A borsó, bár gyakran köretként tekintünk rá, valójában egy rendkívül tápláló zöldség, amely számos egészségügyi előnnyel bír. Nem csupán finom, hanem tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal, amelyek hozzájárulnak a szervezetünk optimális működéséhez.
A borsó a hüvelyesek családjába tartozik, és elérhető friss, fagyasztott vagy konzerv formában is. Mindegyik változat megőrzi a borsó értékes tápanyagtartalmának jelentős részét, így könnyen beilleszthető a változatos étrendbe.
A borsó, mint tápláló zöldség, kiemelkedő forrása a növényi fehérjének, ami különösen fontos a vegetáriánus és vegán étrendet követők számára.
A borsóban található rostok segítik az emésztést és hozzájárulnak a teltségérzet kialakulásához, ezáltal támogathatják a testsúlykontrollt is. Emellett gazdag A-, C- és K-vitaminban, valamint vasban és káliumban, amelyek elengedhetetlenek az immunrendszer erősítéséhez és a megfelelő vérnyomás fenntartásához.
Ne feledkezzünk meg a borsóban található antioxidánsokról sem, amelyek védik a sejteket a káros szabadgyökökkel szemben. A borsó tehát nem csupán egy egyszerű zöldség, hanem egy valódi tápanyagbomba, amely rendszeres fogyasztásával sokat tehetünk az egészségünkért.
A borsó táplálkozási profilja: Vitaminok, ásványi anyagok és makrotápanyagok
A borsó nem csupán finom, hanem rendkívül tápláló zöldség is. Gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és makrotápanyagokban, ami hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Nézzük meg részletesebben a borsó táplálkozási profilját!
Ami a vitaminokat illeti, a borsó kiváló forrása a C-vitaminnak, ami erős antioxidáns, és támogatja az immunrendszert. Emellett tartalmaz A-vitamint is, amely fontos a látás, a bőr és a nyálkahártyák egészségéhez. A K-vitamin is megtalálható benne, ami elengedhetetlen a véralvadáshoz és a csontok egészségéhez. A B-vitaminok közül kiemelendő a folsav (B9-vitamin), ami különösen fontos a terhesség alatt a magzat egészséges fejlődéséhez.
Az ásványi anyagok tekintetében a borsó jelentős mennyiségű mangánt tartalmaz, ami részt vesz az anyagcsere-folyamatokban és az antioxidáns védelemben. A vas, bár nem kiemelkedően magas a borsóban, hozzájárul a vörösvértestek képződéséhez és az oxigénszállításhoz. A magnézium is jelen van, ami fontos az izmok és idegek megfelelő működéséhez, valamint a csontok egészségéhez. A kálium, ami szintén megtalálható benne, segít a vérnyomás szabályozásában.
Ami a makrotápanyagokat illeti, a borsó kiemelkedő a magas rosttartalma miatt. A rostok segítik az emésztést, szabályozzák a vércukorszintet és hozzájárulnak a teltségérzet kialakulásához. A borsó tartalmaz fehérjét is, ami fontos az izmok építéséhez és fenntartásához. Bár a fehérjetartalma nem olyan magas, mint a húsféléké, növényi eredetű fehérjeforrásként értékes. A szénhidrátok a borsóban főként összetett szénhidrátok formájában vannak jelen, amelyek lassabban szívódnak fel, így stabilabban tartják a vércukorszintet. A zsírtartalma elenyésző.
Továbbiak a témában
A borsó egyedülálló táplálkozási profilja abban rejlik, hogy egyszerre kínál jelentős mennyiségű rostot, fehérjét és esszenciális vitaminokat és ásványi anyagokat, mindezt alacsony kalóriatartalom mellett.
Érdemes megemlíteni, hogy a borsó glikémiás indexe (GI) alacsony, ami azt jelenti, hogy fogyasztása nem okoz hirtelen vércukorszint-emelkedést. Ez különösen előnyös a cukorbetegek számára.
A borsó sokoldalúan felhasználható a konyhában, fogyasztható frissen, fagyasztva vagy konzerv formájában. A rendszeres borsófogyasztás hozzájárulhat az általános egészség javításához és a betegségek megelőzéséhez.
