A spenót nem véletlenül érdemelte ki a „táplálkozás sztárja” címet. Ez a szerény zöldség ugyanis valóságos vitamin- és ásványianyag-bomba, tele olyan tápanyagokkal, melyek elengedhetetlenek a szervezetünk optimális működéséhez. Gondoljunk csak a Popeye-re, aki a spenóttól kapott szupererejével küzdött a gonosz ellen! Bár a valóságban nem leszünk tőle szuperhősök, a spenót rendszeres fogyasztása jelentősen hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez.
Tele van A-vitaminnal, C-vitaminnal, K-vitaminnal, valamint folsavval, vassal és magnéziummal. Ezek a tápanyagok együttesen támogatják az immunrendszert, erősítik a csontokat, elősegítik a vörösvérsejtek képződését és hozzájárulnak az idegrendszer egészséges működéséhez. Emellett a spenót jelentős mennyiségű rostot is tartalmaz, ami jótékony hatással van az emésztésre.
A spenót kiemelkedő tápértéke és széleskörű egészségügyi előnyei miatt méltán nevezhető a táplálkozás egyik szupersztárjának.
Fontos megjegyezni, hogy a spenót oxalátokat is tartalmaz, melyek egyeseknél befolyásolhatják a kalcium felszívódását. Ez azonban könnyen orvosolható a spenót főzéssel, ami csökkenti az oxalátok mennyiségét. Tehát bátran fogyasszuk ezt a sokoldalú zöldséget, hiszen a belőle származó előnyök messze felülmúlják a potenciális kockázatokat!
A spenót tápanyagtartalma: vitaminok és ásványi anyagok részletesen
A spenót egy igazi tápanyagbomba, tele vitaminokkal és ásványi anyagokkal, melyek elengedhetetlenek a szervezetünk megfelelő működéséhez. Lássuk, milyen kincseket rejt ez a zöld levél!
Vitaminok: A spenót kiemelkedő forrása az A-vitaminnak, ami elengedhetetlen a jó látáshoz, az immunrendszer erősítéséhez és a sejtek egészségének megőrzéséhez. Emellett jelentős mennyiségben tartalmaz C-vitamint, ami antioxidánsként védi a sejteket a káros szabad gyökökkel szemben, és hozzájárul a kollagén termeléshez, ami fontos a bőr, a csontok és a porcok egészségéhez. A K-vitamin is bőségesen megtalálható benne, ami nélkülözhetetlen a véralvadáshoz és a csontok egészségének fenntartásához. A B-vitaminok közül a folsav (B9-vitamin) kiemelendő, ami fontos a sejtosztódáshoz és a magzat egészséges fejlődéséhez terhesség alatt.
Ásványi anyagok: A spenót gazdag forrása a vasnak, ami nélkülözhetetlen a vörösvérsejtek képzéséhez és az oxigén szállításához a szervezetben. Fontos megjegyezni, hogy a növényi eredetű vas (nem-hem vas) felszívódása kevésbé hatékony, mint az állati eredetű vas (hem vas), ezért érdemes C-vitaminban gazdag ételekkel együtt fogyasztani a spenótot a vas felszívódásának javítása érdekében. A spenót magnéziumot is tartalmaz, ami fontos az izmok és idegek megfelelő működéséhez, a vérnyomás szabályozásához és a csontok egészségéhez. A kálium is megtalálható benne, ami segít a vérnyomás szabályozásában és az idegrendszer megfelelő működésében. Ezenkívül kalciumot is tartalmaz, ami elengedhetetlen a csontok és fogak egészségéhez, bár a spenótban lévő oxálsav gátolhatja a kalcium felszívódását.
A spenót rendkívül magas K-vitamin tartalma kulcsfontosságú a véralvadás szabályozásához és a csontok egészségének megőrzéséhez.
A spenót luteint és zeaxantint is tartalmaz, amelyek karotinoidok és antioxidáns hatásúak. Ezek a vegyületek különösen fontosak a szem egészségének megőrzéséhez, mivel segítenek védeni a makulát a károsodástól és csökkentik az időskori makuladegeneráció kockázatát.
Érdemes megemlíteni, hogy a spenót rostban is gazdag, ami jót tesz az emésztésnek és segít a vércukorszint stabilizálásában. A rendszeres spenótfogyasztás hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez is.
