a vaspótlás. A rendszeres orvosi ellenőrzés és a megfelelő kezelés elengedhetetlen a terhesség alatti vashiány megelőzéséhez és kezeléséhez.
A vashiány és az immunrendszer: csökkent védekezőképesség
A kezeletlen vashiány hosszú távon komolyan érinti az immunrendszert, jelentősen csökkentve a szervezet védekezőképességét a különböző fertőzésekkel szemben. A vas kulcsfontosságú szerepet játszik az immunsejtek, például a T-sejtek, a B-sejtek és a természetes ölősejtek (NK-sejtek) megfelelő működésében. Vashiány esetén ezeknek a sejteknek a termelődése és aktivitása is lecsökken.
A vas elengedhetetlen a mieloperoxidáz enzim működéséhez, amely a neutrofil granulocitákban található, és fontos szerepet játszik a baktériumok elleni védekezésben. Vashiány következtében a neutrofilek kevésbé hatékonyan pusztítják el a kórokozókat, növelve a fertőzések kockázatát.
Különösen veszélyeztetettek a gyermekek és a várandós nők, akiknek a vasigényük magasabb. Gyermekeknél a vashiányos állapot növelheti a légúti fertőzések, például a tüdőgyulladás és a hörghurut gyakoriságát és súlyosságát. A várandós nők esetében a vashiányos állapot nemcsak az anya immunrendszerét gyengíti, hanem a magzatét is, ami hosszú távú következményekkel járhat.
A vashiány következtében az immunrendszer kevésbé képes hatékonyan felismerni és elpusztítani a kórokozókat, ami gyakoribbá és súlyosabbá teszi a fertőzéseket.
A vashiány krónikus gyulladást is okozhat, ami tovább gyengíti az immunrendszert. A gyulladásos citokinek, amelyek a gyulladás során termelődnek, gátolják a vas felszívódását, ami egy ördögi kört hoz létre.
Fontos megjegyezni, hogy a vashiány nem csak a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot növeli, hanem a vakcinákra adott válaszreakciót is csökkentheti. Ez azt jelenti, hogy a vashiányos egyének kevésbé hatékonyan reagálnak a védőoltásokra, és kevésbé lesznek védettek a betegségekkel szemben.
A vashiány hatása a bőrre, hajra és körmökre
A kezeletlen vashiány hosszú távon jelentős hatással lehet a bőr, a haj és a körmök állapotára. A bőr szárazzá, hámlóvá válhat, és elveszítheti természetes ragyogását. Ez azért következik be, mert a vas nélkülözhetetlen a kollagén termeléséhez, ami a bőr rugalmasságáért és hidratáltságáért felelős. Az anémia, a vashiány okozta vérszegénység, tovább rontja a helyzetet, mivel kevesebb oxigén jut a bőrsejtekhez.
A haj esetében a vashiány hajhulláshoz vezethet. A haj gyengévé, töredezetté válik, és a növekedése lelassul. Súlyos esetekben diffúz hajhullás alakulhat ki, ami azt jelenti, hogy a haj egyenletesen ritkul a fejbőrön.
A körmök is árulkodó jelei lehetnek a vashiánynak. Gyakori tünet a koilonychia, azaz a kanál alakú köröm, amikor a körmök befelé görbülnek és a közepük bemélyed. A körmök emellett törékennyé válhatnak, könnyen letörnek, és fehér csíkok jelenhetnek meg rajtuk.
A vashiány okozta bőr-, haj- és körömproblémák gyakran csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a szervezet más, létfontosságú funkciói is károsodhatnak.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek más betegségekkel is összefügghetnek, ezért a pontos diagnózis felállításához orvosi vizsgálat szükséges. A vashiány kezelése, megfelelő vaspótlás mellett, általában javítja a bőr, a haj és a körmök állapotát.
A vashiány és a mozgásszervi problémák: fáradtság, gyengeség
A kezeletlen vashiány hosszú távon jelentősen befolyásolja a mozgásszervek működését, ami fáradtsághoz és gyengeséghez vezet. A vas elengedhetetlen a hemoglobin képzéséhez, ami az oxigént szállítja a vérben. Ha nincs elegendő vas a szervezetben, a sejtek nem kapnak elég oxigént, beleértve az izmokat is. Ez izomgyengeséghez és állandó fáradtságérzethez vezethet.
A vashiányos állapotban a szervezet először a tartalékait használja fel, majd, ahogy a hiány súlyosbodik, a tünetek is egyre erőteljesebbek lesznek. A kezdeti enyhe fáradtságérzetből krónikus kimerültség alakulhat ki, ami jelentősen rontja az életminőséget. A fizikai aktivitás csökken, a mindennapi tevékenységek is nehezebbé válnak.