A borsóban található fontos vitaminok részletes elemzése (A, C, K, B-vitaminok)
A borsó rendkívül gazdag különféle vitaminokban, melyek jelentősen hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez. Kiemelkedő mennyiségben tartalmaz A-, C-, K- és B-vitaminokat, amelyek mindegyike fontos szerepet játszik a szervezet működésében.
Az A-vitamin, mely a borsóban található, elengedhetetlen a jó látáshoz, különösen gyenge fényviszonyok között. Emellett támogatja az immunrendszert és hozzájárul a bőr egészségének megőrzéséhez. A borsóban lévő A-vitamin elővitaminja a béta-karotin, mely antioxidáns hatással is rendelkezik.
A C-vitamin, egy erős antioxidáns, szintén jelentős mennyiségben van jelen a borsóban. Ez a vitamin segít a szervezetnek a szabad gyökök elleni harcban, erősíti az immunrendszert, és elősegíti a kollagén termelését, ami fontos a bőr, a csontok és az ízületek egészségéhez.
A K-vitamin kiemelten fontos a véralvadáshoz és a csontok egészségéhez. A borsóban található K-vitamin segít a kalcium beépülésében a csontokba, ezáltal megelőzve a csontritkulást.
A borsó jelentős K-vitamin forrás, ami kulcsfontosságú a megfelelő véralvadáshoz és az erős csontozat fenntartásához.
A borsóban megtalálható B-vitaminok (például B1, B2, B3, B6 és folsav) létfontosságúak az idegrendszer megfelelő működéséhez és az energia termeléséhez. A folsav különösen fontos a terhesség alatt, mivel hozzájárul a magzat idegcső-záródási rendellenességeinek megelőzéséhez. A B-vitaminok emellett részt vesznek a szénhidrátok, zsírok és fehérjék lebontásában, biztosítva a szervezet számára a szükséges energiát.
Fontos megjegyezni, hogy a vitaminok mennyisége a borsóban függ a fajtától, a termesztési körülményektől és a feldolgozási módszertől is. A friss, nyers borsó általában több vitamint tartalmaz, mint a fagyasztott vagy konzerv változat.
Ásványi anyagok a borsóban: Vas, cink, magnézium, foszfor és kálium szerepe
A borsó nem csak finom, de számos fontos ásványi anyagot is tartalmaz, melyek hozzájárulnak az egészségünkhöz. Kiemelkedő a vas tartalma, ami elengedhetetlen a vörösvérsejtek képzéséhez és a megfelelő oxigénszállításhoz a szervezetben. A vas hiánya fáradtsághoz, gyengeséghez vezethet, ezért a borsó fogyasztása különösen ajánlott a vashiányosaknak és a nőknek.
A cink is megtalálható a borsóban, ami fontos szerepet játszik az immunrendszer erősítésében, a sebgyógyulásban és a sejtek növekedésében. Továbbá, a cink antioxidáns hatású, védi a sejteket a káros szabadgyökökkel szemben.
A magnézium a borsóban az idegrendszer megfelelő működéséért, az izmok ellazulásáért és a szív egészségéért felelős. Segít a stressz kezelésében és a csontok erősségének megőrzésében is.
A foszfor nélkülözhetetlen a csontok és a fogak felépítéséhez, valamint az energiatermeléshez. A borsóban található foszfor hozzájárul a szervezet energiaellátásához és a sejtek normál működéséhez.
A kálium a megfelelő vérnyomás fenntartásában, az izmok és az idegek működésében játszik kulcsszerepet. A kálium segít a folyadékháztartás egyensúlyban tartásában is. A borsóban lévő kálium hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészségének megőrzéséhez.
A borsó gazdag forrása a vasnak, cinknek, magnéziumnak, foszfornak és káliumnak, melyek elengedhetetlenek a szervezet optimális működéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy a borsóban található ásványi anyagok felszívódását befolyásolhatják más élelmiszerek és tápanyagok. A változatos és kiegyensúlyozott étrend biztosítja a legjobb felszívódást és hasznosulást.
A borsó rosttartalma: Típusai és egészségügyi hatásai
A borsó kiváló rostforrás, ami számos egészségügyi előnnyel jár. A borsó rosttartalma két fő típusból áll: oldható és oldhatatlan rostokból.