Továbbiak a témában
Fontos: A spenót oxálsavat tartalmaz, ami gátolhatja bizonyos ásványi anyagok (például a kalcium) felszívódását. A főzés csökkenti az oxálsav mennyiségét, így a főtt spenótból több ásványi anyag szívódik fel, mint a nyersből. Azonban a nyers spenót is értékes tápanyagokat tartalmaz, így érdemes mindkét formában beilleszteni az étrendünkbe, figyelve a mértékletességre.
A spenótban található fitotápanyagok és antioxidánsok
A spenót kiemelkedő táplálkozási értéke nagyrészt a benne rejlő fitotápanyagoknak és antioxidánsoknak köszönhető. Ezek a vegyületek nem csak a növényt védik a káros környezeti hatásoktól, hanem a mi szervezetünkre is pozitív hatással vannak.
A spenót gazdag flavonoidokban, melyek erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek. Konkrétan a kaempferol és a quercetin nevű flavonoidok nagy mennyiségben vannak jelen, és összefüggésbe hozták őket a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésével, valamint gyulladáscsökkentő hatásuk is ismert.
A karotinoidok, mint például a béta-karotin, lutein és zeaxantin, szintén fontos szerepet játszanak a spenót egészségügyi előnyeiben. A lutein és a zeaxantin különösen jótékony hatással van a szem egészségére, mivel segítik a makula degeneráció és a szürkehályog megelőzését. A béta-karotin pedig A-vitaminná alakul a szervezetben, ami elengedhetetlen a látás, a bőr és az immunrendszer megfelelő működéséhez.
A spenótban található glikoglicerolipidek membránzsírként funkcionálnak a növényben, és kutatások szerint gyulladáscsökkentő hatással bírhatnak az emberi szervezetben is.
Emellett a spenót tartalmaz koenzim Q10-et (CoQ10), egy antioxidánst, amely fontos szerepet játszik a sejtek energiatermelésében és a szív egészségének megőrzésében.
A spenótban található antioxidánsok és fitotápanyagok szinergikusan működnek, erősítve egymás hatását, így komplex védelmet nyújtanak a szervezet számára a szabad gyökök okozta károsodásokkal szemben.
Fontos megjegyezni, hogy a főzés befolyásolhatja a fitotápanyagok mennyiségét és biológiai hozzáférhetőségét. Például a párolás megőrizheti a legtöbb tápanyagot, míg a túlzott főzés csökkentheti az antioxidánsok mennyiségét.
A spenót hatása a szem egészségére: lutein és zeaxantin
A spenót kiemelkedő a szem egészségét támogató tápanyagtartalma miatt, különösen a lutein és a zeaxantin nevű karotinoidok magas koncentrációjának köszönhetően. Ezek a vegyületek a retina, azon belül is a makula sárgafoltjában koncentrálódnak, ahol kulcsszerepet játszanak a látásélesség megőrzésében és a káros kék fény szűrésében.
A lutein és zeaxantin antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy képesek semlegesíteni a szabad gyököket, melyek a szem sejtjeit károsíthatják. Ez a védelem különösen fontos az időskori makuladegeneráció (AMD), egy gyakori és súlyos látásvesztéssel járó betegség megelőzésében és lassításában.
A rendszeres spenótfogyasztás növelheti a lutein és zeaxantin szintjét a szervezetben, ezáltal javítva a látásélességet, különösen gyenge fényviszonyok között. Ezenkívül csökkentheti a szürkehályog kialakulásának kockázatát is.
A spenótban található lutein és zeaxantin hatékonyan segíti a szem védelmét a káros UV sugárzás és a kék fény ellen, ezzel hozzájárulva a hosszú távú látás megőrzéséhez.
Fontos megjegyezni, hogy a lutein és zeaxantin nem csak a spenótban található meg, de más zöld leveles zöldségekben és sárga színű gyümölcsökben is. Azonban a spenót kiemelkedően jó forrásnak számít, mivel könnyen beilleszthető a mindennapi étrendbe, akár nyersen salátákban, akár főzve köretként vagy levesekben.
A szem egészségének megőrzése érdekében ajánlott a változatos és tápanyagokban gazdag étrend, melynek a spenót is szerves részét képezheti. Ne feledkezzünk meg a rendszeres szemészeti vizsgálatokról sem, melyek segítenek a látásproblémák korai felismerésében.