A vashiányos vérszegénységben szenvedők gyakran tapasztalnak légszomjat és szédülést is, különösen fizikai terhelés során. Ez azért van, mert a szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy ellensúlyozza az oxigénhiányt. A megerőltető fizikai aktivitás szinte lehetetlenné válik, ami tovább rontja az izmok állapotát és a szervezet általános erőnlétét.
A vashiány miatt kialakuló krónikus fáradtság és izomgyengeség egy ördögi kört hoz létre: a fáradtság miatt csökken a fizikai aktivitás, ami tovább gyengíti az izmokat, és fokozza a fáradtságérzetet.
Fontos felismerni a vashiány tüneteit és időben kezelni a problémát. A vaspótlás segíthet helyreállítani a normális oxigénszállítást, ami javítja az izmok működését és csökkenti a fáradtságot. A kezeletlen vashiány azonban hosszú távon súlyosbíthatja a mozgásszervi problémákat és más egészségügyi komplikációkhoz vezethet.
A vashiány pszichés hatásai: depresszió, szorongás, ingerlékenység
A kezeletlen vashiány hosszú távon jelentős pszichés következményekkel járhat. A vas elengedhetetlen a megfelelő agyműködéshez, mivel részt vesz a neurotranszmitterek, például a szerotonin, dopamin és noradrenalin szintézisében. Ezek az anyagok kulcsszerepet játszanak a hangulat szabályozásában.
A vashiány krónikus depresszióhoz vezethet. A szerotoninszint csökkenése, melyet a vas hiánya okoz, közvetlenül befolyásolja a hangulatot, ami tartós szomorúsághoz, érdektelenséghez és reménytelenséghez vezethet.
A szorongás szintén gyakori tünet. A vas hiánya befolyásolja az agy azon területeit, amelyek a félelem és a szorongás feldolgozásáért felelősek, ami fokozott idegességhez, pánikrohamokhoz és általános szorongáshoz vezethet.
Az ingerlékenység egy másik jellemző tünet. Az agy nem tud megfelelően működni vas hiányában, ami frusztrációhoz, türelmetlenséghez és könnyen kiváltható dühkitörésekhez vezethet. Ez jelentősen ronthatja a személyes kapcsolatokat és a mindennapi életminőséget.
A vashiányból adódó neurotranszmitter-hiány közvetlen összefüggésben áll a depresszió, szorongás és ingerlékenység kialakulásával, ezért a korai diagnózis és kezelés elengedhetetlen a pszichés problémák megelőzéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a pszichés tünetek gyakran összetettek és más tényezők is befolyásolhatják őket. Azonban a vashiány kizárása és kezelése kulcsfontosságú lépés a mentális egészség javítása felé.
A vashiány és a Restless Legs Syndrome (RLS) kapcsolata
A vashiány és a Restless Legs Syndrome (RLS), azaz a nyugtalan láb szindróma között szoros összefüggés mutatható ki. Az RLS egy neurológiai rendellenesség, melyet a lábakban érzett kellemetlen, sokszor leírhatatlan érzés – mint például bizsergés, feszülés, égés – kísér, ami ellenállhatatlan késztetést vált ki a lábak mozgatására. Ezek a tünetek jellemzően nyugalmi állapotban, különösen este és éjszaka erősödnek.
Számos kutatás kimutatta, hogy az RLS-ben szenvedő betegek jelentős hányadánál vashiány áll fenn. A vas fontos szerepet játszik a dopamin termelésében, ami egy neurotranszmitter, és elengedhetetlen az idegrendszer megfelelő működéséhez. A dopamin hiánya összefüggésbe hozható az RLS kialakulásával, és a vashiány éppen a dopamin termelését befolyásolhatja negatívan.
A vashiányos állapotban szenvedőknél az RLS tünetei súlyosabbak lehetnek, és a vas pótlása jelentősen enyhítheti a panaszokat.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden RLS-es betegnél mutatható ki vashiány, de a vashiányos RLS-es betegek esetében a vas terápia kiemelkedően hatékony lehet. A vas szintjének ellenőrzése és szükség esetén a pótlása tehát kulcsfontosságú az RLS kezelésében, különösen, ha más vashiányra utaló tünetek is jelen vannak (fáradtság, sápadtság, hajhullás).
A diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés megkezdése érdekében mindenképpen orvoshoz kell fordulni, aki a szükséges vizsgálatokat elvégezve megállapíthatja a vashiány mértékét és a megfelelő terápiát.