Az oldható rostok, mint például a pektinek, vízben oldódnak, és gélszerű anyagot képeznek az emésztőrendszerben. Ez lassítja a glükóz felszívódását, ami segíthet a vércukorszint szabályozásában, különösen cukorbetegek számára. Emellett csökkenthetik a koleszterinszintet is, mivel megkötik a koleszterint és segítik annak kiürülését a szervezetből.
Az oldhatatlan rostok, mint például a cellulóz, nem oldódnak vízben, és térfogatot adnak a székletnek. Ez segíti a bélműködést, megelőzve a székrekedést és más emésztőrendszeri problémákat. Az oldhatatlan rostok elősegítik a vastagbél egészségét is, mivel táplálékot nyújtanak a jótékony bélbaktériumok számára.
A borsó rosttartalma kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és bizonyos emésztőrendszeri problémák megelőzésében.
A borsóban található rostok aránya ideális egyensúlyt teremt az oldható és oldhatatlan rostok között, így maximalizálva az egészségügyi előnyöket. A rostok teltségérzetet is biztosítanak, ami segíthet a testsúlykontrollban, mivel csökkentik az étvágyat és a túlevést.
A borsó antioxidáns tulajdonságai: Flavonoidok, karotinoidok és egyéb vegyületek
A borsó nem csupán finom és sokoldalú zöldség, hanem kiváló antioxidáns forrás is. Számos bioaktív vegyület található benne, amelyek hozzájárulnak a szervezetünk védelméhez a szabad gyökök káros hatásaival szemben. Ezek közé tartoznak a flavonoidok, karotinoidok és egyéb fitokemikáliák.
A flavonoidok, mint például a kempferol és a kvercetin, erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek. Segíthetnek csökkenteni a krónikus betegségek, például a szív- és érrendszeri problémák és bizonyos rákfajták kockázatát. A flavonoidok ezenkívül hozzájárulhatnak az immunrendszer erősítéséhez is.
A borsóban található karotinoidok, mint a lutein és a zeaxantin, különösen fontosak a szem egészségének megőrzésében. Ezek a vegyületek segítenek szűrni a káros kék fényt, és védelmet nyújtanak a makuladegeneráció és a szürkehályog kialakulása ellen. A karotinoidok emellett a bőr egészségét is támogathatják.
A borsóban található egyéb antioxidáns vegyületek közé tartoznak a C-vitamin és az E-vitamin, amelyek szintén hozzájárulnak a sejtek védelméhez. A C-vitamin ezenkívül fontos szerepet játszik a kollagéntermelésben, ami elengedhetetlen a bőr, a csontok és az ízületek egészségéhez.
A borsó rendszeres fogyasztása segíthet növelni a szervezet antioxidáns kapacitását, ezáltal hozzájárulva a betegségek megelőzéséhez és az egészség megőrzéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy a borsó antioxidáns tartalma a fajtájától, a termesztési körülményektől és a feldolgozási módszerektől is függhet. A friss, szezonális borsó általában magasabb antioxidáns tartalommal rendelkezik, mint a fagyasztott vagy konzerv változat.
A borsó hatása a vércukorszintre: Glükémiás index és terhelés
A borsó, bár édes ízű, meglepően kedvező hatással lehet a vércukorszintre. Ennek oka a magas rosttartalma és a benne található fehérje. A glikémiás index (GI) azt mutatja meg, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan emeli meg a vércukorszintet. A borsó GI értéke közepesnek mondható, ami azt jelenti, hogy nem okoz hirtelen vércukorszint-emelkedést.
Azonban a glikémiás terhelés (GL) egy még pontosabb mérőszám, hiszen figyelembe veszi az adott élelmiszer elfogyasztott mennyiségét is. A borsó glikémiás terhelése alacsony, ami azt jelenti, hogy még nagyobb mennyiségben fogyasztva sem okoz jelentős vércukorszint-emelkedést.
Ez a tulajdonsága különösen előnyös lehet cukorbetegek számára, mivel segíthet a vércukorszint stabilizálásában. A borsó rostjai lassítják a szénhidrátok felszívódását, így elkerülhető a hirtelen vércukorszint-emelkedés és az azt követő hirtelen vércukorszint-esés.