A spenót szerepe a csontok erősítésében: K-vitamin és kalcium
A spenót kiemelkedő szerepet játszik a csontok egészségének megőrzésében, elsősorban magas K-vitamin és kalcium tartalmának köszönhetően. A K-vitamin esszenciális a csontok mineralizációjához, azaz ahhoz a folyamathoz, mely során a kalcium és más ásványi anyagok beépülnek a csontszövetbe, ezáltal erősítve azt. A K-vitamin hiánya növelheti a csontritkulás kockázatát.
A spenótban található kalcium szintén hozzájárul a csontok sűrűségének növeléséhez. Habár a spenót kalciumtartalma jelentős, fontos megjegyezni, hogy a benne lévő oxálsav csökkentheti a kalcium felszívódását. Ennek ellenére a spenót fogyasztása továbbra is hasznos, mivel más tápanyagokat is tartalmaz, amelyek elősegítik a csontok egészségét.
A spenót rendszeres fogyasztása, kiegészítve más kalciumforrásokkal és D-vitaminnal, kulcsfontosságú lehet a csontok erősségének megőrzésében és a csontritkulás megelőzésében.
Fontos tudni, hogy a K-vitamin nem csak a csontok egészségéhez járul hozzá, hanem a véralvadásban is fontos szerepet játszik. A spenótban lévő K-vitamin hozzájárul a megfelelő véralvadáshoz.
A spenótot sokféleképpen beilleszthetjük az étrendünkbe, például salátákban, levesekben, főzelékekben vagy smoothie-kban. A változatos étrend, amely magában foglalja a spenótot, hozzájárulhat a csontok egészségének megőrzéséhez és az általános jó közérzethez.
A spenót és a szív- és érrendszeri egészség: nitrátok és vérnyomáscsökkentés
A spenót kiemelkedő zöldség a szív- és érrendszeri egészség szempontjából is, főként magas nitráttartalmának köszönhetően. A nitrátok a szervezetben nitrogén-oxiddá (NO) alakulnak, mely egy fontos molekula a vérerek ellazításában és a véráramlás javításában.
A nitrogén-oxid értágító hatása révén csökkenti a vérnyomást, ezáltal tehermentesíti a szívet és csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Számos kutatás kimutatta, hogy a nitrátban gazdag zöldségek, köztük a spenót, rendszeres fogyasztása segíthet a magas vérnyomás kezelésében és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.
A nitrátok hatása nem csak a vérnyomásra korlátozódik. Javítják a vérerek rugalmasságát, ami fontos a szív egészséges működéséhez. A jobb véráramlás segíti a szervek és izmok megfelelő oxigénellátását, ami fokozza a fizikai teljesítményt és csökkenti a fáradtságot.
A spenótban található nitrátok rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a vérnyomás csökkentéséhez és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának mérsékléséhez.
Fontos megjegyezni, hogy a nitrátok átalakulása nitrogén-oxiddá a szervezetben bizonyos enzimek jelenlétét igényli. Éppen ezért, a táplálkozásunkkal is támogathatjuk ezt a folyamatot, például antioxidánsokban gazdag ételek fogyasztásával, amelyek védik ezeket az enzimeket a károsodástól. A spenót maga is tartalmaz antioxidánsokat, így komplexen járul hozzá a szív- és érrendszeri védelemhez.
Bár a nitrátok előnyösek, a túlzott bevitel kerülendő. A spenót mértékletes fogyasztása azonban biztonságos és jótékony hatású lehet a szív- és érrendszer számára.
A spenót mint vasforrás: a vas felszívódásának optimalizálása
A spenót híres a vastartalmáról, azonban fontos tudni, hogy a spenótban található vas nem-hem vas, ami kevésbé hatékonyan szívódik fel, mint a húsokban található hem-vas. Ezért nem szabad kizárólag a spenótra hagyatkozni a napi vasbevitel biztosításában, különösen a vasban szegény diétát követőknek.
A vas felszívódásának optimalizálása érdekében érdemes néhány praktikát alkalmazni. Az egyik legfontosabb, hogy a spenótot C-vitaminban gazdag ételekkel kombináljuk. A C-vitamin ugyanis segíti a nem-hem vas átalakítását egy jobban felszívódó formába. Fogyasszunk például a spenót mellé citromlevet, paprikát, brokkolit, vagy narancsot.
Kerüljük a spenót egyidejű fogyasztását olyan ételekkel, amelyek gátolják a vas felszívódását. Ilyenek például a kalciumot nagy mennyiségben tartalmazó tejtermékek (bár ezek más szempontból fontosak), a kávé, és a tea (a tanninok miatt). Ha ezeket fogyasztjuk, érdemes legalább egy-két órát várni a spenót fogyasztása előtt vagy után.
A vas felszívódását jelentősen javíthatjuk, ha a spenótot C-vitaminban gazdag ételekkel együtt fogyasztjuk.
Az is fontos szempont, hogy a spenótot megfőzzük, mivel a főzés csökkenti a benne található oxálsav mennyiségét, ami szintén gátolhatja a vas felszívódását. Bár a nyers spenót is tartalmaz hasznos tápanyagokat, a vas szempontjából a főtt változat előnyösebb.
Végül, ha valaki vas-hiányban szenved, orvosi konzultáció javasolt a megfelelő kezelés, illetve étrend kialakítása érdekében. A spenót értékes része a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, de nem helyettesítheti a gyógyszeres kezelést, ha arra szükség van.
A spenót és a rák megelőzése: flavonoidok és más védő vegyületek
A spenót kiemelkedő szerepet játszhat a rák megelőzésében, köszönhetően a benne található flavonoidoknak és más fitokemikáliáknak. Ezek az anyagok antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek segítenek a sejteket károsító szabadgyökök semlegesítésében és a krónikus gyulladás csökkentésében.
Különösen a spenótban található metyiléndioxiflávonol glükuronidok (MDMG) nevű flavonoidok váltottak ki nagy érdeklődést a kutatók körében. Ezek a vegyületek in vitro (laboratóriumi körülmények között) vizsgálatokban bizonyították, hogy képesek lassítani a rákos sejtek növekedését, különösen a vastagbélrák és a petefészekrák esetében.
A spenót nem csak flavonoidokat tartalmaz, hanem más fontos vegyületeket is, mint például a karotinoidokat (béta-karotin, lutein, zeaxantin) és a klorofillt. Ezek az anyagok szintén hozzájárulnak a sejtek védelméhez és a rákos megbetegedések kockázatának csökkentéséhez.
A spenót rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a DNS károsodásának megelőzéséhez, ezáltal csökkentve a rákos sejtek kialakulásának esélyét.
Fontos megjegyezni, hogy a spenót rákellenes hatásait vizsgáló kutatások még folyamatban vannak, és további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a spenót és a rák közötti komplex kapcsolatot. Mindazonáltal a rendelkezésre álló adatok alapján a spenót beillesztése az étrendbe egy okos döntés lehet az egészség megőrzése érdekében.
A spenót hatása az emésztésre: rosttartalom és a bélrendszer egészsége
A spenót kiemelkedő szerepet játszik az emésztőrendszer egészségének megőrzésében, elsősorban magas rosttartalmának köszönhetően. A rostok elengedhetetlenek a megfelelő bélműködéshez, segítik a széklet lágyítását és a rendszeres ürítést. Ezáltal csökkentik a székrekedés kockázatát és hozzájárulnak a vastagbél egészségének megőrzéséhez.
A spenótban található rostok prebiotikus hatással is bírnak, ami azt jelenti, hogy táplálékot biztosítanak a jótékony bélbaktériumok számára. A bélflóra egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú az immunrendszer erősítéséhez és a tápanyagok megfelelő felszívódásához.
A spenót rosttartalma serkenti a perisztaltikát, azaz a bélmozgást, ezáltal elősegítve a táplálék hatékonyabb emésztését és a salakanyagok gyorsabb eltávolítását a szervezetből.
Ezen felül a spenót egyéb tápanyagai, mint például a magnézium, szintén hozzájárulhatnak az emésztőrendszer megfelelő működéséhez. A magnézium segít ellazítani a bél izmait, ami szintén elősegíti a rendszeres székletürítést.
A spenót fogyasztásának lehetséges kockázatai: oxalátok és purinok
A spenót, bár tele van tápanyagokkal, tartalmazhat bizonyos vegyületeket, amelyek egyesek számára problémát okozhatnak. Ezek közül a legjelentősebbek az oxalátok és a purinok.