A borsó alacsony glikémiás terhelése miatt a vércukorszint szabályozásának hatékony eszköze lehet, különösen a megfelelő mennyiségben és más ételekkel kombinálva fogyasztva.
Fontos megjegyezni, hogy a borsó vércukorszintre gyakorolt hatása függhet a elkészítési módtól és a fogyasztott mennyiségtől is. A túlfőzés például növelheti a glikémiás indexét. Érdemes tehát mértékkel és változatosan beilleszteni az étrendbe.
Borsó és a szív- és érrendszeri egészség: Koleszterinszint és vérnyomás szabályozása
A borsó jelentős szerepet játszhat a szív- és érrendszeri egészség megőrzésében. Ennek egyik oka a magas rosttartalma, mely segít csökkenteni a „rossz” (LDL) koleszterinszintet a vérben. A rostok megkötik a koleszterint a bélrendszerben, megakadályozva annak felszívódását a véráramba.
Ezen felül, a borsóban található kálium hozzájárul a vérnyomás szabályozásához. A kálium ellensúlyozza a nátrium vérnyomásnövelő hatását, segítve az erek ellazulását és a vérnyomás optimális szinten tartását. A magas vérnyomás, vagy hipertónia komoly kockázati tényező a szívbetegségek kialakulásában, ezért a káliumban gazdag ételek, mint a borsó, rendszeres fogyasztása javasolt.
A borsóban lévő antioxidánsok, mint például a C-vitamin és a flavonoidok, szintén fontos szerepet játszanak a szív- és érrendszer védelmében. Ezek az antioxidánsok harcolnak a szabad gyökök ellen, melyek károsíthatják az erek falát, elősegítve az érelmeszesedést (atherosclerosis) kialakulását.
A borsó rendszeres fogyasztása, a benne lévő rostok, kálium és antioxidánsok révén, hozzájárulhat a koleszterinszint csökkentéséhez, a vérnyomás szabályozásához és az erek védelméhez, ezáltal támogatva a szív- és érrendszeri egészséget.
Fontos megjegyezni, hogy a borsó nem helyettesíti az orvosi kezelést, de kiegészítő eleme lehet egy szívbarát étrendnek. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az orvosi tanácsok betartása elengedhetetlen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében.
A borsó szerepe a súlykontrollban: Teltségérzet és kalóriatartalom
A borsó kiváló választás a súlykontroll szempontjából, mivel alacsony kalóriatartalmú, viszont magas rosttartalmú. Ez a kombináció segít a teltségérzet elérésében anélkül, hogy túlzott mennyiségű kalóriát vinnénk be a szervezetünkbe.
A rostok lassítják az emésztést, így a vércukorszint stabilabban marad, és elkerülhetők a hirtelen éhségrohamok. Emellett a borsóban található fehérje is hozzájárul a teltségérzethez, mivel a fehérjék emésztése hosszabb ideig tart, mint a szénhidrátoké vagy a zsíroké.
A borsó fogyasztása tehát hatékony eszköz lehet a kalóriabevitel szabályozásában és a súlycsökkentés vagy súlymegtartás támogatásában.
Egy csésze főtt borsó körülbelül 134 kalóriát tartalmaz, emellett jelentős mennyiségű rostot (körülbelül 9 grammot) és fehérjét (körülbelül 9 grammot) biztosít. Fontos megjegyezni, hogy a borsó glikémiás indexe viszonylag alacsony, ami azt jelenti, hogy nem okoz hirtelen vércukorszint-emelkedést, így cukorbetegek számára is kedvező választás lehet.
A borsó beillesztése az étrendbe egyszerű, hiszen sokféleképpen elkészíthető és felhasználható. Fogyasztható köretként, levesekben, salátákban vagy akár főételként is. Érdemes friss vagy fagyasztott borsót választani, a konzervált változatok gyakran magasabb sótartalommal rendelkeznek.
A borsó emésztésre gyakorolt jótékony hatásai: Rostok és prebiotikumok
A borsó kiemelkedő rostforrás, ami kulcsfontosságú az egészséges emésztéshez. A rostok segítik a rendszeres bélmozgást, megelőzve a székrekedést és más emésztési problémákat. A borsóban található rostok mind oldható, mind oldhatatlan formában jelen vannak, így komplex módon támogatják az emésztőrendszer működését.