Az oxalátok természetes módon előforduló anyagok, amelyek megkötik a kalciumot a szervezetben. Ez csökkentheti a kalcium felszívódását, és hosszú távon, túlzott spenótfogyasztás esetén, hozzájárulhat a vesekövek kialakulásához, különösen azoknál, akik hajlamosak erre. A spenót főzése csökkentheti az oxalátszintet, mivel az oxalátok egy része kioldódik a vízbe.
A köszvényben szenvedőknek érdemes óvatosan bánniuk a spenóttal, mivel magas purintartalma miatt növelheti a húgysavszintet a vérben, ami köszvényes rohamot válthat ki.
A purinok lebontásakor húgysav keletkezik. A magas húgysavszint köszvényhez vezethet, egy fájdalmas ízületi gyulladáshoz. Bár a spenót nem a legmagasabb purintartalmú élelmiszer, a köszvényben szenvedőknek érdemes figyelembe venniük a bevitt purin mennyiségét, és szükség esetén korlátozniuk a spenót fogyasztását.
Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb ember számára a spenót fogyasztása biztonságos és egészséges. A kockázatok elsősorban azoknál állnak fenn, akik már eleve hajlamosak vesekőre vagy köszvényre.
A spenót elkészítési módjai: nyersen, főzve, párolva – a tápanyagok megőrzése
A spenót elkészítése nagyban befolyásolja tápértékét. Nyersen fogyasztva a vízben oldódó vitaminok (mint a C-vitamin és a folsav) maximálisan megőrződnek, melyek a hőkezelés során lebomolhatnak. A nyers spenót salátákban, smoothie-kban kiváló választás.
Főzés során viszont a spenót oxalát tartalma csökken, ami javítja a kalcium és a vas felszívódását. Az oxalát megköt bizonyos ásványi anyagokat, így azok nehezebben hasznosulnak a szervezetben. A túlfőzés viszont jelentős tápanyagvesztést okozhat, különösen a C-vitamin esetében.
A párolás ideális kompromisszum. Rövid ideig, kevés vízben párolva a spenót megőrzi a vitaminok jelentős részét, miközben az oxalát szintje is csökken. Érdemes lefedve párolni, hogy a tápanyagok ne párologjanak el.
A tápanyagok megőrzése szempontjából a rövid ideig tartó, alacsony hőmérsékletű hőkezelés (például párolás) a legelőnyösebb a spenót esetében.
Fontos megjegyezni, hogy a zsírban oldódó vitaminok (mint az A-vitamin) felszívódását segíti, ha a spenótot valamilyen zsiradékkal (pl. olívaolajjal) együtt fogyasztjuk, akár nyersen, akár főzve.
Spenót receptek: ötletek a mindennapi étkezéshez
A spenót kiemelkedő tápértéke számtalan receptben kamatoztatható, így könnyedén beépíthető a mindennapi étkezésünkbe. Nem kell bonyolult fogásokra gondolni, a spenót sokoldalúsága lehetővé teszi, hogy egyszerű, de tápláló ételeket készítsünk belőle.
Kezdjük a reggelivel! Egy spenótos omlett vagy rántotta remek indítás a napnak. Egyszerűen adjunk apróra vágott spenótot a felvert tojáshoz, fűszerezzük, és süssük meg. Ha édesebb reggelire vágyunk, a spenót smoothie is kiváló választás. A spenót íze szinte eltűnik a gyümölcsök között, de a tápanyagok megmaradnak.
Ebédre készíthetünk spenótos tésztát. A főtt tésztát forgassuk össze fokhagymás, olívaolajos spenóttal, adjunk hozzá parmezánt, és máris kész a gyors és egészséges fogás. Egy másik lehetőség a spenótleves, melyet tejszínnel vagy joghurttal is gazdagíthatunk.
Vacsorára a spenótos csirkemell vagy lazac remek választás. A húst töltsük meg spenóttal és sajttal, majd süssük meg sütőben vagy serpenyőben. A spenótos rakott krumpli is egy laktató és ízletes alternatíva.
A spenót sokoldalúsága abban rejlik, hogy szinte minden ételhez hozzáadható, növelve annak tápértékét anélkül, hogy jelentősen befolyásolná az ízét.
Néhány további ötlet:
- Spenótos pizza: A pizzatésztára paradicsomszósz, sajt és spenót kerül.
- Spenótos pogácsa: A pogácsatésztába reszelt spenótot keverünk.
- Spenótos fasírt: A fasírtmasszába apróra vágott spenótot adunk.