Az oldhatatlan rostok növelik a széklet tömegét, ami felgyorsítja az ételek áthaladását a bélrendszeren. Az oldható rostok pedig gélszerű anyagot képeznek a gyomorban, lassítva az emésztést és elősegítve a tápanyagok jobb felszívódását. Ezáltal stabilizálják a vércukorszintet is.
A borsó prebiotikumokat is tartalmaz, amelyek táplálékul szolgálnak a jótékony bélbaktériumok számára. Ezáltal hozzájárul a bélflóra egyensúlyának fenntartásához és javításához, ami elengedhetetlen az erős immunrendszerhez és az általános jó közérzethez.
A rendszeres borsófogyasztás tehát nem csupán az emésztést segíti, hanem közvetve az immunrendszert és az anyagcserét is pozitívan befolyásolja. Érdemes beépíteni a mindennapi étrendbe ezt a sokoldalú zöldséget.
A borsó potenciális allergiás reakciói: Tünetek és kezelés
Bár a borsó rendkívül tápláló, egyeseknél allergiás reakciót válthat ki. A borsóallergia tünetei változatosak lehetnek, a enyhe bőrkiütéstől a súlyosabb, életveszélyes anafilaxiáig terjedhetnek.
A leggyakoribb tünetek közé tartozik a viszketés, csalánkiütés, ajak- vagy nyelvduzzanat, hányinger, hányás, hasmenés és hasi fájdalom. Súlyosabb esetekben légzési nehézségek, szédülés vagy eszméletvesztés is előfordulhat.
A borsóallergia diagnózisát általában bőrpróbával vagy vérvizsgálattal állítják fel.
A kezelés alapja az allergén elkerülése. Ez azt jelenti, hogy figyelmesen kell elolvasni az élelmiszerek címkéit, és el kell kerülni a borsót tartalmazó ételeket. Súlyosabb reakciók esetén adrenalin injekcióra (EpiPen) lehet szükség. Fontos, hogy aki tudja magáról, hogy allergiás a borsóra, mindig tartson magánál adrenalin injekciót, és tudja, hogyan kell használni. Enyhébb tünetek esetén antihisztaminok alkalmazása javasolt.
A borsó fogyasztásának hatása a csontok egészségére: K-vitamin és ásványi anyagok
A borsó jelentős szerepet játszhat a csontok egészségének megőrzésében. Ennek oka elsősorban a benne található K-vitamin, amely elengedhetetlen a csontképződéshez. A K-vitamin segíti a szervezetben a csontok fehérjéinek megfelelő működését, elősegítve a kalcium beépülését a csontszövetbe. Ezzel hozzájárul a csontok sűrűségének növeléséhez és a csontritkulás megelőzéséhez.
A K-vitamin mellett a borsó más fontos ásványi anyagokat is tartalmaz, mint például a kalcium, magnézium és foszfor. Ezek az ásványi anyagok szintén kulcsfontosságúak a csontok erősítéséhez és a csontszövet megfelelő felépítéséhez. A magnézium például segíti a kalcium felszívódását, míg a foszfor a csontok szerkezetének alkotóeleme.
A borsó rendszeres fogyasztása, a benne található K-vitamin és ásványi anyagok révén, hozzájárulhat a csontok egészségének hosszú távú megőrzéséhez és a csontritkulás kockázatának csökkentéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy a borsó nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet és az egészséges életmódot, de értékes kiegészítője lehet a csontok egészségét támogató táplálkozásnak. A változatos étrend, a rendszeres testmozgás és a megfelelő D-vitamin bevitel mind elengedhetetlenek a csontok erősségének megőrzéséhez.
A borsó szerepe a szem egészségének megőrzésében: Lutein és zeaxantin
A borsó kiemelkedő a szem egészségének megőrzésében betöltött szerepe miatt. Ennek oka a lutein és zeaxantin nevű karotinoidok magas koncentrációja.
Ezek az antioxidánsok elengedhetetlenek a makula degeneráció (időskori látásromlás) és a szürkehályog megelőzésében. A lutein és zeaxantin a retinában koncentrálódik, ahol semlegesítik a káros szabadgyököket, melyek a kék fény és az UV sugárzás hatására keletkeznek.
A borsó fogyasztása hozzájárulhat a szem védelméhez azáltal, hogy növeli a lutein és zeaxantin szintjét a szervezetben.
Fontos megjegyezni, hogy a megfelelő mennyiségű lutein és zeaxantin bevitele hosszú távon fejti ki jótékony hatását. A rendszeres borsófogyasztás tehát egy egészséges életmód részeként támogathatja a látásunkat.
A borsó felhasználása a konyhában: Receptek és elkészítési módok
A borsó sokoldalúsága a konyhában szinte páratlan. Frissen, fagyasztva vagy konzerv formában is felhasználhatjuk, mindegyik verzió más és más textúrát és ízt ad az ételeknek. A friss borsó a legédesebb, ideális nyári salátákhoz vagy köretként párolva.
A borsó felhasználásának egyik legnépszerűbb módja a levesek. A klasszikus zöldborsóleves, akár tejszínesen, akár mentával ízesítve, igazi komfortétel. De ne feledkezzünk meg a gazdag zöldséglevesekről sem, ahol a borsó remekül kiegészíti a többi zöldséget.
A főételekben is kiválóan helytáll. Egy egyszerű rizottóba keverve frissességet és színt visz, míg egy tésztaételben, például carbonarában vagy pestós tésztában, textúrát és édes ízt ad az ételnek. A borsópüré, akár önmagában, akár más zöldségekkel kombinálva, finom és egészséges köret húsokhoz és halakhoz.
A borsó sokoldalúságának kulcsa abban rejlik, hogy szinte bármilyen ételhez passzol, legyen az leves, főétel vagy köret, ráadásul friss, fagyasztott és konzervált formában is elérhető, így egész évben élvezhetjük előnyeit.
Ne feledkezzünk meg a köretekről sem! A párolt borsó, vajjal és egy csipet sóval, egy egyszerű, de nagyszerű klasszikus. De kísérletezhetünk is, például pirított mandulával vagy mentalevéllel díszítve, hogy különlegesebb legyen.
Íme néhány ötlet a borsó konyhai felhasználására:
- Zöldborsóleves mentával
- Rizottó borsóval és pancettával
- Tészta borsóval és sonkával
- Borsópüré
- Párolt borsó pirított mandulával
A borsó elkészítése általában egyszerű. Fagyasztott borsót közvetlenül a fagyasztóból használhatunk, nem kell felolvasztani. A friss borsót pedig rövid ideig forró vízben blansírozzuk, hogy megőrizze színét és roppanósságát. Fontos, hogy ne főzzük túl a borsót, mert akkor elveszíti színét és ízét.
Friss, fagyasztott és konzerv borsó összehasonlítása: Táplálkozási különbségek
A borsó, legyen az friss, fagyasztott vagy konzerv, értékes tápanyagforrás. Azonban a feldolgozási módok befolyásolják a tápértékét.
Friss borsó: A legmagasabb tápanyagtartalommal rendelkezik, különösen a C-vitamin és a B-vitaminok tekintetében. Rövid eltarthatósága miatt fontos a gyors felhasználás.
Fagyasztott borsó: Gyorsfagyasztással tartósítják, melynek köszönhetően a tápanyagok nagy része megmarad. Gyakran tápanyagtartalma közel azonos a friss borsóéval, sőt, néha magasabb is lehet, mivel a friss borsó a szállítás és tárolás során tápanyagot veszíthet.
Konzerv borsó: A legjelentősebb tápanyagveszteség itt tapasztalható a hőkezelés miatt. A C-vitamin szinte teljesen elbomlik, és a B-vitaminok mennyisége is csökken. Emellett a konzerv borsó gyakran tartalmaz hozzáadott sót és cukrot, melyeket érdemes figyelembe venni.
A fagyasztott borsó általában jobb választás, mint a konzerv, mivel a tápanyagok nagyobb hányada megmarad benne.
Érdemes a címkét is elolvasni, hogy ellenőrizzük a hozzáadott anyagokat, különösen a konzerv változatoknál.