Ne feledjük, a friss spenót mellett a fagyasztott spenót is remekül használható, különösen a levesekhez és főzelékekhez. A lényeg, hogy minél többször építsük be ezt a tápláló zöldséget az étrendünkbe.
A spenót termesztése házikertben: tippek és trükkök
A spenót a táplálkozási előnyei mellett otthon is könnyen termeszthető, így friss, vitaminokban gazdag zöldséghez juthatunk. A siker kulcsa a megfelelő helyszín kiválasztása. A spenót a félárnyékos, hűvös helyeket kedveli, különösen a nyári hónapokban. A túl sok napfény gyorsan felmagzást okozhat, ami rontja a levelek minőségét.
A talaj legyen jó vízáteresztő képességű és tápanyagban gazdag. A vetés előtt érdemes komposztot vagy érett trágyát keverni a földbe. A spenótot közvetlenül a kertbe vethetjük, de előnevelés is lehetséges.
A vetési időszak tavasszal (március-április) vagy ősszel (augusztus-szeptember) ideális. A magokat kb. 1-2 cm mélyre vessük, sorokba rendezve, a sorok között 20-30 cm távolságot hagyva. A rendszeres öntözés elengedhetetlen, különösen a szárazabb időszakokban.
A spenót gyorsan növekszik, és általában 4-6 hét alatt szüretelhetővé válik. A leveleket akkor szedjük, amikor még fiatalok és zsengék, mert ekkor a legfinomabbak és a legtöbb tápanyagot tartalmazzák.
A kártevők közül a levéltetvek és a csigák okozhatnak problémát. A levéltetvek ellen szappanos vízzel permetezhetünk, a csigák ellen pedig csigacsapdákat helyezhetünk ki. A betegségek elkerülése érdekében fontos a megfelelő szellőzés és a túlzott öntözés kerülése.
Bio spenót vs. hagyományos termesztés: különbségek és előnyök
A bio spenót és a hagyományos termesztésű spenót között jelentős különbségek lehetnek a tápanyag-összetételben és a környezetre gyakorolt hatásban. A bio spenótot műtrágyák és szintetikus növényvédő szerek nélkül termesztik, ami azt jelenti, hogy kevesebb a kockázata a káros vegyi anyagok maradékának a termékben.
A hagyományos termesztés során használt műtrágyák gyorsan növelik a spenót méretét és hozamát, de ez néha a tápanyag-sűrűség rovására mehet. Ezzel szemben a bio termesztés során a talaj természetes tápanyagtartalmának javítására törekednek, ami elméletileg tápanyagokban gazdagabb spenótot eredményezhet.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a tápanyag-tartalomban tapasztalható különbségek nem mindig szignifikánsak, és nagymértékben függenek a talaj minőségétől, az időjárástól és a betakarítási időponttól is.
A bio spenót fogyasztása a környezet szempontjából is előnyösebb lehet, mivel a bio gazdálkodás csökkenti a talajeróziót, a vízszennyezést és a biodiverzitás csökkenését. A hagyományos termesztés során használt növényvédő szerek károsíthatják a hasznos rovarokat és a vadon élő állatokat.
Végül, a bio spenót általában drágább, mint a hagyományos, ezért a választás a vásárló egyéni preferenciáitól és pénzügyi lehetőségeitől függ. Mindkét típusú spenót értékes tápanyagforrás, de a bio változat választása a fenntarthatóság szempontjából is tudatos döntés lehet.
A spenót tárolása: a frissesség megőrzése
A spenót táplálkozási értéke csak akkor élvezhető teljes mértékben, ha a zöldséget megfelelően tároljuk. A friss spenót gyorsan hervadásnak indul, ezért azonnal hűtőbe kell tenni a vásárlás után.
A tárolás kulcsa a megfelelő páratartalom. A spenótot laza, légmentesen záródó zacskóban vagy dobozban, enyhén megnedvesített papírtörlővel bélelve tároljuk a hűtőszekrény zöldségtároló rekeszében.
Így akár 5-7 napig is friss maradhat.
Fontos, hogy ne mossuk meg a spenótot tárolás előtt, mert a nedvesség elősegíti a romlást. Csak közvetlenül felhasználás előtt mossuk át alaposan.
Ha a spenót már hervadásnak indult, jeges vízbe áztatva még visszanyerhet valamit a frissességéből.
